témavezető: Pósa Anikó
társ-témavezető: Varga Csaba
helyszín (magyar oldal): SzTE Élettani, Szervezettani és Idegtudományi T helyszín rövidítés: SzTE
A kutatási téma leírása:
A hormonpótló kezelés összpopulációs halálozásra gyakorolt egyik legjelentősebb hatása, a kardiovaszkuláris betegségek incidenciájának befolyásolása mintegy 20 éve áll intenzív kutatás alatt. A természetes vagy bilaterális ovariektómiából adódó mesterséges menopauzát követően ösztrogénkezelés hiányában viszont kétszer nagyobb a koronáriát érintő szívbetegségek kialakulásának veszélye, mint azokban a nőkben, akik ösztrogénkezelésben részesültek. Menopauzában az endotél funkciója meredeken romlani kezd: a 60 éves kor feletti nők endotélfüggő vazodilációja eléri a férfiaknál észlelt szintet. Ma már jól ismert, hogy az érendotél csökkent vazodilatatív funkciója, a hypertonia, a hyperkoleszterinémia és az ateroszklerózis között szoros kapcsolat van, amely fokozott kardiovaszkuláris kockázathoz vezet. Észak-Amerikában és Európában egyértelműen a szív-érrendszeri megbetegedések jelentik a vezető halálokot. Menopauzában tehát az elhízással együtt járó metabolikus szindrómából, szív- és érrendszeri betegségekből adódó halálozás hátterében az ösztrogénhiány következményeként kialakuló érendotél-diszfunkció fontos szerepet tölthet be. Mindezek alapján kézenfekvőnek tűnik, hogy menopauzában a hormonpótló terápia csökkenti a kardiovaszkuláris megbetegedések előfordulási gyakoriságát. Ösztrogén hiányában felbomló energia háztartás, a kialakuló inzulinrezisztencia növeli a metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát. Az ösztrogén fontos szerepet játszik a különböző szövetek zsírsav mobilizációjában, a testzsír eloszlásban, illetve a glükóz-abszorpciós kapacitásban. Az ösztrogénpótlás létjogosultságát egyéb jótékony hatásai is megerősítették, mint a csontállomány megőrzése és az Altzheimer-kór kialakulási valószínűségének csökkentése. Viszont a hosszú távú ösztrogénkezelés növeli az emlő- és endometrium karcinómák kialakulásának kockázatát.
A testmozgás egy alternatíva lehet a posztmenopauzális korban kialakuló metabolikus szindróma kezelésére, hiszen a testedzés csökkenti a zsírok lerakódását és növeli az inzulinérzékenységet, növeli a glükóz transzporterek koncentrációját vázizomban.
Kevés tanulmány áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a posztmenopauzális korú lakosságnál a táplálkozás illetve a testmozgás összehangolásával változtathatók-e a metabolikus, kardiovaszkuláris, valamint az ezekhez kapcsolódó biokémiai paraméterek.
Korábbi kutatatásainkban igazoltuk, hogy 6 hetes rekreációs testmozgás képes javítani a kardiovaszkuláris biokémiai paramétereket, valamint csökkenti az iszkémia reperfúziót követő szöveti károsodásokat, javítja a szívperfúziót, valamint az iszkémiára való hajlamot. Humán eredményeinkben kimutattuk, hogy 3 hónapos „szabadidős testmozgás” javítja a hormonprofilt, a metabolikus paramétereket.
Célkitűzések
1. Hogyan befolyásolja a hormonhiányos állapot a metabolikus paramétereket (súly, triglicerid, koleszterin, LDL, HDL, vércukorszint), a plazma inzulin és leptin szintjét, valamint a szérum MMP szintet?
3. Kísérletem során vizsgálom a HO, MMP, NOS enzimek ösztrogén-közvetítette kardiovaszkuláris szerepét.
4. A rekreatív testmozgás és az életmód kardiovaszkuláris szerepét iszkémia/reperfúziós károsodásokban kísérletes menopauzában.
ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): angol felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2015-02-28
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
