A jogszabály 2007. szeptember 13-án hatályos állapota

 

33/2007. (III. 7.) Korm . rendelet

doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 153. § -ának (1) bekezdése 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelembe véve a felsőoktatási törvény 32. § -ának (11) bekezdése c) pontját - a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB), a 12. § tekintetében a Magyar Rektori Konferencia egyetértésével - a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya a felsőoktatási törvény 3. § -ában meghatározott természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint az általuk folytatott tevékenységre terjed ki.

A doktori iskola létesítésének eljárási rendje

2. § (1) Doktori képzés indításáról a felsőoktatási intézmény a felsőoktatási törvény 27. § -ának (6) bekezdése a) -b ) pontjaiban és 67-69. § -ában meghatározott rendelkezéseinek figyelembevételével dönt.

(2) Doktori képzés kizárólag doktori iskola keretében folytatható. A doktori iskola létesítéséről a felsőoktatási intézmény szenátusa dönt a doktori szabályzatban meghatározottak szerint.

(3) A doktori iskola létesítésekor meg kell jelölni azt a tudományágat vagy művészeti ágat, amelyben a doktori képzést folytatni kívánják. A tudományágon belüli, illetve tudományágak közötti kutatási terület megnevezéssel azonosítható a doktori iskola működési kereteit tükröző szakmai tevékenység.

3. § (1) Doktori iskola létesítését legalább hét törzstag kezdeményezheti. Egy személy egyidejűleg csak egy doktori iskolában lehet törzstag.

(2) Törzstag az lehet, aki

a ) a létesítendő doktori iskola tudományágában tudományos vagy művészeti fokozattal rendelkezik - figyelembe véve a felsőoktatási törvény 150. § -ának (3) bekezdésében meghatározottakat is -, továbbá

b) a doktori iskola tudományágában, illetve kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytat, valamint

c) az adott felsőoktatási intézményben teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató, aki a felsőoktatási törvény 84. § (5) bekezdése alapján, a költségvetési támogatás megállapítására ezt a felsőoktatási intézményt jelölte meg.

(3) Ha a (2) bekezdés a) -b ) pontjaiban foglalt feltételeket teljesíti, a doktori tanács jóváhagyásával törzstag lehet - a felsőoktatási törvény 92. § -ának (1) bekezdése és 149. § -ának (14) bekezdése szerinti - Professor Emeritus is, annak a felsőoktatási intézménynek a doktori iskolájában, amelyben emeritált .

(4) A (2) bekezdés a) -b ) pontjaiban foglalt feltételek teljesítése mellett törzstag lehet továbbá a kutatóintézetben teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tudományos tanácsadó vagy kutatóprofesszor is, amennyiben a felsőoktatási intézmény a felsőoktatási törvény 31. § -ának (1) bekezdése alapján a kutatóintézettel erre vonatkozó megállapodást kötött.

4. § A törzstagnak

a ) legalább egy képzési ciklusban (3 éven keresztül) és a ciklushoz tartozó fokozatszerzési eljárás időtartamára (további 2 éven keresztül) meg kell felelnie a 3. § -ban foglaltaknak, valamint

b) vállalnia kell, hogy témavezetői tevékenységet is folytat a doktori iskolában.

5. § (1) A törzstagok készítik elő a doktori iskola alapításának dokumentumait, amelyek tartalmazzák:

a ) a doktori iskola tudományterületi, tudományági (művészeti ági) besorolását;

b) azokat a mesterképzési szakokat, amelyekre alapozva a felsőoktatási intézmény eleget tesz a felsőoktatási törvény 67. § -ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek;

c) a doktori iskola kutatási területének megnevezését;

d) a doktori fokozatszerzési eljárás eredményeként kiadható doktori fokozat elnevezését;

