Bejelentkezés
 Fórum
 
 
A DOSz véleménye a doktori szabályzatokról

doktori szabályzatok véleményezése

 

Általános összefoglaló

 

 

Készítette : Doktoranduszok Országos Szövetsége

 

 

Bevezető

 

A DOSz a szabályzatokat elsősorban a jogszabályoknak való megfelelés szempontjából vizsgálta. Az egyes intézmények szabályzatai tartalmaznak utalásokat más intézményi szabályzatokra, ezek vizsgálatát azonban a jelenleg rendelkezésre álló keretek között elvégezni nem tudtuk (remélhetőleg a későbbiekben erre sor kerül). Itt és az egyes szabályzatok véleményezése során azonban előfordulhat, hogy kitérünk olyan kérdésekre is, amelyeket vagy nem találtunk a doktori szabályzatokban szabályozva, vagy utalást nem találtunk a megfelelő intézményi szabályzatra. Amennyiben ezek a kérdések egyéb helyeken a jogszabályoknak megfelelően vannak szabályozva, természetesen akkor a felvetést tárgytalannak kell tekinteni.

 

Néhány esetben kitértünk olyan kérdésekre is, amelyek nem jogszabályhoz, hanem a doktori képzés minőségének - a DOSz által gondolt módja szerinti - javításához kapcsolódnak.

 

A következő pontokban összefoglaljuk azokat a kérdéseket, amelyek több szabályzat véleményezése során is problémaként jelentkeztek, és főként a jogszabályoknak való megfelelést érintik.

 

Az alábbi pontok esetleges sorrendben vannak, nem fontosságot jelölnek.

 

 

Általános prolémák, javaslatok

 

 

1)       Belső működés rendje

 

Az intézményi doktori iskolák működési rendjével kapcsolatosan a DOSz több esetben is komoly problémákat észlelt. Az egyedi esetek kiemelése nélkül szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy a doktori iskolák működése nem egy esetben bonyolult és átláthatatlan, aminek következtében az adott intézmények doktoranduszai nem egyszer nincsenek tisztában az ügyükben eljáró szervek feladat- és hatásköreivel, illetőleg saját lehetőségeikkel. E tekintetben megoldás lehet egyrészt a belső működés egyszerűsítése, másrészről pedig a doktoranduszok irányába történő intenzívebb információáramlás biztosítsa is.

 

 

2)       Doktorandusz képviselők

 

Több szabályzat hivatkozik a felsőoktatási törvényre, miszerint az intézmény doktori tanácsának egy tagját a doktoranduszok választják, illetve lehetőséget biztosítanak arra, hogy a doktori tanácsok ülésein a doktoranduszok képviselői jelen lehessenek. A választások mikéntje azonban egyik szabályzatban sem tisztázott, sem pedig utalás nem található arra, hogy hol van szabályozva. A DOSz határozott álláspontja szerint a doktoranduszok (és nem a hallgatók általában) képviselőinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a doktori iskola működésével kapcsolatban - képviselőiken keresztül - kifejthessék véleményüket, a döntéseknél jelen legyenek. A doktoranduszok képviselőinek (illetve az intézményi doktori tanács általuk delegált tagjának) választását - intézményi szabályzatban meghatározott módon - szükséges rendezni. A DOSz véleménye szerint a leginkább kívánatos megoldás az intézményi doktorandusz képviseletek létrehozása lenne, amivel kapcsolatban a DOSz a közeljövőben egyeztetést kezdeményez az intézményekkel.

 

 

3)       Doktorjelöltek, doktorjelölti jogviszony

 

A doktorjelölti jogviszonnyal kapcsolatos joghézagok a mindennapi jogalkalmazásban számos problémát okoznak az érintetteknek. A DOSz felhívja az intézmények figyelmét arra, hogy a doktorjelölti státuszba kerülő személyek a rendezetlen jogszabályi környezet következtében számos esetben hátrányos helyzetbe kerülhetnek, amit - tüneti kezelésként - az intézményi szabályzatok is orvosolni tudnának. A helyzet rendezésére mindazonáltal a DOSz a közeljövőben széleskörű szakmai egyeztetést kezdeményez annak érdekében, hogy az érintett szervek (MAB, ODT, DOSz, intézmények) közös javaslatot készítsenek a doktorjelölti státussal kapcsolatos jogi helyzet rendezésével kapcsolatosan.

 

 

4)       Jogorvoslat joga, jogorvoslati rend

 

Több szabályzat is helytelenül vagy részben helytelenül tartalmazza a jogorvoslatra vonatkozó szabályokat.

