Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Kopecskó Katalin
A kohósalak tartalom hatása a kloridmigrációra betonokban

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
építőmérnöki tudományok
Vásárhelyi Pál Építőmérnöki és Földtudományi Doktori Iskola

témavezető: Kopecskó Katalin
helyszín (magyar oldal): BME Építőanyagok és Mérnökgeológiai Tanszék
helyszín rövidítés: BMEEM


A kutatási téma leírása:

A vasbeton szerkezetek tartósságát befolyásoló egyik legfontosabb tényező a kloridionok behatolása az acélbetétig. Az utak jégmentesítő sózása kősóval a beton kapilláris pórusrendszerén át ható jelentős igénybevétel. A kohósalak tartalmú cementek alkalmazása világszerte a figyelem fókuszába került, hiszen ennek az ásványi kiegészítő anyagnak számos előnyös tulajdonságát ismerték fel, valamint a klinkerhányad kohósalakkal történő helyettesítésével a cementipar széndioxid kibocsátása csökkenthető. Kohósalak tartalmú cementek felhasználásával nagyteljesítményű és nagyszilárdságú betonokat is készítenek, köszönhetően a cementgyártási technológia, valamint a betontechnológia fejlődésének. Hidak esetén hagyományosan portlandcementet használnak fel a beton készítéséhez. Kutatások alapján kohósalak tartalmú cementek felhasználásával is eleget lehet tenni a szilárdsági előírásoknak és szilárdulási elvárásoknak, valamint felhasználásukkal kedvezőbb mikrostruktúra jön létre a cementkőben. A fagyállósági követelményeknek légbuborék képző adalékszerek alkalmazásával tesznek eleget. Ez a cementkő mezostruktúráját befolyásolja. A mikro- és mezostruktúra a transzportfolyamatokkal összefüggésbe hozható tartóssági tulajdonságokat befolyásolja.
A kutatás célja: a cement kohósalak tartalma (ásványi kiegészítő anyag), a beton tulajdonságai és a kloridvándorlás közötti összefüggések megállapítása.
A kutatás módszerei: portlandcement és kohósalak tartalmú cementek felhasználásával készített, különböző víz-cement tényezőjű, valamint eltérő levegőtartalmú betonok kloridbehatolással szembeni ellenálló képességének tanulmányozása hosszú időtartamú kloriddiffúziós (non-steady-state) módszerrel, valamint a kloridbehatolás vizsgálatára alkalmas gyors (steady-state) módszerrel. A különböző módszerekkel kapott eredmények összehasonlítása. A szakirodalomban fellelhető legújabb, kloridbehatolásra vonatkozó eredmények módszereinek kidolgozása és alkalmazása a kutatási téma kidolgozásában.

felvehető hallgatók száma: 1

Jelentkezési határidő: 2015-12-20


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )