Az emberi jogok – alkotmányjogi terminológiával élve az alapjogok vagy alapvető jogok – elméletének, dogmatikájának és gyakorlati érvényesülésének vizsgálata a 21. század alkotmányjog-tudományának egyik vezető témája. Az emberi jogok katalógusa nyitott rendszer, így lehetőség nyílik újabb és újabb jogok nemzeti, szupranacionális, illetve nemzetközi szintű deklarálására. Az új alapjogok megjelenése mellett a már évtizedekkel, esetleg évszázadokkal ezelőtt rögzített emberi jogok tartalma is gazdagodott. A változó, megújuló alapjogi tartalom okainak vizsgálata arra mutat, hogy a globalizálódás, a tömegesedés, a nemzetköziesedés jelensége mellett az átfogó, társadalmi szintű narratívák is megkérdőjeleződnek és az ennek nyomán kialakuló pluralizálódás és társadalmi fragmentálódás, valamint a társadalmi-politikai szereplők közötti interdependencia az alapjogok új rétegei kialakulásának indoka. Több társadalomtudomány területén zajlott az elmúlt néhány évtizedben paradigmaváltás, az új elméletek, megközelítések, keretek pedig sok esetben még nem kaptak szerepet a jogi szabályozás megújításában. A 20. század óta ugrásszerű fejlődés tapasztalható a műszaki- és természettudományok területén, amely lényeges alapjogi vetülettel bír: kihívások elé állítja a jogértelmezést és a jogalkalmazást.
A változások nyomán felmerült kihívások szinte valamennyi alapjogot érintik, különös figyelmet érdemelnek azonban a következő jogcsoportok: az emberi élethez és méltósághoz való jog, a magánélet és a családi kapcsolatok védelmét biztosító alapjogok, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság, a diszkrimináció tilalmának egyes aspektusai, a gyermekek jogai, a munkavállalók és munkáltatók jogai, valamint a szociális biztonságot, az egészséget és az egészséges környezetet garantáló jogok.
A doktori program hangsúlyozottan tudományterületeket átfogó szemléletmód kialakítására törekszik, olyan vizsgálatok és eredmények megszületését kívánja elősegíteni, amelyek célja, hogy a jogtudomány dogmatikáját összhangba hozza más tudományágak paradigmájával, ennek révén időszerű és hatékony szabályozási javaslatokat dolgozzon ki. Ez a megközelítés lehetőséget nyújt a hallgatók számára – már a doktori tanulmányok során is – tudományágakon átívelő együttműködések kialakítására és eredményeik gyakorlati hasznosítására. Az interdiszciplináris megközelítés figyel a társadalomtudományokra, amelyek közül kiemelt szerepet kap a pszichológia, a szociológia, a filozófia és a vallástudomány, emellett azonban kifejezett szándéka, hogy az élettudományok egyes területeinek eredményeit is hasznosítsa az alapjogok elemzése során. Mindezekre tekintettel a téma keretében lehetőség nyílik nem jogász végzettségű hallgatók számára is doktori kutatások megvalósítására.
felvehető hallgatók száma: 10
Jelentkezési határidő: 2017-06-13
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
