Bejelentkezés
 Fórum
 
 
A DOSz véleménye a doktori szabályzatokról

doktori szabályzatok véleményezése

 

Általános összefoglaló

 

 

Készítette : Doktoranduszok Országos Szövetsége

 

 

Bevezető

 

A DOSz a szabályzatokat elsősorban a jogszabályoknak való megfelelés szempontjából vizsgálta. Az egyes intézmények szabályzatai tartalmaznak utalásokat más intézményi szabályzatokra, ezek vizsgálatát azonban a jelenleg rendelkezésre álló keretek között elvégezni nem tudtuk (remélhetőleg a későbbiekben erre sor kerül). Itt és az egyes szabályzatok véleményezése során azonban előfordulhat, hogy kitérünk olyan kérdésekre is, amelyeket vagy nem találtunk a doktori szabályzatokban szabályozva, vagy utalást nem találtunk a megfelelő intézményi szabályzatra. Amennyiben ezek a kérdések egyéb helyeken a jogszabályoknak megfelelően vannak szabályozva, természetesen akkor a felvetést tárgytalannak kell tekinteni.

 

Néhány esetben kitértünk olyan kérdésekre is, amelyek nem jogszabályhoz, hanem a doktori képzés minőségének - a DOSz által gondolt módja szerinti - javításához kapcsolódnak.

 

A következő pontokban összefoglaljuk azokat a kérdéseket, amelyek több szabályzat véleményezése során is problémaként jelentkeztek, és főként a jogszabályoknak való megfelelést érintik.

 

Az alábbi pontok esetleges sorrendben vannak, nem fontosságot jelölnek.

 

 

Általános prolémák, javaslatok

 

 

1)       Belső működés rendje

 

Az intézményi doktori iskolák működési rendjével kapcsolatosan a DOSz több esetben is komoly problémákat észlelt. Az egyedi esetek kiemelése nélkül szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy a doktori iskolák működése nem egy esetben bonyolult és átláthatatlan, aminek következtében az adott intézmények doktoranduszai nem egyszer nincsenek tisztában az ügyükben eljáró szervek feladat- és hatásköreivel, illetőleg saját lehetőségeikkel. E tekintetben megoldás lehet egyrészt a belső működés egyszerűsítése, másrészről pedig a doktoranduszok irányába történő intenzívebb információáramlás biztosítsa is.

 

 

2)       Doktorandusz képviselők

 

Több szabályzat hivatkozik a felsőoktatási törvényre, miszerint az intézmény doktori tanácsának egy tagját a doktoranduszok választják, illetve lehetőséget biztosítanak arra, hogy a doktori tanácsok ülésein a doktoranduszok képviselői jelen lehessenek. A választások mikéntje azonban egyik szabályzatban sem tisztázott, sem pedig utalás nem található arra, hogy hol van szabályozva. A DOSz határozott álláspontja szerint a doktoranduszok (és nem a hallgatók általában) képviselőinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a doktori iskola működésével kapcsolatban - képviselőiken keresztül - kifejthessék véleményüket, a döntéseknél jelen legyenek. A doktoranduszok képviselőinek (illetve az intézményi doktori tanács általuk delegált tagjának) választását - intézményi szabályzatban meghatározott módon - szükséges rendezni. A DOSz véleménye szerint a leginkább kívánatos megoldás az intézményi doktorandusz képviseletek létrehozása lenne, amivel kapcsolatban a DOSz a közeljövőben egyeztetést kezdeményez az intézményekkel.

 

 

3)       Doktorjelöltek, doktorjelölti jogviszony

 

A doktorjelölti jogviszonnyal kapcsolatos joghézagok a mindennapi jogalkalmazásban számos problémát okoznak az érintetteknek. A DOSz felhívja az intézmények figyelmét arra, hogy a doktorjelölti státuszba kerülő személyek a rendezetlen jogszabályi környezet következtében számos esetben hátrányos helyzetbe kerülhetnek, amit - tüneti kezelésként - az intézményi szabályzatok is orvosolni tudnának. A helyzet rendezésére mindazonáltal a DOSz a közeljövőben széleskörű szakmai egyeztetést kezdeményez annak érdekében, hogy az érintett szervek (MAB, ODT, DOSz, intézmények) közös javaslatot készítsenek a doktorjelölti státussal kapcsolatos jogi helyzet rendezésével kapcsolatosan.

 

 

4)       Jogorvoslat joga, jogorvoslati rend

 

Több szabályzat is helytelenül vagy részben helytelenül tartalmazza a jogorvoslatra vonatkozó szabályokat.

