A késő-miocén és kora-pliocén felszínfejlődési folyamatok jellege még ma is vitatott. A Pannon-beltenger, illetve beltó feltöltődésével, bezáródásával párhuzamosan kialakuló – egyre szárazabbá váló – éghajlat a domborzat fejlődésének markáns formálója. Az ekkor kialakult, a Kárpát-medence mai domborzatának alapját jelentő felszínek, formák és üledékek ma is nyomozhatók. Ezek komplex vizsgálatából újabb információk ismeretek nyerhetők az időszakról.