Bejelentkezés
 Fórum
 
 
33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet doktori iskola létesítéséről és a doktori fokozatadásról

A jogszabály 2007. szeptember 13-án hatályos állapota

 

33/2007. (III. 7.) Korm . rendelet

doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 153. § -ának (1) bekezdése 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelembe véve a felsőoktatási törvény 32. § -ának (11) bekezdése c) pontját - a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB), a 12. § tekintetében a Magyar Rektori Konferencia egyetértésével - a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya a felsőoktatási törvény 3. § -ában meghatározott természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint az általuk folytatott tevékenységre terjed ki.

A doktori iskola létesítésének eljárási rendje

2. § (1) Doktori képzés indításáról a felsőoktatási intézmény a felsőoktatási törvény 27. § -ának (6) bekezdése a) -b ) pontjaiban és 67-69. § -ában meghatározott rendelkezéseinek figyelembevételével dönt.

(2) Doktori képzés kizárólag doktori iskola keretében folytatható. A doktori iskola létesítéséről a felsőoktatási intézmény szenátusa dönt a doktori szabályzatban meghatározottak szerint.

(3) A doktori iskola létesítésekor meg kell jelölni azt a tudományágat vagy művészeti ágat, amelyben a doktori képzést folytatni kívánják. A tudományágon belüli, illetve tudományágak közötti kutatási terület megnevezéssel azonosítható a doktori iskola működési kereteit tükröző szakmai tevékenység.

3. § (1) Doktori iskola létesítését legalább hét törzstag kezdeményezheti. Egy személy egyidejűleg csak egy doktori iskolában lehet törzstag.

(2) Törzstag az lehet, aki

a ) a létesítendő doktori iskola tudományágában tudományos vagy művészeti fokozattal rendelkezik - figyelembe véve a felsőoktatási törvény 150. § -ának (3) bekezdésében meghatározottakat is -, továbbá

b) a doktori iskola tudományágában, illetve kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytat, valamint

c) az adott felsőoktatási intézményben teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató, aki a felsőoktatási törvény 84. § (5) bekezdése alapján, a költségvetési támogatás megállapítására ezt a felsőoktatási intézményt jelölte meg.

(3) Ha a (2) bekezdés a) -b ) pontjaiban foglalt feltételeket teljesíti, a doktori tanács jóváhagyásával törzstag lehet - a felsőoktatási törvény 92. § -ának (1) bekezdése és 149. § -ának (14) bekezdése szerinti - Professor Emeritus is, annak a felsőoktatási intézménynek a doktori iskolájában, amelyben emeritált .

(4) A (2) bekezdés a) -b ) pontjaiban foglalt feltételek teljesítése mellett törzstag lehet továbbá a kutatóintézetben teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tudományos tanácsadó vagy kutatóprofesszor is, amennyiben a felsőoktatási intézmény a felsőoktatási törvény 31. § -ának (1) bekezdése alapján a kutatóintézettel erre vonatkozó megállapodást kötött.

4. § A törzstagnak

a ) legalább egy képzési ciklusban (3 éven keresztül) és a ciklushoz tartozó fokozatszerzési eljárás időtartamára (további 2 éven keresztül) meg kell felelnie a 3. § -ban foglaltaknak, valamint

b) vállalnia kell, hogy témavezetői tevékenységet is folytat a doktori iskolában.

5. § (1) A törzstagok készítik elő a doktori iskola alapításának dokumentumait, amelyek tartalmazzák:

a ) a doktori iskola tudományterületi, tudományági (művészeti ági) besorolását;

b) azokat a mesterképzési szakokat, amelyekre alapozva a felsőoktatási intézmény eleget tesz a felsőoktatási törvény 67. § -ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek;

c) a doktori iskola kutatási területének megnevezését;

d) a doktori fokozatszerzési eljárás eredményeként kiadható doktori fokozat elnevezését;

e ) a doktori iskola vezetésére jelölt személynek, a doktori iskola törzstagjainak, a doktori iskola első három évre javasolt témavezetőinek, a doktori iskola további oktatóinak, meghívott hazai és külföldi oktatóknak (művészeti doktori iskola esetén művészeknek), kutatóknak a nevét, tudományos vagy művészeti önéletrajzát, az előző öt év legfontosabb tudományos (művészeti doktori iskola esetén tudományos vagy művészeti) eredményeinek, alkotásainak dokumentációját;

f ) a doktori iskola képzési tervét;

g ) a doktori iskola nemzetközi kapcsolatait, amelyek a működésben várhatóan figyelembe vehetők;

h ) a doktori iskola minőségbiztosítási tervét;

i) a doktori iskola működési szabályzatát.

(2) A dokumentációhoz mellékelni kell az érintettek nyilatkozatát arról, hogy vállalják a felkérést és megfelelnek az e rendeletben rájuk vonatkozóan előírt feltételeknek.

(3) A doktori iskola létesítési dokumentációjának részét képezi a felsőoktatási törvény 31. § -ának (1) és (2) bekezdése alapján folytatott együttműködési megállapodás.

(4) A felsőoktatási intézmény doktori tanácsának előzetes véleménye szükséges ahhoz, hogy a doktori iskola vezetőjének javasolt személy a doktori iskola létesítésére vonatkozó kérelmet - a rektor útján - a szenátus elé terjessze jóváhagyásra.

6. § (1) A doktori iskola vezetőjének munkáját segítő testület a doktori iskola tanácsa, amelyet a doktori iskola törzstagjai választanak, tagjait pedig a felsőoktatási intézmény doktori tanácsa bízza meg és menti fel.

(2) A doktori iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket - a doktori iskola vezetőjének javaslatára - a doktori iskola tanácsa alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására.

(3) A doktori téma vezetője az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek témahirdetését a doktori tanács jóváhagyta, és aki - ennek alapján - felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését.

7. § (1) A felsőoktatási intézmény rektora - a szenátus doktori iskola létesítésére vonatkozó döntése előtt - kéri a MAB szakértői véleményét. A szakértői vélemény megkéréséhez mellékelni kell

a ) a doktori iskola alapításának dokumentumait;

b) a doktori tanács véleményét;

c) a felsőoktatási intézmény a doktori iskola létesítésében érintett kutatási területének fejlesztési koncepcióját;

d) a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatát;

e ) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a doktori iskola honlapján a doktori képzésről évente rendszeres és nyilvános tájékoztatást ad, a felvételi követelményeket évente a honlapon és a felsőoktatási intézményben szokásos módon is közzéteszi.

(2) A MAB a doktori iskola létesítése során kialakított szakértői véleményének megalapozása érdekében vizsgálja különösen a 3. § (2) bekezdése b) pontja tekintetében a szükséges követelmények teljesítését, valamint a 3. § (4) bekezdésében és az 5. § (3) bekezdésében említett megállapodás érvényesülését.

(3) A MAB szakértői véleménye alapján a szenátus dönt a doktori iskola alapításáról vagy a felsőoktatási törvény 106. § -ának (3) bekezdése szerinti eljárás kezdeményezéséről.

(4) A felsőoktatási intézmény a doktori iskola létesítéséről hozott döntése alapján a rektor

a ) új tudományterülethez tartozó doktori iskola létesítése esetén kezdeményezi a fenntartónál az alapító okirat módosítását;

b) a felsőoktatási intézmény alaptevékenységének módosulására hivatkozva a felsőoktatási intézmény tevékenységével kapcsolatos adatok nyilvántartásának kiegészítését kéri a regisztrációs központtól.

(5) A doktori iskola megszüntetéséről a doktori tanács vagy a rektor kezdeményezésére a szenátus dönt. A rektor kezdeményezése esetén a szenátus döntése előtt beszerzi a doktori tanács véleményét.

(6) A MAB a jogszabályok vagy az általa meghatározott mérlegelési követelmények súlyos sérelme esetén a doktori iskola megszüntetése céljából javaslatot tehet a rektornak, a fenntartónak, valamint a felsőoktatási törvény 110. § -ának (4) bekezdése szerinti kezdeményezéssel élhet.