e ) a doktori iskola vezetésére jelölt személynek, a doktori iskola törzstagjainak, a doktori iskola első három évre javasolt témavezetőinek, a doktori iskola további oktatóinak, meghívott hazai és külföldi oktatóknak (művészeti doktori iskola esetén művészeknek), kutatóknak a nevét, tudományos vagy művészeti önéletrajzát, az előző öt év legfontosabb tudományos (művészeti doktori iskola esetén tudományos vagy művészeti) eredményeinek, alkotásainak dokumentációját;

f ) a doktori iskola képzési tervét;

g ) a doktori iskola nemzetközi kapcsolatait, amelyek a működésben várhatóan figyelembe vehetők;

h ) a doktori iskola minőségbiztosítási tervét;

i) a doktori iskola működési szabályzatát.

(2) A dokumentációhoz mellékelni kell az érintettek nyilatkozatát arról, hogy vállalják a felkérést és megfelelnek az e rendeletben rájuk vonatkozóan előírt feltételeknek.

(3) A doktori iskola létesítési dokumentációjának részét képezi a felsőoktatási törvény 31. § -ának (1) és (2) bekezdése alapján folytatott együttműködési megállapodás.

(4) A felsőoktatási intézmény doktori tanácsának előzetes véleménye szükséges ahhoz, hogy a doktori iskola vezetőjének javasolt személy a doktori iskola létesítésére vonatkozó kérelmet - a rektor útján - a szenátus elé terjessze jóváhagyásra.

6. § (1) A doktori iskola vezetőjének munkáját segítő testület a doktori iskola tanácsa, amelyet a doktori iskola törzstagjai választanak, tagjait pedig a felsőoktatási intézmény doktori tanácsa bízza meg és menti fel.

(2) A doktori iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket - a doktori iskola vezetőjének javaslatára - a doktori iskola tanácsa alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására.

(3) A doktori téma vezetője az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek témahirdetését a doktori tanács jóváhagyta, és aki - ennek alapján - felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését.

7. § (1) A felsőoktatási intézmény rektora - a szenátus doktori iskola létesítésére vonatkozó döntése előtt - kéri a MAB szakértői véleményét. A szakértői vélemény megkéréséhez mellékelni kell

a ) a doktori iskola alapításának dokumentumait;

b) a doktori tanács véleményét;

c) a felsőoktatási intézmény a doktori iskola létesítésében érintett kutatási területének fejlesztési koncepcióját;

d) a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatát;

e ) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a doktori iskola honlapján a doktori képzésről évente rendszeres és nyilvános tájékoztatást ad, a felvételi követelményeket évente a honlapon és a felsőoktatási intézményben szokásos módon is közzéteszi.

(2) A MAB a doktori iskola létesítése során kialakított szakértői véleményének megalapozása érdekében vizsgálja különösen a 3. § (2) bekezdése b) pontja tekintetében a szükséges követelmények teljesítését, valamint a 3. § (4) bekezdésében és az 5. § (3) bekezdésében említett megállapodás érvényesülését.

(3) A MAB szakértői véleménye alapján a szenátus dönt a doktori iskola alapításáról vagy a felsőoktatási törvény 106. § -ának (3) bekezdése szerinti eljárás kezdeményezéséről.

(4) A felsőoktatási intézmény a doktori iskola létesítéséről hozott döntése alapján a rektor

a ) új tudományterülethez tartozó doktori iskola létesítése esetén kezdeményezi a fenntartónál az alapító okirat módosítását;

b) a felsőoktatási intézmény alaptevékenységének módosulására hivatkozva a felsőoktatási intézmény tevékenységével kapcsolatos adatok nyilvántartásának kiegészítését kéri a regisztrációs központtól.

(5) A doktori iskola megszüntetéséről a doktori tanács vagy a rektor kezdeményezésére a szenátus dönt. A rektor kezdeményezése esetén a szenátus döntése előtt beszerzi a doktori tanács véleményét.

