Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Mezős Tamás
Romemlékek műemléki bemutatásának építészeti és didaktikai problémái

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Pécsi Tudományegyetem
építőművészet
Breuer Marcell Doktori Iskola

témavezető: Mezős Tamás
helyszín: PTE BMDI O épület ÉpítészStúdió
helyszín rövidítés: O_st


A kutatási téma leírása:

Romemlékek bemutatása a műemlékvédelem kezdetei, a 19. század eleje óta foglalkoztatja az építészeket, régészeket, művészettörténészeket és természetesen a nagyközönséget. Alapvetően két lehetséges irány látszik megvalósíthatónak. Az első a maradványok rekonstrukciója, az elpusztult épület visszaépítése. Ezt a szemléletet valósította meg Viollett-le-Duc a 19. század közepén Vezelay St. Madeleine templomának, Carcasonne és Pierrefonds várainak a középkor szellemében történt újjáépítésével. A másik véglet gyökerei is visszanyúlnak a 19. század elejére. A római Colosseumnak, vagy Traianus arcusának elsősorban Giuseppe Valadier által készített megerősítése, illetve didaktikus bemutatása jól példázza azt a törekvést, amely az emlék látványának értelmezhető bemutatása mellett a helyreállító építész törekszik a maradványok történeti hitelességének a megőrzésére is. Magyarországon a purisztikus szemlélet érvényesült Pécsett a székesegyháznak Friedrich Schmidt irányításával megvalósult felújítása során, de részben a vajdahunyadi vár Steindl Imre tervei szerint történt bemutatása is ide sorolható. A második szemlélet megvalósítása látható az esztergomi palotakápolna, vagy Sedlmayr Jánosnak a Salamon tornyon végrehajtott beavatkozásán. A romként való megőrzés gyakorlata Hajnóczi Gyula nevéhez köthető. Már a ’60-as évek elejétől lényegében alaprajzi struktúrákat mutatott be Aquincumban, Gorsiumban, Fenékpusztán, stb., de már a két Világháború között is történtek kísérletek a maradványoknak romként való megőrzésére, amint ezzel a székesfehérvári romkert esetében Lux Kálmán próbálkozott. A klimatikus viszonyokra hivatkozva próbálkozott kisebb-nagyobb kiegészítéssel Sedlmayr János Vértesszentkereszten, a didaktikus kiegészítés első hazai példája Gerő László Nagyszombat utcai amfiteátrumának bemutatása volt a ’30-as években, vagy szintén Hajnóczinak a szombathelyi Iseum quasi anastylozisza. Az építészetileg tökéletesen félresikerült kísérletek közül kiemelkedik a visegrádi palota kiépítése, amelyet eredetileg Károly Róbert kezdett építeni a 14. század elején, majd Zsigmon és a leghíresebb periódusban Mátyás palotája vált az írott forrásokban is megörökített fontos későközépkori példája. A 2000. év tiszteletére emelt kiépítés mai látványa is igazolja a bemutatás fenntarthatlanságát.
Külön csoportba sorolhatóak a védőtető alatt megvédett, vagy védőépületben óvott maradványok. Az első csoportban Hajnóczi Kővágószőlősi mauzóleuma csaknem tömegrekonstrukció lett. Bachman Zoltán Cella Septichora bemutatása során kiállítási tárgyként értelmezte a maradványokat, minden oldalról megtekinthető falakat mutatott be. Bachman megoldása felzúdulást keltett a régész társadalom soraiban azzal, hogy a mindig föld alatt álló felmenő falak külső felületét is láthatóvá tette a védőépületbe foglalt emléknek. Érdekes, bár nem előzmény nélküli Jean Nouvel périgueuxi védőépülete az üvegdobozba zárt romokat az épületnek csaknem teljes felületében hidakkal lefedő és a romokat eltakaró szerkezetével. Igaz, a római kori villa alaprajzát a mennyezeten ábrázolta a mester.
Vagy a tökéletesen öncélú laterna magicába helyezett falmaradványok didaktikailag keveset mondanak el az eredeti két római házról, annál inkább a látványos és elegáns kortárs építészet egyik emblematikus épületét ismerheti meg a látogató.
A téma kidolgozása során a doktoráns hallgató megismeri a római és a középkori építészetben alkalmazott szerkesztési elveket és szabályokat, valamint a történeti épületszerkezeteket annak érdekében, hogy a régészeti eszközökkel feltárt épületmaradványok pontos megismerése után képes legyen az épület építésekor alkalmazott szabályok és technológiák felismerésére, illetve az emlék szerkezeti csomópont mélységű elvi rekonstrukciójának az elkészítésére. A tanulmányi időszak során meg kell ismerni az európai és a közel-keleti műemlékvédelem legfontosabb eredményeit, hogy képes legyen didaktikailag is értelmezhető bemutatás megtervezésére.
Az ösztöndíjas időszak alatt lehetőséget kívánok biztosítani részben tervpályázatokon való részvételre, valamint gyakorlati tervezési feladatok megvalósításába.

felvehető hallgatók száma: 1

Jelentkezési határidő: 2016-12-31

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 1.2318 ( 2016. XI. 26. )