 

A jogorvoslat az Ftv. 73-74. §-a szerint szabályzandó, eszerint az intézmény minden döntése ellen a fellebbezést a rektor vagy a rektor által felállított bizottság bírálja el. Pl. a doktori tanácsok döntése ellen nem egy magasabb szinten elhelyezkedő doktori tanácshoz lehet fellebbezni, hanem az Ftv. 73. §-a szerint a rektorhoz, vagy az általa felállított bizottsághoz.

 

 

5)       Adatvédelem

 

A felsőoktatási törvény egyértelműen meghatározza azoknak az adatoknak a körét, amelyeket a hallgatók (doktoranduszok) vonatkozásában az intézmények kezelhetnek. A DOSz a doktori szabályzatok véleményezése és több intézmény doktoranduszaival való konzultáció után arra az álláspontra helyezkedett, hogy szerencsésnek tartaná a törvény rendelkezéseinek megfelelően kiegészíteni a doktori szabályzatokat annak érdekében, hogy az megfeleljen a törvény rendelkezéseinek. Ezzel kapcsolatos minimális követelményként fogalmazza meg a DOSz azt a javaslatát, hogy a doktori szabályzatok rögzítsék azt, hogy a felvételi értesítés során a doktoranduszokat tájékoztatni kell arról, hogy adataikat mely szervek és milyen okból kezelhetik (pl. ODT.). A DOSz ehelyütt is szükségesnek tartja megjegyezni, hogy szükségét érzi annak, hogy az egyes intézményekkel egyedi megállapodásokat kössön az intézmények doktoranduszainak jogszerű adatkezelésével kapcsolatosan.

 

 

 

6)       Oktatási tevékenység, doktoranduszszerződés

 

Az Ftv. 48. § (4) bekezdése egyértelműen szabályozza a doktoranduszok oktatási tevékenységét. Doktori képzésben az oktatási tevékenységért kredit akkor adható, ha azt doktoranduszszerződés keretében végzik a doktoranduszok, a fenti jogszabályi helynek megfelelően.

 

A doktori szabályzatokban célszerű nem pusztán a jogszabályi szöveget megismételni (ez általánosan is igaz), mert az a legtöbb esetben csupán kereteket ad, hanem a szabályozás intézményre jellemző módját. Pl. a doktoranduszszerződések - a doktoranduszok kredittel elismert oktatási tevékenysége - esetén érdekes, hogy mikor kell megkötni a szerződést (félév elején), milyen egyéb feltételeket tartalmaz, van-e teljesítés, ki igazolja, mikor lehet teljesítettnek tekinteni, mellékletként esetleg egy szokásos szerződés.

 

Fontos kérdés ebben az esetben, hogy az oktatási tevékenység tartalmazza-e a felkészülési időt. Előfordult olyan szabályzat, ahol az oktatási tevékenység alatt pusztán az órák megtartását értették: ez azt implikálhatja, hogy a doktorandusznak nem kell felkészülnie, hiszen az nem tartozik a követelmények közé. Miután tanulmányi kreditről van szó, ezért a kredit törvényi értelmezése (Ftv. 147. § 26. pontja értelmében 1 kredit 30 tanulmányi munkaóra) szerint kell szabályozni ezt a kérdést (a ráfordított idő értékelését).

 

 

7)       Doktoranduszok szabadsága

 

A korábbi szabályzatokban több helyen előfordult, és az új szabályzatokban is némely esetben megmaradt, hogy a szabályzat a doktoranduszok részére éves szabadságot határozott meg. Ez egyértelműen nem áll összhangban a jogszabályokkal. A doktorandusznak a hallgatói jogviszony értelmében tanulmányi kötelezettségei vannak. A hallgatói jogviszony nem értelmezi a szabadság fogalmát, pusztán a tanulmányi kötelezettségek teljesítését.

 

 

8)       Ösztöndíjak „elvétele”, átsorolás

 

Az Ftv. 55. § (1) értelmében lehetséges átsorolni a hallgatókat az államilag támogatott képzésből a költségtérítéses képzésbe, de csakis az ott szabályozott feltételek szerint (a kreditmennyiség legalább 50%-ának nem teljesítése esetén). A doktori tanácsok - bármilyen értékelés alapján - nem „vehetik” el az állami ösztöndíjat és adhatják oda másik hallgatónak. Ez ilyen eljárás jogszabályba ütköző.

 

 

9)       Munkavállalás államilag támogatott képzésben

 

A doktorandusz hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Az államilag támogatott képzésben a hallgató munka mellett is végezheti tanulmányait, amíg a kötelezettségeit teljesíti. Az állami doktori ösztöndíjat az állam adja, így ő határozhatja meg azokat a feltételeket, amelyek mellett igénybe lehet venni azt, és az állam nem köti az ösztöndíj folyósítását munkaviszony meglétéhez, vagy annak mértékéhez (ellentétben a korábbi jogszabályokkal). A fentiek miatt az intézmény saját hatáskörben nem dönthet az ösztöndíj folyósításának megszüntetéséről, ha egy doktorandusz teljes munkaidőben munkát vállal, és nem is hozhat ilyen szabályozást. A felvételkor fennálló teljes munkaidőben végzett foglalkoztatás esetén az intézmény ellenben megszabhatja, hogy az ilyen doktoranduszt államilag támogatott helyre nem veszi fel, amennyiben ezt a felvételi szabályok között közzéteszi.

