témavezető: Kiss György
helyszín (magyar oldal): PTE ÁJK Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék helyszín rövidítés: MJTT
A kutatási téma leírása:
A magyar munkajog modern kori fejlődésében a hatályos Mt. 1992. évi hatályba lépése sajátos helyzetet teremtett. Ennek a helyzetnek alapvető jellemzője az, hogy a jogalkotó – igyekezvén megfelelni a gazdasági és társadalmi átalakulás követelményeinek – a nyugat-európai államokban évszázados fejlődés eredményeként kialakult munkajogi jogintézmények adaptálására tett kísérletet. Az Mt. egyes jogintézményein jól nyomon követhetők az elsősorban német, osztrák, illetve francia munkajogi paradigmák, legalapvetőbben már ott, hogy a munkajog belső szerkezetében megjelent a kollektív és individuális munkajogi viszonyok markáns elkülönítése-elkülönülése.
A 90-es évek első felének munkajogi jogalkotása ugyanakkor mintegy megfeledkezett hazánk európai csatlakozásával összefüggő követelmények érvényesítéséről: az európai munkajogban a 90-es évek közepére kialakult standardok átvétele érdekében nem történtek lépések. A jogalkotói hallgatás nyomán kibontakozott képet árnyalta, hogy a jogalkalmazás (a Legfelsőbb Bíróság) időközben markáns európai munkajogi fordulatot vett, amennyiben ebben a körben határozottan jelentek meg egyes európai munkajogban kialakult jogi eszmék, illetve jogintézmények.
A munkajogi jogközelítési folyamatban mérföldkő a 2001. évi jogalkotás, amennyiben – nemzetközi jogi kötelezettségeink realizálásaként – sor került a közösségi munkajog alapvető szabályainak a magyar munkajogba történő átvételére. Kétségtelen azonban, hogy az utóbb említett jogalkotás korántsem (még átmenetileg sem) zárja le a magyar munkajog európai jogharmonizációs folyamatait. Ennek elsődleges oka az, hogy az európai munkajogi matéria a hazai jogalkotási tevékenység említett szakaszának elindulása óta maga is jelentős változáson ment át. A változás az európai munkajog immár hagyományosnak mondható jogintézményeit (pl. a munkáltatói fizetésképtelenség esetére kialakított munkavállaló-védelmi megoldásokat, a munkáltató tájékoztatási és konzultációs kötelezettségét, az ún. munkajogi jogutódlás szabályait) is érintette, de számos új elem is megjelent az említett joganyagban.
Az újabb, és rendkívül intenzíven jelentkező jogközelítési igény, valamint a hazai gazdasági fejlődés (a gazdaság erőteljes nemzetköziesedése) jelenségei alapján indokoltnak látom a magyar munkajog említett fejlődésének doktori alprogram keretébeni vizsgálatát.
felvehető hallgatók száma: 10
Jelentkezési határidő: 2017-06-13
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