(6) A MAB a jogszabályok vagy az általa meghatározott mérlegelési követelmények súlyos sérelme esetén a doktori iskola megszüntetése céljából javaslatot tehet a rektornak, a fenntartónak, valamint a felsőoktatási törvény 110. § -ának (4) bekezdése szerinti kezdeményezéssel élhet.

A felsőoktatási intézmény doktori tanácsa

8. § (1) A doktori tanács létrehozásáról a szenátus a felsőoktatási törvény 67. § -ának (4) bekezdésében meghatározottak alapján dönt.

(2) A doktori tanács

a ) véleményezi a doktori iskolák alapításának kezdeményezését;

b) dönt a fokozatszerzési eljárások indításáról, a felmentésekről, a doktori szigorlat tárgyairól, a felsőoktatási törvény 69. § -ának (5) bekezdésében meghatározott doktori fokozat odaítéléséről;

c) a doktori szabályzatban meghatározottak szerint a doktori iskolák javaslatára kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a bírálóbizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, létrehozza a szigorlati bizottságot, továbbá jóváhagyja a doktori témavezetők és a doktori iskola oktatóinak személyét;

d) javaslatot tesz a szenátus részére a doktori képzés működési feltételeit szolgáló pénzeszközök (közöttük különösen a doktori képzési normatíva és a tudományos célú normatívának) biztosításáról.

A doktori fokozat megszerzésének feltételei

9. § (1) A doktori fokozatszerzési eljárás kérelem alapján, jelentkezéssel indul meg.

(2) A doktori szigorlat teljesítése a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás része, a doktori eljárásban részt vevő személy tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája.

(3) A doktori szigorlatot - legfeljebb a kérelem benyújtásától számított két éven belül - nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A szigorlat eredményét közvetlenül a szigorlat után ki kell hirdetni. A doktori szigorlatról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) A doktori védésre a doktori szigorlat után kerülhet sor.

10. § (1) A doktori téma olyan kutatási részterület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz - a témavezető irányításával - elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről tudományos közlemények, tudományos előadások, majd doktori értekezés formájában bizonyosságot tegyen.

(2) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be és azt nem utasították el.

(3) A két hivatalos bíráló, a doktori tanács felkérésére, az értekezés benyújtásától számított - a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatában meghatározott szorgalmi időszakra eső - két hónapon belül, írásos bírálatot készít az értekezésről és nyilatkozik, hogy javasolja-e annak kitűzését nyilvános védésre. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, a doktori tanács egy további, harmadik bírálót is felkér.

(4) Az értekezést a két támogató javaslat beérkezésétől számított szorgalmi időszakra eső két hónapon belül nyilvános vitára kell bocsátani. A doktorjelölt a bírálatokat előzetesen kézhez kapja, és azokra a védés előtt írásban, a védés során - a nyilvános vitában - szóban válaszol.

(5) A doktorjelölt a nyilvános vita keretében ismerteti értekezésének téziseit, majd a bírálók, a bizottsági tagok és a jelenlévők észrevételeire, kérdéseire válaszol.

(6) A vita lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással dönt az értekezés elfogadásáról. Az elnök ezután az eredményt nyilvánosan kihirdeti.

(7) A védésről és a bizottság döntéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A doktori szigorlat és védés eredményéről a felsőoktatási intézmény - a doktorjelölt kérelmére - igazolást ad, jelezve abban, hogy az igazolás nem jelenti a doktori fokozat odaítélését.

(8) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével, ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.

(9) A felsőoktatási intézmény a doktori tanács által odaítélt doktori fokozatról a doktori anyakönyvben rögzített határozat alapján a tudományterületet, azon belül tudományágat, illetve művészeti ágat is megjelölő oklevelet állít ki és döntéséről értesíti az Országos Felsőoktatási Információs Központot.

A doktori értekezés nyilvánossága

11. § (1) A doktori értekezés mindenki számára nyilvános. A doktori értekezés és annak tézisei elektronikus, illetve nyomtatott formában való nyilvántartásáról, teljes terjedelmű nyilvánosságra hozataláról a felsőoktatási intézmény gondoskodik.

