Országos Doktori Tanács

 

ALAPSZABÁLY

 

Az alapítók, élve a Magyar Köztársaság Alkotmányában alapvető jogként rögzített egyesülési szabadságukkal, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseivel összhangban egyesületet hoznak létre az alábbiak szerint:

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az egyesület neve: Országos Doktori Tanács.

Az egyesület neve röviden: ODT (a továbbiakban ODT).

Az egyesület neve angolul: Hungarian Doctoral Council

Székhelye: 1146, Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.

 

II. AZ ODT CÉLKITŰZÉSEI ÉS TEVÉKENYSÉGE

 

1. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvénnyel (továbbiakban: Ftv.) összhangban az ODT feladatait az egyesület tanácsa látja el. Az egyesület tanácsa a felsőoktatási intézmények doktori tanácsai elnökeiből álló testület, amely állást foglal a doktori képzéssel, tudományos fokozatadással kapcsolatos kérdésekben. Javaslati, véleményezési és elemzési tevékenységének tárgya egyebek mellett:

a)       a doktori képzés tartalmi, (az oktatás-kutatás) elvi kérdései,

b)      a jelentkezés, a felvétel, a képzés általános és eljárási kérdései,

c)       a doktori képzésre biztosított államilag támogatott hallgatói létszámkeret felsőoktatási intézmények közötti elosztásának elve (Ftv. 114. § (5) bek. szerint kizárólagos hatáskör),

d)      a doktori képzés általános személyi, pénzügyi és tárgyi feltételrendszere,

e)       a doktori szabályzatok véleményezése,

f)        doktori képzésben résztvevők hazai és nemzetközi mobilitása, a teljesítmények kölcsönös elismerése,

g)       intézmények kooperációja doktori képzésben és fokozatszerzési eljárásokban,

h)      a fokozatszerzés általános elvi, és eljárási kérdései,

i)         az eljárások és értekezések nyilvántartásának ügye,

j)         a doktori képzés és fokozatszerzés hatékonyságának analízise,

k)       a doktori fokozattal és a képzéssel szemben támasztott igények elemzése,

l)         a fokozatot szerzettek életpálya-követésének elemzése,

m)    a doktori fokozat hazai és nemzetközi ekvivalenciájának kérdései,

n)      a habilitáció általános elvi, és eljárási kérdései,

o)      a habilitációs irányelvek meghatározása, intézményi szabályzatok és gyakorlatok véleményezése, és azok ODT ekvivalenciájának megállapítása,

p)      intézmények kooperációja habilitációs eljárásokban,

q)       a Magyar Tudományos Akadémia doktora cím és a tudományos fokozat, illetve a habilitáció viszonya,

r)        bármely, a felsőoktatási intézmények, szakmai szervezetek, vagy a kormányzat részéről felvetődő, a doktori képzést vagy fokozatszerzést érintő kérdés.

 

2. Az ODT tevékenysége

2.1. Az ODT a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI törvény (továbbiakban Khtv.) alapján a következő közhasznú tevékenységeket folytatja a Magyar Köztársaság egész területén:

·          tudományos tevékenység, kutatás (Khtv. 26. § c/3. pont) ezen belül: a doktori képzés és fokozatszerzés empirikus vizsgálata, az egyetemek gyakorlatának elemzése, a kutatási tevékenység működési feltételeinek elősegítése pályázatok útján és egyéb módon;

·          oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (Khtv. 26. § c/4. pont), ezen belül: szakmai tudományos fórumok, illetve tudományos közélet szervezése; szakmai kiadványok megjelentetése, a tudományos fokozat megfelelő szintű elismertségének biztosítása, információk terjesztése, PR tevékenység ellátása;

·          közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások (Khtv. 26. § c/20. pont).

2.2. Az ODT vállalkozási tevékenységet csak kiegészítő jelleggel, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.

2.3. Az ODT szolgáltatásait bárki igénybe veheti. E szolgáltatások igénybevételének módját, az egyesület működésének módját és beszámolóit és a vezető szervek döntéseit az ODT a honlapján teszi közzé.

2.4. Az ODT ellátja a Magyar Rektori konferencia (MRK) doktori bizottságának feladatait is. Ezzel összhangban az ODT elnöke évente legalább egy alkalommal beszámol az MRK plénumának.

2.5. Az ODT működése során keletkezett iratokba, az elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet.

2.6. Az ODT politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete politikai pártoktól független, tőlük sem közvetve, sem közvetlenül anyagi támogatásban nem részesülhet. Az ODT politikai pártokat sem közvetlenül, sem közvetve támogatásban nem részesíthet. Országgyűlési és önkormányzati képviselőválasztáson jelöltet nem állít, tevékenységét, megválasztását nem támogatja.

