A migrén pathomechanizmusa nem ismert, bár a prevalenciája igen magas, átlagosan megközelíti a 14-16%-ot. Ez Magyarországra vetítve közel 1.6 millió beteget jelent. A jelenleg leginkább elfogadott elmélet a trigeminovascularis rendszer aktiválódása, melyet Moskowitz fejlesztett ki. Eddigi munkánk során a trigeminovascularis rendszer stimulációját kémiai és elektromos úton váltottuk ki, melynek során stabil állatmodellt hoztunk létre az irodalmi adatoknak és elvárásoknak megfelelően. Az eddigi vizsgálatainkban igazoltuk, hogy a rendszeren belül a neuropeptidek, különösen a hypofízis adenilát cikláz-aktiváló polypeptid (PACAP) és a calcitonin génnel-rokon peptid (CGRP) szintje mind a perifériás vérben, mind specifikus agytörzsi magcsoportokban változik.
A doktorandusz munkája során a trigeminovascularis rendszer elektromos és mechanikus stimulációját követően kívánjuk meghatározni a PACAP és a CGRP megjelenését patkányban az agytörzsi magcsoportokban (trigeminus nucleus caudalis), ganglion trigeminaleban, nyaki gerincvelőben és a perifériás vérben. Ezt követően a kynurenin rendszer hatását szeretnénk feltárni. A kynurenin rendszer alapeleme a kynurénsav, mely endogén glutamaterg receptor (NMDA) antagonista, így képes befolyásolni a migrénes folyamatok során zajló neuronalis hyperexcitabilitást. Mivel a kynurénsav nehezen jut át a vér-agy gáton, ezért szintetikus analógjaival (pl: SZR72) kívánjuk befolyásolni az érintett területeket. Munkánkban inderikt hisztokémia, Western blot és relatív génexpressziós méréseket tervezünk.
Figyelembe véve a Ph.D. képzésre adott időt, úgy véljük a fenti téma objektivizálható laboratóriumunk felszereltsége mellett.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2016-09-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).