Az obstruktív alvási apnoe az alvás alatti légzészavarok leggyakoribb formája. Fő jellemzője a felső légutak alvás alatti ismétlődő, részleges vagy teljes elzáródása, mely következtében legalább 4%-os oxigénszaturáció csökkenés és mikroébredés lép fel.
Becslések szerint a felnőtt népesség körében az enyhe apnoe gyakorisága 20%, a súlyos alvási apnoe prevalenciája 4-6% körül van. E feltételezéseket néhány nagy nemzetközi vizsgálat adatai megerősítették. Hazánkban ezidáig nem történt vizsgálat az alvási apnoe valós prevalenciájának felderítésére, de a “HUNGAROSTUDY 2002” országos, reprezentatív felmérés során a felnőtt népesség 28%-a számolt be hangos, légzésszünetekkel járó horkolásról, amit az apnoe legfőbb tünetének tartunk.
Napjainkban az egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelentő szív- és érrendszeri betegségek vezetik a haláloki statisztikákat a fejlett országokban. Az utóbbi évtizedben fokozott figyelem fordult az alvási apnoe szindróma és a kardiovaszkuláris betegségek lehetséges kapcsolatának vizsgálata felé. Több nemzetközi vizsgálatban azt találták, hogy az apnoés betegek körében kiemelkedősen magas a szív-és érrendszeri morbiditás és mortalitás, másfelől a kardiovaszkuláris betegségben szenvedők körében igen gyakori az alvási apnoe. Ezek alapján felmerül, hogy az apnoe szerepet játszhat a hipertónia, iszkémiás szívbetegség, szívelégtelenség és ritmuszavarok, valamint a stroke patogenezisében. A már említett “HUNGAROSTUDY 2002” tanulmány adatainak elemzéséve munkacsoportunk leírta, hogy több rizikótényezőtől független kapcsolat áll fenn a hangos horkolás és számos kardiovaszkuláris betegség fennállása között. Ugyancsak jellemeztük az apnoe egyes epidemiológiai jellemzőit vesebeteg populációkban.
A témával kapcsolatos kutatások a SE Magatartástudományi Intézet Alvásmedicina Munkacsoport keretén belül folynak. E multidiszciplináris munkacsoport egyedülálló keretet biztosít az alvászavarok interdiszciplináris kutatására, számos vizsgálómódszer megismerésére, valamint az eredmények elemzésének, értékelésének elsajátítására. Az e témában végzett kutatáshoz kapcsolódó Ph.D. hallgató megismeri az alvási apnoe epidemiológiájával, klinikai és társadalmi jelentőségével kapcsolatos főbb kérdéseket, kutatási irányokat és a téma szakirodalmát. Megismeri az e területen alkalmazott kérdőíves és műszeres vizsgálómódszereket. Részt vesz a rendelkezésre álló epidemiológiai adatbázisok elemzésében. A témavezető irányítása mellett bekapcsolódik a munkacsoportban folyó kutatásokba, esetleg új projektet dolgoz ki és indít. A munkacsoport jelenleg krónikus vesebetegek és magas vérnyomásban szenvedők körében végez vizsgálatokat. A munkacsoport együttműködései révén folyamatban van szervtranszplantáltak, szívelégtelenségben szenvedő betegek, cukorbetegek vizsgálatának tervezése is. E kutatásokban az alvási apnoe szindróma, a metabolikus szindróma és a kardiovaszkuláris betegségek patomechanizmusa közötti kapcsolatokat, az apnoe és a morbiditás, mortalitás közötti kapcsolatot is vizsgáljuk. Az Alvásmedicina Munkacsoport több európai (Németország, Olaszország) valamint észak-amerikai (Toronto, Michigan, Detroit) munkacsoporttal való együttműködése révén lehetőség van arra, hogy a hallgatók hosszabb-rövidebb tanulmányút keretében bővítsék szakmai-tudományos ismereteiket.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2008-05-27
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
