Az új típusú biztonsági kihívások egyes állami aspektusai, különös tekintettel az összehangolt fellépést igénylő jelenségekre

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Hadtudományi Doktori Iskola

Gál István László

hadtudományok

„Az új típusú biztonsági kihívások egyes állami aspektusai, különös tekintettel az összehangolt fellépést igénylő jelenségekre” című doktori kutatás témája a mai komplex és gyorsan változó globális környezetben különösen időszerű. Az államok előtt álló biztonsági kihívások szerkezete az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, és e kihívások kezelése többdimenziós megközelítést igényel, amely túlmutat az egyes szektorok vagy szakterületek hagyományos módszerein. A hidegháború közepe óta a biztonság fogalma folyamatosan bővül, és az állami szereplők érdeklődése kitágul a katonai fenyegetések határain kívülre is. Míg korábban a hangsúly az államok közötti katonai konfliktusokra és az azok megelőzésére helyeződött, a modern biztonsági környezet új típusú veszélyekkel szembesíti az államokat, amelyek gyakran nemzetközi vagy transznacionális jellegűek. Ezek a kihívások magukban foglalják a terrorizmus, a kibertámadások, a világjárványok, a klímaváltozás, valamint a globális szervezett bűnözés és illegális migráció okozta fenyegetéseket. Ezen jelenségek közös vonása, hogy gyakran átnyúlnak az államhatárokon, és megoldásuk nem képzelhető el egyetlen állam önálló fellépésével. A kutatás célja, hogy feltárja, hogyan kezelhetik az államok sikeresen az ilyen típusú biztonsági kihívásokat, amelyek összehangolt fellépést igényelnek. Az állami aspektusok közé tartozik a nemzeti biztonságpolitikák átalakítása, az intézményközi együttműködés erősítése, a nemzetközi szintű kooperációk és intézkedések harmonizálása, valamint az olyan közpolitikai stratégiák kialakítása, amelyek figyelembe veszik az állami és nemzetközi szereplők közötti viszonyokat. A kutatási témában rejlő tudományos érdeklődés két fő irányból táplálkozik. Egyrészt a biztonsági tanulmányok területén az új fenyegetések értelmezése és az ezekre adott válaszok mélyebb megértése érdekében szükséges a korábbi dogmák újragondolása. Másrészt a nemzetközi kapcsolatok elméletei és gyakorlata új alapokra helyezkedhet, amikor uralkodó paradigmái elé kihívások sora kerül. A kutatási téma aktualitása nem csak az egyre sűrűsödő biztonsági krízisekben rejlik, hanem abban is, hogy a 21. század elejére az államok nemzeti szuverenitásának fogalma és gyakorlata is átalakulóban van. Az államoknak ma már nemcsak az a feladatuk, hogy területüket megvédjék a közvetlen támadásoktól, hanem az is, hogy a globális problémák helyes kezelése révén hozzájáruljanak a nemzetközi stabilitáshoz. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha az államok együtt tudnak működni a megfelelő nemzetközi keretekben egy olyan világban, ahol a régi szuverenitásfogalom új kihívások elé néz.

2 fő

https://hdi.uni-nke.hu/nyitolap

2025-12-31