Az antioxidáns védelmi rendszer ellenőrzése alól kiszabaduló szabadgyök-reakciók számos megbetegedés (szív és érrendszeri elváltozások, májbetegségek, daganatok, szembetegségek, stb.) patomechanizmusában kóroki szerepet játszó tényezők. Más elváltozások esetében az ellenőrizetlen szabadgyök-reakciók a kísérő tünetek, szövődmények kialakulásáért, súlyosbodásáért tehetők felelőssé. Az antioxidáns védelmi mechanizmus komplex és komplett rendszer, egy adott védelmi funkcióra több molekula áll rendelkezésre és egy adott molekula többféle kémiai reakcióban is képes részt venni és így befolyásolnia a folyamatokat. A különböző típusú, szerkezetüket, polaritásukat, redox potenciáljukat, kémiai reakcióikat tekintve egymástól rendkívül eltérő antioxidánsok kaszkádot alkotva, egymást regenerálva teszik lehetővé a sokrétű, szabadgyökökkel összefüggő támadások kivédését sejt és szerv szinten is. Jól ismert azonban, hogy az antioxidánsok legtöbbje elsősorban nem közvetlenül fejti ki antioxidáns hatását, hanem főként közvetett módon, bizonyos enzimek aktivitásának módosításán keresztül. Számos antioxidáns esetében ismert a transzkripciós folyamatokban való részvétel, így ezek a vegyületek a génszintű szabályos fontos elemei. Az élelmiszerekből eredő antioxidánsok a védelmi mechanizmusnak rendkívül fontos, és nagy területet felölő részét képezik. A jól ismert vitaminokon kívül mintegy 25 ezer féle növényi hatóanyag, ún. fitonutriens tekinthető potenciális antioxidánsnak. A fitonutriensek nem szolgáltatnak tápanyagot az emberi szervezet számára, de olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek elősegítik a homeosztázis fenntartását. Epidemiológiai adatok sora utal arra, hogy a különböző élelmiszercsoportokra jellemző növényi hatóanyagokban gazdag étrend számos nagy morbiditású és mortalitású betegség megelőzésében játszik szerepet. A fitonutriensek minőségét és mennyiségét egy adott élelmiszerben számos tényező befolyásolja: maga a növényfaj, annak genetikai állománya, a fajta, a termesztés körülményei, az éghajlati és időjárási tényezők, a termesztéstechnológia (ezen belül az alkalmazott kemikáliák minősége és mennyisége, az öntözés, az oltás, stb.), a betakarítás utáni tárolási, feldolgozási eljárások. Bizonyos hatóanyagok csak néhány növénycsaládra jellemzőek, például a likopin csak a paradicsomban és a görögdinnyében található meg nagymennyiségben, a glükozinolátok a káposzta- és retekfélékben, míg mások, például a flavonoidok ubikviter vegyületek a növényvilágban. A fitonutriensek egyrészt közvetlen módon fejtik ki antioxidáns hatásukat, részt vesznek egymás regenerálásában, másrészt azonban a genom szintjén is képesek befolyásolni a folyamatokat.
Jelenleg hazánkban elszórtan folynak kutatások a fitonutriensek élettani hatásával kapcsolatosan. Nincs megbízható, jól használható adatbázis a hazánkban fogyasztott növényi élelmiszerek fitonutriens-összetételére vonatkozóan, nem ismert a hazai lakosság bevitele ezekből a vegyületekből. Nem tudjuk azt sem, hogy a közismerten helytelen és kiegyensúlyozatlan hazai táplálkozási szokások miatt az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás milyen mértékű kockázattal jár. Néhány egyetemi tanszéken magas szintű genetikai kutatások folynak biológiailag aktív élelmiszeralkotó vegyületekkel, de nem minden esetben párosulnak a megfelelő táplálkozástudományi háttérrel.
A téma fő célkitűzései az előzőek alapján:
- A hazai táplálkozási szokásokat figyelembe vevő fitonutriens adatbázis létrehozása, mely alkalmas a későbbiekben a tápanyag-beviteli értékekhez hasonlóan a fitonutriens-bevitel számítógépes algoritmus alapján történő meghatározásához
- Fő fitonutriens vegyületekhez kapcsolódóan a szerkezet-hatás közötti összefüggések feltárása, ehhez kapcsolódóan a fő zöldség- és gyümölcsfélék antioxidáns kapacitásának meghatározása,
- Egyes lakossági csoportok fitonutriens-bevitelének meghatározása, összefüggések keresése az egészségi állapotban fennálló eltérések és a beviteli adatok között
- Kemikáliákkal, és azok használata nélkül termesztett (bio, vagy ökológiai termesztésű) zöldségek, gyümölcsök fitonutriens-tartalma közötti összefüggések feltárása
- Állatkísérletes vizsgálatok segítségével egyes fitonutriensek (likopin, glükozinolátok) élettani hatásának tanulmányozása alimentáris hiperlipidémiában
- Hazai és nemzetközi kapcsolatokat felhasználva egyes fitonutriensek génexpresszóra gyakorolt hatásainak vizsgálata
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2008-05-27
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