A felsőoktatási intézmény doktori tanácsa

8. § (1) A doktori tanács létrehozásáról a szenátus a felsőoktatási törvény 67. § -ának (4) bekezdésében meghatározottak alapján dönt.

(2) A doktori tanács

a ) véleményezi a doktori iskolák alapításának kezdeményezését;

b) dönt a fokozatszerzési eljárások indításáról, a felmentésekről, a doktori szigorlat tárgyairól, a felsőoktatási törvény 69. § -ának (5) bekezdésében meghatározott doktori fokozat odaítéléséről;

c) a doktori szabályzatban meghatározottak szerint a doktori iskolák javaslatára kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a bírálóbizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, létrehozza a szigorlati bizottságot, továbbá jóváhagyja a doktori témavezetők és a doktori iskola oktatóinak személyét;

d) javaslatot tesz a szenátus részére a doktori képzés működési feltételeit szolgáló pénzeszközök (közöttük különösen a doktori képzési normatíva és a tudományos célú normatívának) biztosításáról.

A doktori fokozat megszerzésének feltételei

9. § (1) A doktori fokozatszerzési eljárás kérelem alapján, jelentkezéssel indul meg.

(2) A doktori szigorlat teljesítése a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás része, a doktori eljárásban részt vevő személy tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája.

(3) A doktori szigorlatot - legfeljebb a kérelem benyújtásától számított két éven belül - nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A szigorlat eredményét közvetlenül a szigorlat után ki kell hirdetni. A doktori szigorlatról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) A doktori védésre a doktori szigorlat után kerülhet sor.

10. § (1) A doktori téma olyan kutatási részterület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz - a témavezető irányításával - elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről tudományos közlemények, tudományos előadások, majd doktori értekezés formájában bizonyosságot tegyen.

(2) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be és azt nem utasították el.

(3) A két hivatalos bíráló, a doktori tanács felkérésére, az értekezés benyújtásától számított - a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatában meghatározott szorgalmi időszakra eső - két hónapon belül, írásos bírálatot készít az értekezésről és nyilatkozik, hogy javasolja-e annak kitűzését nyilvános védésre. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, a doktori tanács egy további, harmadik bírálót is felkér.

(4) Az értekezést a két támogató javaslat beérkezésétől számított szorgalmi időszakra eső két hónapon belül nyilvános vitára kell bocsátani. A doktorjelölt a bírálatokat előzetesen kézhez kapja, és azokra a védés előtt írásban, a védés során - a nyilvános vitában - szóban válaszol.

(5) A doktorjelölt a nyilvános vita keretében ismerteti értekezésének téziseit, majd a bírálók, a bizottsági tagok és a jelenlévők észrevételeire, kérdéseire válaszol.

(6) A vita lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással dönt az értekezés elfogadásáról. Az elnök ezután az eredményt nyilvánosan kihirdeti.

(7) A védésről és a bizottság döntéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A doktori szigorlat és védés eredményéről a felsőoktatási intézmény - a doktorjelölt kérelmére - igazolást ad, jelezve abban, hogy az igazolás nem jelenti a doktori fokozat odaítélését.

(8) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével, ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.

(9) A felsőoktatási intézmény a doktori tanács által odaítélt doktori fokozatról a doktori anyakönyvben rögzített határozat alapján a tudományterületet, azon belül tudományágat, illetve művészeti ágat is megjelölő oklevelet állít ki és döntéséről értesíti az Országos Felsőoktatási Információs Központot.

A doktori értekezés nyilvánossága

11. § (1) A doktori értekezés mindenki számára nyilvános. A doktori értekezés és annak tézisei elektronikus, illetve nyomtatott formában való nyilvántartásáról, teljes terjedelmű nyilvánosságra hozataláról a felsőoktatási intézmény gondoskodik.

