témavezető: Karádi István
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem, III. sz. Belgyógyászati Klinika helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A súlyos atheroscleroticus eredetű érbetegségben kialakuló stenosisok műtéti megoldását követően az esetek egy részében restenosis alakul ki. A restenosist elősegítő tényezők között egyrészről a progresszív atherosclerosist kiváltó major rizikófaktorokat (hypertonia, diabetes mellitus, hyperlipoproteinaemia)), infekciókat (chlamydia pneumoniae, cytomegália virus) és coagulopathológiai elváltozásokat (hyperfibrinogenaemia, thrombophilia, fokozott thrombocyta aggregáció) találhatunk.
Az atherosclerosis rizikótényezőinek vizsgálata az elmúlt évtizedekben elsősorban egyes anyagcsere paraméterek meghatározására, esetleg követésére korlátozódott. A genetikai vizsgálómódszerek fejlődésével nemcsak a gének termékeinek és/vagy funkcióinak vizsgálatát végezhetjük el, hanem génpolimorfizmus vizsgálatokkal egyes gének rizikószerepét is feltárhatjuk. Az atherosclerosis pathogenesisében szerepet játszó különböző funkciójú fehérjék, receptorok, citokinek, intracelluláris jelátvivők génjei esetében számtalan génpolimorfizmus befolyásoló hatását igazolták.
Vizsgálataink során elsősorban perifériás atherosclerosisban szenvedő betegek vizsgálatát tűztük ki célul. Az atherosclerotikus eredetű ilio-femoropoplitealis stenosisban szenvedő betegek angioplasztikáját követő restenosis okait kutatjuk. Az atherosclerosis pathogenesisében az atherogén lipoproteinek minőségi és mennyiségi viszonyai jelentős szerepet játszanak. Epidemiológiai vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a lipid anyagcsere ebben a folyamatban is rizikóhelyzetet teremthet. A lipoproteinek anyagcseréje bonyolult mechanizmusokon keresztül valósul meg, a lipoproteinek atherogenitását befolyásolja azok koleszterin, fehérje és triglycerid tartalma. A reverz koleszterin transzport során a perifériás szövetekből a HDL-en keresztül a keringésbe visszakerülő koleszterin a koleszterin-észter transzfer protein (CETP) hatására átkerülhet az LDL-re, illetve a VLDL-re, megváltoztatva atherogenitásukat. Mindemellett a CETP aktivitás változása jelentősen modulálhatja a szérum HDL-koleszterin szintjét is. Mindezeket figyelembe véve a CETP gén polimorfizmusának vizsgálatát tűztük ki célul. Elsősorban az eddigi kutatások által frekventáltan vizsgált intron 1 TAq1B polimorfizmusát, illetve az MspI restrikciós endonukleáz segítségével vizsgálható, a 14-es exonon található I405V polimorfizmus genotípusainak megoszlását, kontroll csoporttal való összehasonlítását végezzük.
Az atherogenitás másik fontos etiopathogenetikai tényezője a thrombosiskészség fokozódása. Bár az ismert thrombophiliák elsősorban a keringés vénás oldalán fejtik ki pathogén hatásukat, feltételezhető, hogy lokálisan az artériafal megváltozott viszonyai mellett az atherosclerotikus, illetve a restenosis során keletkező myointimális proliferáció létrejöttéhez is hozzájárulnak. A restenosist szenvedett betegcsoporton a thrombophilia jelenleg ismert genetikai polimorfizmusainak előfordulását, egyes genotípusok etiológiai jelentőségét vizsgáljuk.
Bejelentkezés
