témavezető: Fábián Gábor
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Bevezetés: A fokozott fogászati félelem viszonylag gyakori jelenség, nemzetközi adatok alapján a nyugat-európai és észak-amerikai átlagpopuláció érintettsége kb. 5-15% közé tehető, bár egyes mérésekben még ennél magasabb értékek is előfordulnak. A fogászati félelem szint a fogorvosi beavatkozások, és a fogorvoslásban alkalmazott érzéstelenítő eljárások rohamos fejlődése ellenére egyre emelkedni látszik. A gyermek és serdülő populáció vizsgálata különösen is fontos, mivel a legerősebb félelmi reakciók döntő többsége a 20. életév előtt lép fel, majd az életkor előrehaladtával csökken, ráadásul az igen erős fokozott félelmi reakciók kialakulását a megkérdezettek kb. 85%-a gyermekkorából eredezteti. A fogászati félelem hátterében álló tényezők: A fogászati félelem bár részben a szorongás talaján alakul ki, attól sok tekintetben függetlennek tűnik. Felmerült a nemi hovatartozás szerepe is, de a vizsgálati eredmények nem egyértelműek: egyes szerzők nőknél magasabb értékeket találtak, míg más szerzők nem találtak szignifikáns különbséget a nemek között. Felnőtteknél vitatott az életkor fogászati félelmet befolyásoló szerepe is, ugyanakkor gyermekeknél az adatok arra utalnak, hogy az életkor növekedésével (a gyermek testi-lelki érésével) a fogászati félelem érték csökken. A családi állapot és a szociális státus szerepét nem vitatják, a rosszabb szociális helyzet általában magasabb félelem szinttel jár együtt. Fentieken túl, igen jelentős tényezője a fokozott fogászati félelem kialakulásának a fogazat elhanyagolt állapota, a korábban megélt traumatizáló fogorvosi beavatkozás, és a nem megfelelő fogorvos-beteg kapcsolat is. Célkitűzés: A fogászati félelem szempontjából kulcsfontosságú fogorvos-beteg interakciót eddig elsősorban kérdőíves módszerrel vizsgálták. A kutatási téma célkitűzése a fogorvos-beteg interakció történéseinek vizsgálata, a fogorvosban és a betegben párhuzamosan zajló pszichofiziológiai változások mérése alapján. Módszer: A fogászati kezelés történéseinek rögzítése videokamerával. A pszichés folyamatok hatására gyorsan változó, folyamatosan rögzíthető paraméterek (bőrellenállás, bőrhőmérséklet, pulzusfrekvencia, pulzusamplitúdó, légzésfrekvencia, izomtónus) mérése biofeedback készülékkel az alanyok felé történő visszajelzés nélkül. Betegcsoportok: (1) az orthodontiai és/vagy gyermekfogászati beavatkozással kapcsolatban pszichés tüneteket a szokásosnál nagyobb mértékben nem manifesztáló betegek; (2) az orthodontiai és/vagy gyermekfogászati tevékenységgel kapcsolatban erőteljes pszichés tünetet (odontofóbiát, orthodontiai kezeléssel kapcsolatos intoleranciát, pszichogén okklúziós zavarokat, parafunkciót, pszichogén fájdalom tüneteket stb.) mutató betegek. Adatok feldolgozása, kiértékelése: A biofeedback készülék saját adatkezelő és kiértékelő szoftverével, illetve szükség szerint SPSS 10.0 statisztikai programcsomag segítségével. Etikai vonatkozások: A tervezett mérések noninvazívak, a kábel nélküli szenzorok alkalmazása a fogorvosi kezelés folyamatát nem hátráltatja. A kutatásban önként vállalkozó, a kutatás céljáról és mikéntjéről megfelelően tájékoztatott páciensek és fogorvosok vennének részt (kiskorúak esetén a szülők részletes tájékoztatásával és
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2016-10-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
