Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Farkas András
Proaritmiás hatások klinikai és experimentális vizsgálata

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem
elméleti orvostudományok
Multidiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola

témavezető: Farkas András
helyszín: SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ
helyszín rövidítés: SZTE


A kutatási téma leírása:

Dr. Farkas András fő kutatási területe a ritmuszavarok klinikai és experimentális vizsgálata. Kutatást végez kardiovaszkuláris farmakológia terén, azon belül is a gyógyszerek proaritmiás hatásának vizsgálata tartozik elsődleges érdeklődési körébe.
Ismert, hogy egyes gyógyszerek képesek meglévő ritmuszavarok gyakoriságát fokozni, vagy akár teljesen új típusú aritmiákat előidézni, ezt proaritmiás hatásnak nevezzük. A leggyakrabban vizsgált gyógyszer okozta ritmuszavar az un. torsades de pointes típusú kamrai tachycardia (TdP), mely azért veszélyes, mert az esetek kb. 15-20 százalékában halálos kamrafibrillációba mehet át. Emiatt ma minden fejlesztés alatt álló gyógyszer proaritmiás hatását vizsgálni kell. A probléma az, hogy jelenleg erre nem áll rendelkezésre megbízható kísérleti (pre-klinkai) modell. Szintén probléma, hogy nem is ismerünk minden tényezőt, mely egyes gyógyszerek proaritmiás hatását fokozza.
Dr. Farkas András kutatásainak két fő témája a gyógyszer okozta ritmuszavarok mechanizmusának vizsgálata valamint a gyógyszerek proaritmiás hatásának szűrésére használható kísérleti modellek fejlesztése. Vizsgálatainak egyik fő célja, hogy minél pontosabban megismerjük a gyógyszerek okozta ritmuszavarok mechanizmusát, ezen belül is az endogén tényezők szerepét. Proaritmiás hatások vizsgálata során tanulmányozta az ɑ1 adrenoceptor izgatás és a kamrai falfeszülés 1, ioncsatornák és pumpa mechanizmusok 2-4, a vegetatív idegrendszer 5, prosztaglandin E2 6, a repolarizációs paraméterek, és a kamrai elektromos instabilitás szerepét 7. Vizsgálata továbbá az altatószerek hatását a gyógyszerek proaritmiás hatására 8.
Dr. Farkas András gyógyszerek proaritmiás hatásainak vizsgálatára szánt több kísérleti modell fejlesztésében, karakterizálásában és validálásában vett részt. Az egyik, proaritmiás hatások vizsgálatára gyakran használt kísérleti modellben altatott, ɑ1-adrenoceptor stimulált nyulakat használnak. Egyik munkájában a modell validációjaként ismert proaritmiás hatású szereket tesztelt 3. A munka meglepő eredménye volt, hogy a klinikumban leggyakrabban proaritmiát okozó egyik szer, a kinidin nem okozott TdP-t. Ez jelentős információt szolgáltatott a vizsgált modell limitációiról. Dr. Farkas András részt vett egy proaritmiás hatások vizsgálatára szánt in vitro, izolált, Langendorff perfundált, AV-blokkos nyúl szív modell fejlesztésében is 4. Jelenleg szintén egy izolált, Langendorff perfundált szív modellt fejleszt proaritmia szűrésre. Nyúl vagy tengerimalac szívekben az un. delayed rectifier kálium áram gyors komponensét (IKs) farmakológiailag gátolva beszűkül a repolarizációs rezerv, mely jelentősen megnöveli a szívek érzékenységét a gyógyszerek proaritmiás hatása iránt. Amennyiben ezen vizsgálatok sikeresek, akkor a modellt széles körben használhatja majd a gyógyszeripar ’safety pharmacology’ vizsgálatokban.

előírt nyelvtudás: angol
felvehető hallgatók száma: 1

Jelentkezési határidő: 2017-03-15

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 1.2318 ( 2016. XI. 26. )