 

A jogorvoslat az Ftv. 73-74. §-a szerint szabályzandó, eszerint az intézmény minden döntése ellen a fellebbezést a rektor vagy a rektor által felállított bizottság bírálja el. Pl. a doktori tanácsok döntése ellen nem egy magasabb szinten elhelyezkedő doktori tanácshoz lehet fellebbezni, hanem az Ftv. 73. §-a szerint a rektorhoz, vagy az általa felállított bizottsághoz.

 

 

5)       Adatvédelem

 

A felsőoktatási törvény egyértelműen meghatározza azoknak az adatoknak a körét, amelyeket a hallgatók (doktoranduszok) vonatkozásában az intézmények kezelhetnek. A DOSz a doktori szabályzatok véleményezése és több intézmény doktoranduszaival való konzultáció után arra az álláspontra helyezkedett, hogy szerencsésnek tartaná a törvény rendelkezéseinek megfelelően kiegészíteni a doktori szabályzatokat annak érdekében, hogy az megfeleljen a törvény rendelkezéseinek. Ezzel kapcsolatos minimális követelményként fogalmazza meg a DOSz azt a javaslatát, hogy a doktori szabályzatok rögzítsék azt, hogy a felvételi értesítés során a doktoranduszokat tájékoztatni kell arról, hogy adataikat mely szervek és milyen okból kezelhetik (pl. ODT.). A DOSz ehelyütt is szükségesnek tartja megjegyezni, hogy szükségét érzi annak, hogy az egyes intézményekkel egyedi megállapodásokat kössön az intézmények doktoranduszainak jogszerű adatkezelésével kapcsolatosan.

 

 

 

6)       Oktatási tevékenység, doktoranduszszerződés

 

Az Ftv. 48. § (4) bekezdése egyértelműen szabályozza a doktoranduszok oktatási tevékenységét. Doktori képzésben az oktatási tevékenységért kredit akkor adható, ha azt doktoranduszszerződés keretében végzik a doktoranduszok, a fenti jogszabályi helynek megfelelően.

 

A doktori szabályzatokban célszerű nem pusztán a jogszabályi szöveget megismételni (ez általánosan is igaz), mert az a legtöbb esetben csupán kereteket ad, hanem a szabályozás intézményre jellemző módját. Pl. a doktoranduszszerződések - a doktoranduszok kredittel elismert oktatási tevékenysége - esetén érdekes, hogy mikor kell megkötni a szerződést (félév elején), milyen egyéb feltételeket tartalmaz, van-e teljesítés, ki igazolja, mikor lehet teljesítettnek tekinteni, mellékletként esetleg egy szokásos szerződés.

 

Fontos kérdés ebben az esetben, hogy az oktatási tevékenység tartalmazza-e a felkészülési időt. Előfordult olyan szabályzat, ahol az oktatási tevékenység alatt pusztán az órák megtartását értették: ez azt implikálhatja, hogy a doktorandusznak nem kell felkészülnie, hiszen az nem tartozik a követelmények közé. Miután tanulmányi kreditről van szó, ezért a kredit törvényi értelmezése (Ftv. 147. § 26. pontja értelmében 1 kredit 30 tanulmányi munkaóra) szerint kell szabályozni ezt a kérdést (a ráfordított idő értékelését).

 

 

7)       Doktoranduszok szabadsága

 

A korábbi szabályzatokban több helyen előfordult, és az új szabályzatokban is némely esetben megmaradt, hogy a szabályzat a doktoranduszok részére éves szabadságot határozott meg. Ez egyértelműen nem áll összhangban a jogszabályokkal. A doktorandusznak a hallgatói jogviszony értelmében tanulmányi kötelezettségei vannak. A hallgatói jogviszony nem értelmezi a szabadság fogalmát, pusztán a tanulmányi kötelezettségek teljesítését.

 

 

8)       Ösztöndíjak „elvétele”, átsorolás

 

Az Ftv. 55. § (1) értelmében lehetséges átsorolni a hallgatókat az államilag támogatott képzésből a költségtérítéses képzésbe, de csakis az ott szabályozott feltételek szerint (a kreditmennyiség legalább 50%-ának nem teljesítése esetén). A doktori tanácsok - bármilyen értékelés alapján - nem „vehetik” el az állami ösztöndíjat és adhatják oda másik hallgatónak. Ez ilyen eljárás jogszabályba ütköző.