(2) A doktori értekezés és annak tézisei nyilvántartását elektronikus formában az intézmény honlapján külön adatbázisban - a doktori tézisek és értekezések adatbázisában - magyar és angol, esetleg más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő nyelven mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

(3) A doktori értekezés egy nyomtatott példányát a doktori fokozatot odaítélő felsőoktatási intézmény központi könyvtárában, katalogizálva kell elhelyezni.

(4) A nyilvánosságra hozatal részletes szabályait a doktori szabályzat határozza meg azzal, hogy a nyilvánosságra hozatal méltányolható okból, a jelölt kérésére, a doktori tanács döntése alapján, legfeljebb két évig késleltethető.

Záró rendelkezések

12. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. E rendelet alapján a felsőoktatási intézményeknek 60 napon belül módosítaniuk kell doktori szabályzatukat.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről szóló 51/2001. (IV. 3.) Korm . rendelet , az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak, valamint a művészeti ágak felsorolásáról szóló 169/2000. (IX. 29.) Korm . rendelet , valamint a felsőoktatási hallgatók juttatásairól szóló 175/2006. (VIII. 14.) Korm . rendelet 36. § -a (10) bekezdésének d) pontja.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm . rendelet

a ) 1. számú mellékletében a „tervező grafika” szövegrész helyébe a „tervezőgrafika”, az „animációs tervezés” szövegrész helyébe az „animáció” szövegrész lép;

b) 2. számú mellékletében az „élelmiszerbiztonsági és -minőségi ” szövegrész helyébe az „élelmiszer-biztonsági és -minőségi mérnöki” szövegrész, a „társadalmi-nem kutató, szakértő” szövegrész helyébe a „társadalmi nemek tanulmánya” szövegrész, az „orvos” szövegrész helyébe az „általános orvos” szövegrész, a „kerámiatervező” szövegrész helyébe a „kerámiatervezés” szövegrész, a „tervező grafika” szövegrész helyébe a „tervezőgrafika” szövegrész, az „animációs tervezés” szövegrész helyébe az „animáció” szövegrész, a „filmdramaturgia” szövegrész helyébe a „filmdramaturg” szövegrész, a „régizene-hangszerművész” szövegrész helyébe a „régi-zene hangszerművész” szövegrész lép;

c) 2. számú mellékletének harmadik oszlopa a társadalomtudomány képzési területen a „társadalmi nem kutató, szakértő” szövegrész alatt kiegészül a „kognitív tanulmányok” szövegrésszel;

d) 2. számú mellékletének harmadik oszlopa az informatika képzési területen az „ info-bionika ” szövegrész alatt kiegészül az „orvosi biotechnológia” szövegrésszel;

e) 2. számú mellékletének harmadik oszlopa a gazdaságtudományok képzési területen a „gazdaságmatematikai elemző” szövegrész alatt kiegészül a „nemzetközi gazdaság és gazdálkodás” szövegrésszel, alatta a „turizmusmenedzsment” szövegrésszel, alatta a „közgazdálkodás és közpolitika” szövegrésszel, alatta a „marketing” szövegrésszel, alatta a „ Master of Business Administration (MBA)” szövegrésszel, alatta a „pénzügy” szövegrésszel, alatta a „vállalkozásfejlesztés” szövegrésszel, alatta a „vezetés és szervezés” szövegrésszel, alatta a „számvitel” szövegrésszel, alatta a „biztosítási és pénzügyi matematika ” szövegrésszel, alatta a „ survey statisztika” szövegrésszel, alatta a „regionális és környezeti gazdaságtan” szövegrésszel;

f ) 2. számú mellékletének harmadik oszlopa a műszaki képzési területen az „ipari terméktervező mérnöki” szövegrész alatt kiegészül a „forma- és környezettervező mérnöki” szövegrésszel, a „tűzvédelmi mérnöki” szövegrész alatt a „létesítménymérnök” szövegrésszel;

