Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Légrády Péter
1. A kardiális autonóm neuropátia vizsgálata fokozott kardiovaszkuláris kockázattal járó állapotokban

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem
elméleti orvostudományok
Multidiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola

témavezető: Légrády Péter
helyszín: SZTE ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Szeged, Korányi fasor 8-10.
helyszín rövidítés: ÁOK


A kutatási téma leírása:

A szimpatikus idegrendszernek fontos szerepe van nem csak a hipertónia (HT) és a diabétesz
mellitusz, de a metabolikus szindróma, a szívelégtelenség és a veseelégtelenség
pathogenezisében is. A legújabb szemlélet szerint a HT egy szindróma, ami magában foglalja
a vérnyomás emelkedését, az egyénre szabott kardiovaszkuláris rizikót és a
célszervkárosodásokat. A HT pathogenezise nagyon összetett, de a fokozott szimpatikus
aktivitás ennek az egyik legfontosabb része. A szimpatikus idegrendszer aktiválódásában a
stressznek is szerepe van.
A kardiális autonóm neuropátia (CAN) a nyugalmi tachycardián át a hirtelen szívhalálig
számos tünetet tud okozni. A korai paraszimpatikus károsodás következtében relatív
szimpatikus túlsúly alakul ki, mely megnövekedett nyugalmi szívfrekvenciát eredményez már
akkor, amikor a HT még nem jelenik meg. A baroreflex az egyik legfontosabb természetes
mechanizmus, amit védi a szervezetet a szélsőséges vérnyomásváltozásoktól. A baroreflex
szenzitivitás (BRS) szívfrekvencia artériás baroreflex modulációjának az érzékenységi
mutatója.
Célkitűzések: Megnézni azt, hogyan alakul a CAN cukorbetegséggel nem társuló ill.
társuló HT esetén: van-e, ha igen akkor milyen mértékű CAN; van-e összefüggés a HT
tartama, a vérnyomás értékek és a CAN között; van-e összefüggés a HT célszervi érintettségei
és a CAN között; van-a összefüggés a vérnyomáscsökkentő terápiás igény és a CAN között.
Hogyan alakul a CAN krónikus veseelégtelenségben: cukorbetegséggel és anélkül; van-e
összefüggés az becsült glomeruláris flitrációs ráta és a CAN között; van-e összefüggés a
krónikus veseelégtelenség szövődményei (anaemia – plazma erythropoietin, osteodystrophia –
plazma Ca, P, parathormon) között.
Módszerek: A nem cukorbeteg HT betegek esetében orális cukorterheléssel zárjuk ki az
csökkent cukortolerancia vagy a cukorbetegség fennállását. A CAN jellemzésére a Ewing
által leírt öt hagyományos kardiovaszkuláris reflextesztet használjuk. A paraszimpatikus
funkció jellemzésére a mélylégzést, a Valsalva-manővert és a felállást követő szívfrekvenciaváltozásokat,
a szimpatikus funkció megítélésére pedig a felállást és a tartós kézizomfeszítést
követő vérnyomásváltozásokat regisztráló teszteket alkalmazzuk. A reflextesztek eredményei
alapján pontrendszert (CAN score) állítunk fel. Amennyiben az összesített (két határérték,
vagy egy kóros teszt) score értéke 2 vagy annál nagyobb, a beteget CAN-ban szenvedőnek
tekintetjük. A spontán BRS-t 10 perc fekvő és 10 perc álló testhelyzetben határozzuk meg,
egy kiértékelő szoftver segítségével, szekvenciális módon (Nevrokard BRS 5.1.3; Medistar).
A számításhoz szükséges vérnyomás és EKG adatokat egy EKG-val összekötött beat-to-beat
fotopletizmográfiás ujjvérnyomásmérő (Finometer, TPD Biomedical Instruments) rendszerrel
rögzítjük, 200 Hz-es mintavételi gyakorisággal.

előírt nyelvtudás: angol
ajánlott nyelvtudás: angol
további elvárások: 
TDK munka

felvehető hallgatók száma: 1

Jelentkezési határidő: 2017-03-15

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 1.2318 ( 2016. XI. 26. )