 

III. TAGSÁG

 

1. Az ODT tagja az a Magyarországon akkreditált, doktori képzést is folytató felsőoktatási intézmény (továbbiakban: egyetem), amely kéri felvételét az ODT-ba, és elfogadja jelen alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek.

 

2. A tagok jogai

2.1. Az ODT tagjai képviselőjük útján gyakorolják jogaikat.   

2.2. A tagok képviselőjük útján vesznek részt az ODT döntéseinek meghozatalában és azok végrehajtásának ellenőrzésében; vezető tisztségviselőnek választhatóak.

2.3. Az ODT tagja írásbeli kérdést intézhet a tanácshoz, az elnökséghez, a felügyelő bizottsághoz és az ODT bármely választott tisztségviselőjéhez, aki 15 napon belül, illetőleg a tanács soron következő ülésén a választ megadni, és amennyiben a kérdező szükségesnek találta, a tagokhoz eljuttatni köteles.

 

3. A tagok kötelezettségei

3.1. Az ODT tagja köteles az ODT alapszabályát betartani, részt venni az ODT alapvető döntéseinek meghozatalában és céljainak megvalósításában.

3.2. Az ODT tagja köteles a tanács által rá megállapított éves tagdíjat befizetni.

3.3. Az ODT tagja köteles az ODT által rábízott és elvállalt feladat teljesítése érdekében gondosan eljárni.

 

4. A Tagság megszűnése

4.1. A Tagság megszűnik:

a) tag kilépésével,

c) tag megszűnésével,

d) tagdíjfizetési kötelezettség egy éven túli megszegése esetén - írásbeli felszólítást követően - törléssel.

 

 

IV. SZERVEZET

 

Az ODT szervezete:

1.       tanács

2.       elnökség

3.       elnök

4.       titkár

5.       felügyelő bizottság

 

1. Tanács

1.1. Az ODT legfőbb szerve a tanács, mely dönthet minden más szerv hatáskörébe tartozó kérdésben is.

1.2. A tanács kizárólagos hatáskörei:

a) az alapszabály elfogadása és módosítása,

b) döntés feloszlás, átalakulás, egyesülés, beolvadás, szétválás kérdésében,

c) az ODT költségvetésének megállapítása és módosítása, az előző évi költségvetési beszámoló elfogadása,

d) az elnök, az elnökségi tagok, a felügyelő bizottsági tagok megválasztása és visszahívása (Visszahívásra a tagok alapszabállyal, vagy az ODT céljaival ellentétes tevékenysége esetén kerülhet sor.),

e) az elnökség éves beszámolójának elfogadása az általános szabályok szerint,

f) bizottságainak létrehozása,

g) döntés gazdasági társaságok, alapítványok és más szervezetek alapítása és azokhoz történő csatlakozás, részesedés szerzése tárgyában,

h) az ODT közhasznúsági jelentésének megvitatása és annak elfogadása

1.3. A tanács résztvevői:

1.3.1. A tanács ülésén szavazati joggal a tagok, javaslattételi és tanácskozási joggal a meghívottak vehetnek részt. A tanács ülései nyilvánosak.

1.3.2. A tanács állandó meghívottjai az alábbi szervezetek képviselője, vagy annak meghatalmazottja:

·         Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság

·         Magyar Rektori Konferencia - Egyetemi Tagozat

·         Oktatási és Kulturális Minisztérium

·         Magyar Tudományos Akadémia

·         Doktoranduszok Országos Szövetsége

Állandó meghívott továbbá az Oktatási és Kulturális Minisztérium doktori képzéssel foglalkozó munkatársa.

1.4. A tanács szükség szerint, de legalább félévente egyszer ülésezik. A tanácsot a részletes napirend kiküldésével az elnök hívja össze. A tagok egyötöde, az elnökség vagy a felügyelő bizottság az indok, az időpont s a napirend megjelölésével írásban bármikor kérhetik a tanács összehívását. Ha az elnök a kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül nem hívja össze a tanácsot, a felügyelő bizottság jogosult ezt megtenni. Amennyiben további nyolc nap telik el eredménytelenül, a kezdeményezők maguk hívhatják össze a tanácsot.

1.5. Az ülés helyéről, idejéről és napirendjéről az ülést megelőzően legalább 14 nappal postai vagy elektronikus levél útján értesíteni kell a tagokat és a meghívottakat. Ha a tanácsot nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és az ülés megtartása ellen nem tiltakozik.

1.6. Bármely tag jogosult az általa megjelölt napirendi pont megtárgyalását kérni a meghívó kiküldése előtt.

1.7. A tanács akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Ennek hiányában a tanácsot 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni. Az ugyanazon napirenddel meghirdetett második ülés a jelenlevő tagok számától függetlenül határozatképes, amennyiben a távolmaradás jogkövetkezményére a tagok figyelmét előzetesen felhívták.

