témavezető: Masszi Tamás
helyszín (magyar oldal): Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőinté helyszín rövidítés: SZI
A kutatási téma leírása:
A csontvelőátültetés sikeressége szempontjából döntő jelentőségű az átültetést követő komplikációk megelőzése, felismerése és - ha lehet - gyógykezelése. A legfontosabb szövődmények között találhatók az átültetést követően kialakult májkárosodások, s közöttük kettő, szinte csakis a csontvelőátültetéskor előforduló kórkép, a máj graft versus host betegsége és a veno-occlusiv liver disease (VOD).
Jelen kutatási terv a fenti két májbetegség kutatását célozza.
A VOD pontos pathomechanizmusa jelenleg nem ismert, ennek megfelelően a kezelési lehetőségek is meglehetősen korlátozottak, gyakran fatális kimenetelűek. Allogén csontvelő-átültetést követően előfordulási gyakorisága a különböző cenztrumokban 11-20 % között mozog, mintegy 50 % körüli mortalitással. A jelenlegi felfogás szerint a VOD kialakulásáért az átültetést megelőző kondícionáló kezelés (supralethalis sugár és/vagy kemoterápia) tehető felelőssé, ugyanakkor az autológ vagy syngen átültetések utáni jóval ritkább előfordulási gyakoriság (4-9 % között) immunológiai tényezők szerepét is valószínűsíti. Noha a kondícionálásban gyakran helyet kapó ionizáló sugárzás bizonyosan szabadgyökös reakciókat vált ki, nem található olyan jelentősebb tanulmány a nemzetközi irodalomban, mely a szabadgyökös reakciók szerepét vizsgálná a VOD kialakulásában.
A tervezett kutatási programban valamennyi, a Szent László Kórházban csontvelőátültetésre kerülő (1994-ben 24 csontvelőátültetés történt) beteg véréből longitudinálisan szabadgyökös vizsgálatokat (Catalase, SOD, MDA, GSH- Px1, -SHCsop.) végeznénk a kondícionáló kezelés megkezdése előtt, az átültetés körüli napokon, majd ismételten (pl. -9., -5., -1., +3., +7., +11., +15., +19., +23., +27., +31. napon, majd ezt követően hetente a 100. napig, mely a heveny graft versus host betegség fellépésének valószínűleg utolsó napja. (A VOD leggyakrabban a +28. napig jelentkezik.) Ugyanezeken a napokon - az immunológiai hátteret vizsgálandó - IL-2, és TNF-alfa meghatározások, illetve monoclonális antitesttel és flow cytometriával lymphocyta subpopuláció (B-sejt, T helper, T cytotoxikus, NK) meghatározások is történnének. Ezekkel a mérési eredményekkel vetnénk össze a paralell végzett rutin laboratóriumi májfunkciós vizsgálatpok (se bi, SGOT, GPT, SAP gammaGT, LDH, cholinesterase, össz.feh., Elfo, prothrombin) eredményeit, valamint a klinikai megfigyeléseket. Célszerű lehet a fenti méréseket Nitrogén-monoxid mérésekkel kiegészíteni.
A fenti vizsgálatok elvégzése alapján a következő kérdésekre kaphatunk választ:
1.Van-e szabadgyök reakcióknak/ NO-nak szerepe a VOD kialakulásában?
2.Van-e ezen reakciók mérésének prognosztikus értéke?
3.Segíthet-e a szabadgyök reakciók/ NO mérése az olykor alig elkülöníthető VOD és a heveny máj GVH differenciál diagnózisában?
4.Ugyanezen kérdések vonatkoznak a mérendő immunológiai paraméterekre.
A továbbiakban, ha a kérdésekre pozitív válaszokat (is) kapunk:
5.Lehet -e megelőzni, vagy kezelni a VOD-ot antioxidánsok, vagy nitrátok segítségével?
6.A különböző használatban lévő kondícionáló eljárások összehasonlítása az elvégzett mérések alapján tanulságosnak ígérkezik, minthogy a VOD elkőfordulásának gyakorisága ezekben nem egyforma.
7.Az autológ, illetve allogén átültetések mérési eredményeinek összevetése további érdekességeket rejt.
Tekintettel arra, hogy a tervezett vizsgálatokat eddig senki sem végezte el (iletve ilyen tárgyú publikáció az irodalomban nincs) az esetleges negatív eredmények is tudományos értékkel bírhatnak. Ha vizsgálataink kapcsán pozitív összefüggéseket lelünk, azoknak közvetlen klinikai jelentőségük lehet.
Bejelentkezés