(2) A doktori értekezés és annak tézisei nyilvántartását elektronikus formában az intézmény honlapján külön adatbázisban - a doktori tézisek és értekezések adatbázisában - magyar és angol, esetleg más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő nyelven mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

(3) A doktori értekezés egy nyomtatott példányát a doktori fokozatot odaítélő felsőoktatási intézmény központi könyvtárában, katalogizálva kell elhelyezni.

(4) A nyilvánosságra hozatal részletes szabályait a doktori szabályzat határozza meg azzal, hogy a nyilvánosságra hozatal méltányolható okból, a jelölt kérésére, a doktori tanács döntése alapján, legfeljebb két évig késleltethető.

Záró rendelkezések

12. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. E rendelet alapján a felsőoktatási intézményeknek 60 napon belül módosítaniuk kell doktori szabályzatukat.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről szóló 51/2001. (IV. 3.) Korm . rendelet , az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak, valamint a művészeti ágak felsorolásáról szóló 169/2000. (IX. 29.) Korm . rendelet , valamint a felsőoktatási hallgatók juttatásairól szóló 175/2006. (VIII. 14.) Korm . rendelet 36. § -a (10) bekezdésének d) pontja.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm . rendelet

a ) 1. számú mellékletében a „tervező grafika” szövegrész helyébe a „tervezőgrafika”, az „animációs tervezés” szövegrész helyébe az „animáció” szövegrész lép;

b) 2. számú mellékletében az „élelmiszerbiztonsági és -minőségi ” szövegrész helyébe az „élelmiszer-biztonsági és -minőségi mérnöki” szövegrész, a „társadalmi-nem kutató, szakértő” szövegrész helyébe a „társadalmi nemek tanulmánya” szövegrész, az „orvos” szövegrész helyébe az „általános orvos” szövegrész, a „kerámiatervező” szövegrész helyébe a „kerámiatervezés” szövegrész, a „tervező grafika” szövegrész helyébe a „tervezőgrafika” szövegrész, az „animációs tervezés” szövegrész helyébe az „animáció” szövegrész, a „filmdramaturgia” szövegrész helyébe a „filmdramaturg” szövegrész, a „régizene-hangszerművész” szövegrész helyébe a „régi-zene hangszerművész” szövegrész lép;

c) 2. számú mellékletének harmadik oszlopa a társadalomtudomány képzési területen a „társadalmi nem kutató, szakértő” szövegrész alatt kiegészül a „kognitív tanulmányok” szövegrésszel;

d) 2. számú mellékletének harmadik oszlopa az informatika képzési területen az „ info-bionika ” szövegrész alatt kiegészül az „orvosi biotechnológia” szövegrésszel;

e) 2. számú mellékletének harmadik oszlopa a gazdaságtudományok képzési területen a „gazdaságmatematikai elemző” szövegrész alatt kiegészül a „nemzetközi gazdaság és gazdálkodás” szövegrésszel, alatta a „turizmusmenedzsment” szövegrésszel, alatta a „közgazdálkodás és közpolitika” szövegrésszel, alatta a „marketing” szövegrésszel, alatta a „ Master of Business Administration (MBA)” szövegrésszel, alatta a „pénzügy” szövegrésszel, alatta a „vállalkozásfejlesztés” szövegrésszel, alatta a „vezetés és szervezés” szövegrésszel, alatta a „számvitel” szövegrésszel, alatta a „biztosítási és pénzügyi matematika ” szövegrésszel, alatta a „ survey statisztika” szövegrésszel, alatta a „regionális és környezeti gazdaságtan” szövegrésszel;

f ) 2. számú mellékletének harmadik oszlopa a műszaki képzési területen az „ipari terméktervező mérnöki” szövegrész alatt kiegészül a „forma- és környezettervező mérnöki” szövegrésszel, a „tűzvédelmi mérnöki” szövegrész alatt a „létesítménymérnök” szövegrésszel;

g ) 2. számú mellékletében az orvos- és egészségtudomány képzési területen az „orvosi biotechnológia” szövegrész helyébe az „egészségpszichológia” szövegrész lép;

