Az utóbbi években kiterjedten alkalmaz az építőmérnöki gyakorlat vékonyfalú hidegen hajlított (elsősorban acél) szelvényeket bizonyos funkciókban. Ilyen tipikus alkalmazás pl. épületek másodlagos teherviselő rendszere: szelemenek, falvázgerendák, héjalás. Minthogy gyártástechnológiai okból az elemek vastagsága adott, gyakran olyan szerkezeti megoldást alkalmaznak, hogy a legnagyobb igénybevételű részeken ne csak egy szimpla szelvény dolgozzon, hanem kettő. Az alkalmazott szelvényalak és a funkció szerint ez többféleképpen oldható meg, pl. Z-profilok esetén a szelvények átlapolásával (pl. többtámaszú gerenda támaszkörnyezetében), C-profilok esetén azonos méretű C-szelvények egymáshoz kapcsolásával (pl. összeforgatva doboz-szerű szelvény kialakításával), vagy kismértékben eltérő méretű C-szelvények egymásba csúsztatásával.
Bár ezek a megoldások mindennaposak a gyakorlatban, az ilyen kettőzött szelvények viselkedése máig számos tisztázatlan kérdést rejt. Pl:
-- mi a kettőzés hatása a merevségre, vagy ezen keresztül az igénybevétel-eloszlásra ?
-- mekkora többletteherbírás érhető el a szelvénykettőzéssel a különféle terhelésekre és viselkedési módokra (hajlított szelvényként, közvetlen erőbevezetésre, nyomott oszlop stabilitásvesztésére,) ?
-- hogyan befolyásolja a vislekedést a kettőzés kialakítása (pl, kettőzött szakasz hossza, a kapcsolóelemek típusa, tuladonságai, elrendezése) ?
A javasolt kutatás ezen tisztázatlan kérdésekre igyekszik választ adni, a gyakorlati felhasználás számára is alkalmazható módon. A kutatás elsősorban numerikus modellezéssel valósul meg (pl. ANSYS végéselemes szoftver alkalmazásával), de tényleges laboratóriumi kísérletek elvégzése is szükséges lehet.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2015-12-20
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