 

 

10)   Egyéni felkészülés

 

Az Ftv. 68. § (2) bekezdése szerint: A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység.

 

A jogszabályok lehetővé teszik, hogy valaki képzés nélkül is jelentkezzen fokozatszerzési eljárásra. Az intézményeknek ezt szabályozniuk kell. Hasonlóképpen a fenti definíció magában foglalja azt is, hogy az egyéni felkészülés tulajdonképpen egyéni képzést jelent. Nem kerülhető meg azonban a jogviszony keletkeztetése: az ún. jogviszony nélküli egyéni felkészülés nem összeegyeztethető a jogszabályokkal, ellenben (és erre jó példa a Semmelweis Egyetem szabályzata) a doktori képzés lehet egyéni vagy csoportos felkészítés keretei között folyó tevékenység.

 

Azok a szabályzatok tehát, ahol az egyéni felkészülés mint jogviszony nélküli valamilyen viszony az intézmény és az egyéni felkészülő között, amelyben adott esetben még költségtérítés is fizetendő, nem felelnek meg a jogszabályoknak.

 

Az egyetlen jogszabályoknak megfelelő mód, ha az egyéni felkészülés keretében az illető doktorandusz, majd a fokozatszerzési eljárás során doktorjelölt, valamint ha szervezett képzésben való részvétel nélkül (képzés nélkül) indít fokozatszerzési eljárást, és ekkor doktorjelölt.

 

A képzés nélkül fokozatszerzési eljárást elindító és abban résztvevő is doktorjelölt. Mivel a doktorjelölt hallgatói jogokkal rendelkezik, ezért számára a témavezető biztosítása az intézmény kötelessége (Ftv. 46. § (3) bekezdés).

 

 

Jó példák a szabályzatokban

 

A továbbiakban kiemelnénk néhány olyan vonást egyes intézményi szabályzatokból, amelyek a DOSz javaslataival egybecsengenek, és jó példaként szolgálhatnak a többi intézmény számára.

 

Közép-európai Egyetem

 

A szabályozás lényegre törő, és egyértelműen a követelményekre, valamint a képzés szervezésére fókuszál. Ez követendő minta lehet a többi intézmény számára is: a doktori iskolák felépítését nem részletezi a szükségesnél mélyebben (a jogszabályok itt elég egyértelműek), ugyanakkor a doktori iskolák működési szabályaira odafigyel.

 

Külön kiemelendő a témavezetővel foglalkozó rész (a szabályzat 6. pontja), ami egyértelműen követendő lehet minden intézmény számára.

 

Debreceni Egyetem

 

A szabályzat kitér a külső szereplők által felajánlható ösztöndíjakra (a szabályzat 8. §-a). A szabályozás megléte az implikálja, hogy az ilyen felajánlások miatt erre szükség volt. Ez mindenképpen egy átláthatóbb szabályozást teremt az ösztöndíjat felajánló, a doktorandusz, valamint az intézmény részére is, a többi intézmény számára is követendő lehet.

 

Pécsi Tudományegyetem

 

A szabályzat 44. §-a részletezi a predoktori állásokat. A doktorjelölti ösztöndíjak kategóriájában sorolható ez a kezdeményezés, ez minden intézmény számára hasznos példa lehet, főként az utánpótlás megteremtése szempontjából.

 

Semmelweis Egyetem

 

Az ún. egyéni felkészülés a szabályzatban egyszerűen, a jogszabályoknak megfelelően van rendezve.

 

Pannon Egyetem

 

A Pannon Egyetem Doktori Szabályzata egzakt módon meghatározza a szervezett képzés rendjét, ami mintaértékű lehet a többi intézmény számára is.

 

 

 

Budapest, 2007. szeptember 20.

 

                                                                                                        Kocsis Miklós

                                                                                            Lasztovicza László

 

 



2014. IV. 07.
Meghívó az ODHT megalakulásának 20. évfordulójára rendezett ünnepi ülésre



2014. I. 02.
Utóbbi öt év publikációi
Az évváltás miatt az utóbbi öt év publikációin a 2009-2013(2014) időszakban megjelent közleményeket értjük.

 
nyomtatás utolsó módosítás: 2007. X. 11. 12:56:14
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 1.1255 ( 2013. XII. 17. )