A levéltetvek világszerte az alma legfontosabb kártevői közé tartoznak. Bár a konvencionális kémiai védekezés gyakorlata szempontjából alapvetően egységes csoportként kezelik őket, természetes szabályozásuk fajonként radikálisan eltérhet. A tervezett munka során felmérjük egy Magyarországon a közelmúltban megjelent és egy korábban is jelenlevő levéltetűfaj, az Aphis spiraecola és az A. pomi elterjedését és jelentőségét, növényvédő szerekkel szemben mutatott toleranciáját, illetve telelésének lehetőségeit almafákon. Meghatározzuk, hogy az almafák lombkoronájában legnagyobb egyedszámban előforduló ragadozó csoportnak, a pókoknak milyen szerepe van a Dysaphis plantaginea és további levéltetűfajok korlátozásában. Külön foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy mesterséges táplálékforrások biztosításával mennyire segíthető az afidofág ragadozók hasznos tevékenysége almaültetvényekben, illetve hogy a levéltetű-hangya-ragadozó kapcsolatok mennyire különböznek az almán előforduló levéltetűfajok esetén. Vizsgáljuk, hogy hosszútávon a különböző klimatikus tényezők hogyan befolyásolják a levéltetvek populációdinamikáját.