1.8. A tanács döntéseiben minden tagnak egy szavazata van.

1.9. A tanács - ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű szótöbbséggel határoz. A tanács kétharmados szótöbbséggel dönt az 1.2. a)-b). pontokban foglalt kérdések esetén. A határozathozatalnál kizárólag az igen és nem szavazatokat kell figyelembe venni, kivéve, ha ezen szavazatok száma kevesebb, mint a leadott szavazatok fele, ez esetben úgy kell tekinteni, hogy a tanács az adott kérdésben nem foglalt állást. Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.

1.10. A tanácsot az elnök vagy az általa megbízott más személy nyitja meg, vezeti le és zárja be.

1.11. A tanács határozatait nyílt szavazással hozza, kivéve a tisztségviselők megválasztását, illetőleg amikor a tanács titkos szavazást rendel el. A megjelent tagok legalább egyharmadának indítványára név szerinti szavazást kell elrendelni.

1.12. A tanács határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk . 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a ) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az ODT cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az ODT által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

1.13. A tanács üléséről a IV. 4.2. figyelembevételével jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az ülés lefolyásának lényegesebb mozzanatait, döntéseit és határozatait azok időpontjának, hatályának és - amennyiben lehetséges - az azt támogatók és ellenzők feltüntetésével. A tanács határozatait és állásfoglalásait az ülést követő hét napon belül az ODT honlapján közzé kell tenni. A tanács előterjesztései és jegyzőkönyvei nyilvánosak, azok közzététele az ODT honlapján történik.

 

2. Elnökség

2.1. Az elnökség az ODT végrehajtó szerve, amely az elnök irányítása alatt működik. Dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amely nem tartozik az ODT más szervének hatáskörébe.

Feladatai különösen:

a) előkészíti a tanács üléseit,

b) elkészíti az éves közhasznúsági jelentést és azt a tanács elé terjeszti,

c) munkájáról köteles beszámolni a tanácsnak, a felügyelő bizottságnak,

d) javaslatot tesz a költségvetésre, elkészíti az előző évi elszámolást, és éves munkatervet készít,

e) valamely állami vagy önkormányzati feladat átvállalására vonatkozó szerződés megkötése.

2.2. Az elnökség létszáma három fő. Tagjai: az elnök, és további két alelnök.

2.3. Az elnökség üléseit az elnök szükség szerint, de legalább negyedévente hívja össze, a tervezett napirend közlésével egyidejűleg, az ülés előtt legalább 15 nappal. Az elnökség határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább kétharmada részt vesz. Az elnökség ülései nyilvánosak, döntéseit - személyi döntések kivételével - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség üléseiről emlékeztető készül, amely tartalmazza az ülés lefolyásának lényegesebb mozzanatait, az elnökség döntéseit azok időpontjának, hatályának és - amennyiben lehetséges - az azt támogatók és ellenzők feltüntetésével. Az elnökség döntéseinek közzététele az ODT honlapján történik.

2.4. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az ODT cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az ODT által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

2.5. Nem lehet az ODT vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

2.6. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

2.7. Az elnökség ügyrendjét az elnök állapítja meg, ennek hiányában a tanács működésére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

 

3. Elnök

3.1. Képviseli az ODT-t, összehangolja az ODT szerveinek működését, vezeti az elnökséget, és irányítja a titkár tevékenységét, gyakorolja az ODT-t megillető tulajdonosi és munkáltatói jogokat.

3.2. Az elnököt a tanács évente választja, egymást követően legfeljebb 3 ciklusra.

3.3. Az elnök beszámolással tartozik a tanácsnak és a felügyelőbizottságnak

3.4. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa felkért és a feladatra megbízott alelnök, szükség esetén tag helyettesíti.

 

4. Titkár

4.1. Irányítja az ODT igazgatási tevékenységét, segítséget nyújt az elnökségnek az ODT testületei és tisztségviselői tevékenységének összehangolásában, az ODT törvényes működésében.

4.2. Ellátja az ODT szervező, ügyviteli és adminisztratív munkáját.

4.3. A titkárt a tanács választja.

4.4. A titkár gondoskodik többek között az irattárazás végzéséről, az ODT honlapjának üzemeltetéséről és frissítéséről. Gondoskodik az ODT bármely szervezeti egységének ülésén a jegyzőkönyvek, emlékeztetők, illetve feljegyzések készítéséről, hitelesítéséről és azoknak az ODT honlapján történő közzétételéről, s az ODT bármely szervei által hozott döntésnek az érintettekkel való bizonyítható közléséről, s az ODT honlapján történő nyilvánosságra hozatalról.

4.5. A tanács és az elnökség határozatairól évenkénti bontásban nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, valamint a döntést támogatók és azt ellenzők számarányát kell hogy tartalmazza.

