A meghirdetett doktori téma a politikaelemzés (policy analysis), vagy másképpen politikaértékelés (policy evaluation) módszertanát követi, vagyis azt a fajta szemléletmódot, amely komplex társadalomtudományi megközelítést alkalmazva, interdiszciplináris módon vizsgálja választott témáját. Korszakunk tudományfejlődési tendenciáit vizsgálva megállapítható, hogy a tudományok művelésében napjainkban az interdiszciplináris szemléletmód alkalmazása nélkül adekvát eredményt nehéz elérni, hiszen a kutatási lehetőségek nem tudományágakra, vagy azok speciális részterületeire (például jogágakra) fókuszálnak, hanem projektszerű, össztársadalmi problémák megoldására irányulnak. Példaként az információs technológiák, a környezetvédelem, az egészségügy és az éghajlatváltozás kérdésköreire utalhatunk, amelyek világosan megmutatják a kizárólag egy diszciplinán alapuló megközelítés determinált sikertelenségét. A tudományok művelésében megfigyelhető specializációs tendenciák, a nagy volumenű, rendszerint interdiszciplináris kutatások csökkentik a lehetőségét annak, hogy a tudomány egyszemélyi művelője adott tudományos probléma valamennyi részaspektusát értő módon szemlélni, az eredményeket meghaladva hasznosítani, saját produktumát pedig közvetíteni tudja.
Erre figyelemmel a meghirdetett doktori téma célja, hogy a kortárs alkotmányjogi dogmatika és a magyar közjogi gyakorlat eredményeinek – jogalkotási produktumok, alkotmánybírósági és rendesbírósági határozatok, ombudsmani jelentések stb. – felhasználásával rávilágítson arra, hogy az alkotmányjog tételesjogi szabályai milyen módon hasznosíthatóak egyrészt más tudományágak, másrészt az egyén szempontjából. Célja, hogy az alkotmányjog-tudomány művelői által kimunkált elvi tételek gyakorlati alkalmazásának kereteit meghatározza akár államszervezeti, akár alapjogi területeket vizsgálva. Előbbiek esetében az állami szervek önszabályozó aktusainak vizsgálata érdemel különös figyelmet, utóbbiak tekintetében pedig a szakirodalomban már felmerült ún. közjogi alanyi jog elmélete. Az alapjogok érvényesíthetőségének dogmatikai megközelítése szerint az egyénnek egyrészt arra van közjogi alanyi joga, hogy a nem megfelelő ágazati jogszabály vélt vagy valós alkotmányellenessége miatt az alkotmánybírósághoz forduljon, másrészt arra, hogy a jogalkotó alkossa meg a megfelelő jogszabályt, ezzel biztosítva az ágazati alanyi jogot, vagyis a bírósághoz fordulás lehetőségét. Az ágazati alanyi jog tehát azt jelenti, hogy az egyén az alapjogát érintő esetben bírósághoz fordulhat, vagyis az alapjogát – alacsonyabb szinten ugyan, de közvetlenebbül – érvényesítheti. Ennek az utóbbi esetkörnek az alkotmányi alapját az alaptörvény 70/K. §-a teremti meg. E § alkalmazhatósága tekintetében megosztott mind a szakirodalom, mind a bírói gyakorlat; a bíróságok az alapjogi bíráskodást nem tekintik külön hatáskörüknek, és olyan feladatnak sem, amely alapján az Alkotmányt közvetlenül alkalmaznák; ennek oka vélhetően a téma dogmatikai kifejtetlensége is. A doktori program keretei között lehetőség nyílik arra, hogy a téma mélyebb megalapozásra és kidolgozásra kerülhessen.
felvehető hallgatók száma: 10
Jelentkezési határidő: 2011-06-15
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