g ) 2. számú mellékletében az orvos- és egészségtudomány képzési területen az „orvosi biotechnológia” szövegrész helyébe az „egészségpszichológia” szövegrész lép;

h ) 2. számú mellékletének harmadik oszlopa a művészet, film- és video-művészet képzési területen a „filmművészeti menedzser ⁴ ” szövegrész alatt kiegészül a „televíziós újságíró” szövegrésszel;

i) 3. számú mellékletében

ia ) „A tanári mesterképzési szakon a ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülően választható első és második tanári szakképzettségek” cím alatti táblázat második oszlopa az idegen nyelv műveltségi területen, az „újgörög és nemzetiségi görög nyelv- és kultúratanár” szövegrész alatt kiegészül a „portugáltanár” szövegrésszel, a közismereti és a szakmai, illetve a művészeti nevelés-oktatás speciális területein a harmadik oszlopa a „minőségfejlesztés-tanár” szövegrész alatt kiegészül az „ andragógus tanár” szövegrésszel;

ib ) „ A szakképzés, illetve művészeti szakképzés területén mesterfokozatra és nem tanári szakképzettségre épülő tanári szakképzettségek” cím alatti táblázat első oszlopa az „orvos- és egészségtudomány” szövegrész alatt kiegészül a „pedagógusképzés” szövegrésszel, harmadik oszlopa az „egészségügyi tanár” szövegrész alatt kiegészül a „gyógypedagógus tanár” szövegrésszel;