 

5. Felügyelőbizottság

5.1. A felügyelőbizottság az ODT jogszabályoknak megfelelő működését, az alapszabály betartását, valamint az ODT gazdálkodását ellenőrző testület.

A felügyelő bizottság feladatai különösen:

a) ellenőrzi az ODT tisztségviselőinek és testületeinek tevékenységét és ennek eredményéről folyamatosan beszámol az ellenőrzöttek felügyeletét gyakorló szerveknek, így mindenekelőtt évente a tanácsnak,

b) felügyeli az ODT választások tisztaságát,

c) véleményt nyilvánít az elnökségi programról és beszámolóról,

d) a közhasznú tevékenység folyamatos figyelemmel kísérése,

e) a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet, az ODT könyveibe és egyéb irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja,

f) tagjai révén tanácskozási joggal részt vehet az elnökség ülésén,

g) az elnökséget tájékoztatja, és annak összehívását kezdeményezi, ha észleli vagy arról szerez tudomást, hogy az ODT működése során olyan jogszabálysértés történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség döntését teszi szükségessé,

h) maga is összehívhatja az elnökséget, ha erre indítványa alapján a törvényben megszabott (az indítvány megtételétől számított 30 nap alatt) nem kerül sor,

i) haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet gyakorló szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

5.2. A felügyelőbizottság három tagból áll, elnökét és további két tagját a tanács egy évre választja.

5.3. A felügyelőbizottság elnöke a felügyelő bizottságot legalább évente, a napirend legalább 15 nappal korábbi kiküldésével egyidejűleg, összehívja. A felügyelő bizottság határozatképes, ha ülésén tagjainak legalább kétharmada részt vesz. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel - személyi kérdések kivételével - nyílt szavazással hozza. A felügyelő bizottság ülései nyilvánosak, döntéseinek közzététele az ODT honlapján keresztül történik.

5.4. A felügyelő bizottság tevékenységéről a tanácsnak beszámolással tartozik.

5.5. A felügyelő bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, ennek hiányában a tanács működésére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

 

V. TISZTSÉGVISELŐK VÁLASZTÁSA

 

1. Az ODT vezető tisztségviselői:

·          elnök,

·          alelnök,

·          felügyelőbizottsági tag,

·          titkár.

 

2. A felügyelőbizottsági tagság a tanács tagságával összeférhetetlen: az intézményi képviselők nem lehetnek tagjai a felügyelőbizottságnak.

Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)      az ODT-vel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

b)      az ODT cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

c)      az a)-b) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

3. A vezető tisztségviselői megbízatás összeférhetetlen bármely destruktív szervezetben viselt tagsággal.

 

4. A vezető tisztségviselői megbízatás összeférhetetlen bármely politikai pártban viselt vezető tisztséggel.

 

5. Az elnöki és alelnöki tisztségekre - a tisztségválasztó tanács ülése előtt legalább 14 nappal - az elnökség pályázatot ír ki, amelyre az ODT tagjai nyújthatnak be írásos pályázatot legkésőbb a tanács ülését megelőző hetedik napig. A pályázó jelöltek közül a tanács választja meg az ODT tisztségviselőit.

 

6. Ha a tisztségviselői hely betöltetlen, a soron következő 14 napon belüli tanácsülés - vagy ennek hiányában 14 napon belül összehívott rendkívüli tanácsülés - a betöltetlen tisztségviselői helyre a folyamatban lévő ciklus végéig szóló időre új tisztségviselőt választ.   Ilyen esetben pályázni a betöltetlen tisztségre a tanács tisztségválasztásáig lehet szóban vagy írásban.

 

7. Az ODT vezető tisztségviselőinek választását minden év december 15-ig meg kell tartani. A tisztségviselők megválasztásukat követő év január 1-i hatállyal hivatalba lépnek. A leköszönő tisztségviselők mandátumuk lejártát, vagy felmentésüket követő 7 napon belül kötelesek teljes körűen elszámolni, és az ügyeket átadni.

 

VI. AZ ODT GAZDÁLKODÁSA

 

1. Az ODT önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját bevételeivel és vagyonával felel, a tagok - a tagdíj befizetésén túlmenően - az ODT tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

2. A IV.2.1.b) pont szerinti közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

3. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet s arról ­- saját költségére - másolatot készíthet.

 

4. A közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben - legkésőbb június 30-ig - az ODT köteles saját honlapján közzétenni.

 

5. Az ODT megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyont az ODT célkitűzéseihez hasonló célok érdekében tevékenykedő más szervezetnek kell felajánlani. Megszűnés, vagy a közhasznú jogállásának megszűnésekor az egyesület köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

A jelen alapszabályt az ODT 2007. január 24-i tanácsa megalkotta.

 

Budapest, 2007. január 24.

 

 

 

 

_____________________________

elnök