 

 

9)       Munkavállalás államilag támogatott képzésben

 

A doktorandusz hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Az államilag támogatott képzésben a hallgató munka mellett is végezheti tanulmányait, amíg a kötelezettségeit teljesíti. Az állami doktori ösztöndíjat az állam adja, így ő határozhatja meg azokat a feltételeket, amelyek mellett igénybe lehet venni azt, és az állam nem köti az ösztöndíj folyósítását munkaviszony meglétéhez, vagy annak mértékéhez (ellentétben a korábbi jogszabályokkal). A fentiek miatt az intézmény saját hatáskörben nem dönthet az ösztöndíj folyósításának megszüntetéséről, ha egy doktorandusz teljes munkaidőben munkát vállal, és nem is hozhat ilyen szabályozást. A felvételkor fennálló teljes munkaidőben végzett foglalkoztatás esetén az intézmény ellenben megszabhatja, hogy az ilyen doktoranduszt államilag támogatott helyre nem veszi fel, amennyiben ezt a felvételi szabályok között közzéteszi.

 

 

10)   Egyéni felkészülés

 

Az Ftv. 68. § (2) bekezdése szerint: A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység.

 

A jogszabályok lehetővé teszik, hogy valaki képzés nélkül is jelentkezzen fokozatszerzési eljárásra. Az intézményeknek ezt szabályozniuk kell. Hasonlóképpen a fenti definíció magában foglalja azt is, hogy az egyéni felkészülés tulajdonképpen egyéni képzést jelent. Nem kerülhető meg azonban a jogviszony keletkeztetése: az ún. jogviszony nélküli egyéni felkészülés nem összeegyeztethető a jogszabályokkal, ellenben (és erre jó példa a Semmelweis Egyetem szabályzata) a doktori képzés lehet egyéni vagy csoportos felkészítés keretei között folyó tevékenység.

 

Azok a szabályzatok tehát, ahol az egyéni felkészülés mint jogviszony nélküli valamilyen viszony az intézmény és az egyéni felkészülő között, amelyben adott esetben még költségtérítés is fizetendő, nem felelnek meg a jogszabályoknak.

 

Az egyetlen jogszabályoknak megfelelő mód, ha az egyéni felkészülés keretében az illető doktorandusz, majd a fokozatszerzési eljárás során doktorjelölt, valamint ha szervezett képzésben való részvétel nélkül (képzés nélkül) indít fokozatszerzési eljárást, és ekkor doktorjelölt.

 

A képzés nélkül fokozatszerzési eljárást elindító és abban résztvevő is doktorjelölt. Mivel a doktorjelölt hallgatói jogokkal rendelkezik, ezért számára a témavezető biztosítása az intézmény kötelessége (Ftv. 46. § (3) bekezdés).

 

 

Jó példák a szabályzatokban

 

A továbbiakban kiemelnénk néhány olyan vonást egyes intézményi szabályzatokból, amelyek a DOSz javaslataival egybecsengenek, és jó példaként szolgálhatnak a többi intézmény számára.

 

Közép-európai Egyetem

 

A szabályozás lényegre törő, és egyértelműen a követelményekre, valamint a képzés szervezésére fókuszál. Ez követendő minta lehet a többi intézmény számára is: a doktori iskolák felépítését nem részletezi a szükségesnél mélyebben (a jogszabályok itt elég egyértelműek), ugyanakkor a doktori iskolák működési szabályaira odafigyel.

 

Külön kiemelendő a témavezetővel foglalkozó rész (a szabályzat 6. pontja), ami egyértelműen követendő lehet minden intézmény számára.

 

Debreceni Egyetem

 

A szabályzat kitér a külső szereplők által felajánlható ösztöndíjakra (a szabályzat 8. §-a). A szabályozás megléte az implikálja, hogy az ilyen felajánlások miatt erre szükség volt. Ez mindenképpen egy átláthatóbb szabályozást teremt az ösztöndíjat felajánló, a doktorandusz, valamint az intézmény részére is, a többi intézmény számára is követendő lehet.

 

Pécsi Tudományegyetem

 

A szabályzat 44. §-a részletezi a predoktori állásokat. A doktorjelölti ösztöndíjak kategóriájában sorolható ez a kezdeményezés, ez minden intézmény számára hasznos példa lehet, főként az utánpótlás megteremtése szempontjából.

 

Semmelweis Egyetem

 

Az ún. egyéni felkészülés a szabályzatban egyszerűen, a jogszabályoknak megfelelően van rendezve.

 

Pannon Egyetem

 

A Pannon Egyetem Doktori Szabályzata egzakt módon meghatározza a szervezett képzés rendjét, ami mintaértékű lehet a többi intézmény számára is.

 

 

 

Budapest, 2007. szeptember 20.

 

                                                                                                        Kocsis Miklós

                                                                                            Lasztovicza László

 

 



2014. VII. 28.
Utóbbi öt év publikációi
Az évváltás miatt az utóbbi öt év publikációin a 2009-2013(2014) időszakban megjelent közleményeket értjük.

 
nyomtatás utolsó módosítás: 2007. X. 11. 12:56:14
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 1.1333 ( 2014. VII. 17. )