h ) 2. számú mellékletének harmadik oszlopa a művészet, film- és video-művészet képzési területen a „filmművészeti menedzser 4 ” szövegrész alatt kiegészül a „televíziós újságíró” szövegrésszel;

i) 3. számú mellékletében

ia ) „A tanári mesterképzési szakon a ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülően választható első és második tanári szakképzettségek” cím alatti táblázat második oszlopa az idegen nyelv műveltségi területen, az „újgörög és nemzetiségi görög nyelv- és kultúratanár” szövegrész alatt kiegészül a „portugáltanár” szövegrésszel, a közismereti és a szakmai, illetve a művészeti nevelés-oktatás speciális területein a harmadik oszlopa a „minőségfejlesztés-tanár” szövegrész alatt kiegészül az „ andragógus tanár” szövegrésszel;

ib ) A szakképzés, illetve művészeti szakképzés területén mesterfokozatra és nem tanári szakképzettségre épülő tanári szakképzettségek” cím alatti táblázat első oszlopa az „orvos- és egészségtudomány” szövegrész alatt kiegészül a „pedagógusképzés” szövegrésszel, harmadik oszlopa az „egészségügyi tanár” szövegrész alatt kiegészül a „gyógypedagógus tanár” szövegrésszel;

j) 3. számú mellékletében a „magyar mint idegennyelv-tanár” szövegrész helyébe a „magyar mint idegen nyelv tanára” szövegrész, a „nyelv és beszédfejlesztő tanár” szövegrész helyébe a „nyelv- és beszédfejlesztő tanár” szövegrész, az „angol nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe az „angoltanár” szövegrész, a „német és nemzetiségi német nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „némettanár/német- és nemzetiséginémet-tanár ” szövegrész, a „francia nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „franciatanár” szövegrész, az „olasz nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe az „olasztanár” szövegrész, a „spanyol nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „spanyoltanár” szövegrész, a „román és nemzetiségi román nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „romántanár/román- és nemzetiségiromán-tanár” szövegrész, a „roma nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „ romológiatanár ” szövegrész, az „orosz nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe az „orosztanár” szövegrész, a „bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „bolgártanár/bolgár- és nemzetiségibolgár-tanár ” szövegrész, a „lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „lengyeltanár/lengyel- és nemzetiségilengyel-tanár” szövegrész, a „horvát és nemzetiségi horvát nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „horváttanár/horvát- és nemzetiségihorvát-tanár” szövegrész, a „szerb és nemzetiségi szerb nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „szerbtanár/szerb- és nemzetiségiszerb-tanár” szövegrész, a „szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „szlováktanár/szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár” szövegrész, a „szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „szlovéntanár/szlovén- és nemzetiségiszlovén-tanár ” szövegrész, az „ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe az „ukrántanár/ukrán- és nemzetiségiukrán-tanár ” szövegrész, a „latin nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „latintanár” szövegrész, a „japán nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „japántanár” szövegrész, a „kínai nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „ kínaitanár ” szövegrész, az „újgörög és nemzetiségi görög nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe az „újgörögtanár/újgörög- és nemzetiségigörög-tanár” szövegrész, az „ábrázoló geometria és műszaki rajztanár” szövegrész helyébe az „ ábrázológeometria- és műszakirajz-tanár” szövegrész, az „ember és társadalom műveltségterületi-tanár” szövegrész helyébe az „ember és társadalom műveltségterületi tanár” szövegrész, az „ember és természet műveltségterületi-tanár” szövegrész helyébe az „ember és természet műveltségterületi tanár” szövegrész, az „ének-zenetanár” szövegrész helyébe az „ének-zene tanár” szövegrész, a „vizuális és környezetkultúra-tanár (kézműves, környezetkultúra, plasztikai ábrázolás, képi ábrázolás, elektronikus ábrázolás szakirányokkal)” szövegrész helyébe a „vizuális- és környezetkultúra-tanár” szövegrész, a „ testnevelőtanár ” szövegrész helyébe a „testnevelő tanár” szövegrész, a „ gyógytestnevelő-tanár ” szövegrész helyébe a „ gyógytestnevelő tanár” szövegrész, a „technikatanár, háztartásgazdálkodás-tanár, életviteli és gyakorlati ismeretek műveltségterületi-tanár” szövegrész helyébe a „technikatanár, háztartásgazdálkodás-tanár, életviteli és gyakorlati ismeretek műveltségterületi tanár” szövegrész, „az egészségtudományi képzési ág alapképzési szakjai, illetve szakirányain szerezhető szakképzettségek szerint differenciálódó egészségügyi-tanár” szövegrész helyébe „az egészségtudományi képzési ág alapképzési szakjain, illetve szakirányain szerezhető szakképzettségek szerint differenciálódó egészségügyi tanár” szövegrész, a „zeneművészeti képzési ág alapképzési szakjain, illetve szakirányain szerezhető szakképzettségek szerint differenciálódó tanár” szövegrész helyébe a „zeneművészeti képzési ág alapképzési szakjain, illetve szakirányain szerezhető szakképzettségek szerint differenciálódó zeneművész tanár” szövegrész, a „színjátéktanári” szövegrész helyébe a „színjátéktanár” szövegrész, a „bábjátéktanári” szövegrész helyébe a „bábjátéktanár” szövegrész, a „tánctanári (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc, társastánc, divattánc, tánctörténet és -elmélet szakirányokkal)” szövegrész helyébe a „tánctanár (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc, társastánc, divattánc, tánctörténet és -elmélet szakirányokkal)” szövegrész, a „játék- és szabadidőszervező-tanár” szövegrész helyébe „játék- és szabadidő-szervező tanár” szövegrész, a „ multikulturális neveléstanár” szövegrész helyébe a „ multikulturális nevelés tanára” szövegrész, a „fogyatékosok rekreációjának tanára” szövegrész helyébe a „ fogyatékosokrekreációja-tanár ” szövegrész, az „ inkluzív nevelőtanár” szövegrész helyébe az „ inkluzív nevelés tanára” szövegrész, a „család- és gyermekvédelem-tanár” szövegrész helyébe a „család- és gyermekvédő tanár” szövegrész, a „tehetségfejlesztés-tanár” szövegrész helyébe a „tehetségfejlesztő tanár” szövegrész, a „pedagógiai értékelés és méréstanár” szövegrész helyébe a „pedagógiai értékelés és mérés tanára” szövegrész, a „tantervfejlesztés-tanár” szövegrész helyébe a „tantervfejlesztő tanár” szövegrész, az „agrármérnök-tanár” szövegrész helyébe az „agrármérnök tanár” szövegrész, az „egészségügyi-tanár” szövegrész helyébe az „egészségügyi tanár” szövegrész, a „színházművészeti-tanár” szövegrész helyébe a „színházművészeti tanár” szövegrész, a „filmművészeti-tanár” szövegrész helyébe a „filmművészeti tanár” szövegrész lép;

k) 4. számú mellékletében a „tervező grafika” szövegrész helyébe a „tervezőgrafika”, az „animációs tervezés” szövegrész helyébe az „animáció” szövegrész, az „orvos” szövegrész helyébe az „általános orvos” szövegrész lép.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm . rendelet

a ) 24. § -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex , illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni.”

b) 6. számú melléklete 17. sorának 2. oszlopában a „bölcsészettudomány, gazdaságtudományok” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási” szövegrész lép.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm . rendelet 22. § -a (1) bekezdésének b) pontja hatályát veszti.

 



2014. IV. 07.
Meghívó az ODHT megalakulásának 20. évfordulójára rendezett ünnepi ülésre



2014. I. 02.
Utóbbi öt év publikációi
Az évváltás miatt az utóbbi öt év publikációin a 2009-2013(2014) időszakban megjelent közleményeket értjük.

 
nyomtatás utolsó módosítás: 2007. IX. 13. 13:52:49
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 1.1255 ( 2013. XII. 17. )