j) 3. számú mellékletében a „magyar mint idegennyelv-tanár” szövegrész helyébe a „magyar mint idegen nyelv tanára” szövegrész, a „nyelv és beszédfejlesztő tanár” szövegrész helyébe a „nyelv- és beszédfejlesztő tanár” szövegrész, az „angol nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe az „angoltanár” szövegrész, a „német és nemzetiségi német nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „némettanár/német- és nemzetiséginémet-tanár ” szövegrész, a „francia nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „franciatanár” szövegrész, az „olasz nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe az „olasztanár” szövegrész, a „spanyol nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „spanyoltanár” szövegrész, a „román és nemzetiségi román nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „romántanár/román- és nemzetiségiromán-tanár” szövegrész, a „roma nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „ romológiatanár ” szövegrész, az „orosz nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe az „orosztanár” szövegrész, a „bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „bolgártanár/bolgár- és nemzetiségibolgár-tanár ” szövegrész, a „lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „lengyeltanár/lengyel- és nemzetiségilengyel-tanár” szövegrész, a „horvát és nemzetiségi horvát nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „horváttanár/horvát- és nemzetiségihorvát-tanár” szövegrész, a „szerb és nemzetiségi szerb nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „szerbtanár/szerb- és nemzetiségiszerb-tanár” szövegrész, a „szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „szlováktanár/szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár” szövegrész, a „szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „szlovéntanár/szlovén- és nemzetiségiszlovén-tanár ” szövegrész, az „ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe az „ukrántanár/ukrán- és nemzetiségiukrán-tanár ” szövegrész, a „latin nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „latintanár” szövegrész, a „japán nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „japántanár” szövegrész, a „kínai nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe a „ kínaitanár ” szövegrész, az „újgörög és nemzetiségi görög nyelv- és kultúratanár” szövegrész helyébe az „újgörögtanár/újgörög- és nemzetiségigörög-tanár” szövegrész, az „ábrázoló geometria és műszaki rajztanár” szövegrész helyébe az „ ábrázológeometria- és műszakirajz-tanár” szövegrész, az „ember és társadalom műveltségterületi-tanár” szövegrész helyébe az „ember és társadalom műveltségterületi tanár” szövegrész, az „ember és természet műveltségterületi-tanár” szövegrész helyébe az „ember és természet műveltségterületi tanár” szövegrész, az „ének-zenetanár” szövegrész helyébe az „ének-zene tanár” szövegrész, a „vizuális és környezetkultúra-tanár (kézműves, környezetkultúra, plasztikai ábrázolás, képi ábrázolás, elektronikus ábrázolás szakirányokkal)” szövegrész helyébe a „vizuális- és környezetkultúra-tanár” szövegrész, a „ testnevelőtanár ” szövegrész helyébe a „testnevelő tanár” szövegrész, a „ gyógytestnevelő-tanár ” szövegrész helyébe a „ gyógytestnevelő tanár” szövegrész, a „technikatanár, háztartásgazdálkodás-tanár, életviteli és gyakorlati ismeretek műveltségterületi-tanár” szövegrész helyébe a „technikatanár, háztartásgazdálkodás-tanár, életviteli és gyakorlati ismeretek műveltségterületi tanár” szövegrész, „az egészségtudományi képzési ág alapképzési szakjai, illetve szakirányain szerezhető szakképzettségek szerint differenciálódó egészségügyi-tanár” szövegrész helyébe „az egészségtudományi képzési ág alapképzési szakjain, illetve szakirányain szerezhető szakképzettségek szerint differenciálódó egészségügyi tanár” szövegrész, a „zeneművészeti képzési ág alapképzési szakjain, illetve szakirányain szerezhető szakképzettségek szerint differenciálódó tanár” szövegrész helyébe a „zeneművészeti képzési ág alapképzési szakjain, illetve szakirányain szerezhető szakképzettségek szerint differenciálódó zeneművész tanár” szövegrész, a „színjátéktanári” szövegrész helyébe a „színjátéktanár” szövegrész, a „bábjátéktanári” szövegrész helyébe a „bábjátéktanár” szövegrész, a „tánctanári (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc, társastánc, divattánc, tánctörténet és -elmélet szakirányokkal)” szövegrész helyébe a „tánctanár (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc, társastánc, divattánc, tánctörténet és -elmélet szakirányokkal)” szövegrész, a „játék- és szabadidőszervező-tanár” szövegrész helyébe „játék- és szabadidő-szervező tanár” szövegrész, a „ multikulturális neveléstanár” szövegrész helyébe a „ multikulturális nevelés tanára” szövegrész, a „fogyatékosok rekreációjának tanára” szövegrész helyébe a „ fogyatékosokrekreációja-tanár ” szövegrész, az „ inkluzív nevelőtanár” szövegrész helyébe az „ inkluzív nevelés tanára” szövegrész, a „család- és gyermekvédelem-tanár” szövegrész helyébe a „család- és gyermekvédő tanár” szövegrész, a „tehetségfejlesztés-tanár” szövegrész helyébe a „tehetségfejlesztő tanár” szövegrész, a „pedagógiai értékelés és méréstanár” szövegrész helyébe a „pedagógiai értékelés és mérés tanára” szövegrész, a „tantervfejlesztés-tanár” szövegrész helyébe a „tantervfejlesztő tanár” szövegrész, az „agrármérnök-tanár” szövegrész helyébe az „agrármérnök tanár” szövegrész, az „egészségügyi-tanár” szövegrész helyébe az „egészségügyi tanár” szövegrész, a „színházművészeti-tanár” szövegrész helyébe a „színházművészeti tanár” szövegrész, a „filmművészeti-tanár” szövegrész helyébe a „filmművészeti tanár” szövegrész lép;

k) 4. számú mellékletében a „tervező grafika” szövegrész helyébe a „tervezőgrafika”, az „animációs tervezés” szövegrész helyébe az „animáció” szövegrész, az „orvos” szövegrész helyébe az „általános orvos” szövegrész lép.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm . rendelet

a ) 24. § -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex , illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni.”

b) 6. számú melléklete 17. sorának 2. oszlopában a „bölcsészettudomány, gazdaságtudományok” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási” szövegrész lép.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm . rendelet 22. § -a (1) bekezdésének b) pontja hatályát veszti.