Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Légrády Péter
A szubklinikus célszervkárosodások és a kardiális autonóm funkció vizsgálata hipertoniás és normotensiós egyénekben.

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem
elméleti orvostudományok
Multidiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola

témavezető: Légrády Péter
társ-témavezető: Ábrahám György
helyszín: SZTE ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Szeged, Korányi fasor 8-10.
helyszín rövidítés: ÁOK


A kutatási téma leírása:

A szimpatikus idegrendszernek fontos szerepe van nem csak a hipertónia (HT) és a diabétesz
mellitusz, de a metabolikus szindróma, a szívelégtelenség és a veseelégtelenség
pathogenezisében is. A HT pathogenezise nagyon összetett, de a fokozott szimpatikus
aktivitás ennek az egyik legfontosabb része. A szimpatikus idegrendszer aktiválódásában a
stressznek is szerepe van. A HT szubklinikus célszervkárosodásai közé tartoznak olyan,
tünetekkel még nem járó, de már mérhető eltérések, mint a fokozott pulzushullám terjedési
sebesség (PWV >12 mm/s), a csökkent boka-kar index (ABI ≤0,9), az enyhén emelkedett
szérumkreatinin-szint (férfi 115-133 μmol/l, nő 107-124 μmol/l) és csökkent számított
glomeruláris filtrációs ráta (eGFR <60 ml/min/1,73m2).
A kardiális autonóm neuropátia (CAN) a nyugalmi tachycardián át a hirtelen szívhalálig
számos tünetet tud okozni. A korai paraszimpatikus károsodás következtében relatív
szimpatikus túlsúly alakul ki, mely megnövekedett nyugalmi szívfrekvenciát eredményez már
akkor, amikor a HT még nem jelenik meg. A baroreflex az egyik legfontosabb természetes
mechanizmus, amit védi a szervezetet a szélsőséges vérnyomásváltozásoktól. A baroreflex
szenzitivitás (BRS) szívfrekvencia artériás baroreflex modulációjának az érzékenységi
mutatója. Csökkenése indirekt módon a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitását jelzi.
Célkitűzések: Megnézni azt, hogyan alakul a CAN cukorbetegséggel nem társuló ill.
társuló HT esetén: van-e, ha igen akkor milyen mértékű CAN; van-e összefüggés a HT
tartama, a vérnyomás értékek és a CAN között; van-e összefüggés a HT szubklinikus
célszervkárosodásai és a CAN között; van-a összefüggés a vérnyomáscsökkentő terápiás
igény, a CAN és a szubklinikus célszervkárosodások között.
Módszerek: A nem cukorbeteg HT betegek esetében orális cukorterheléssel zárjuk ki az
csökkent cukortolerancia vagy a cukorbetegség fennállását. A CAN jellemzésére a Ewing
által leírt öt hagyományos kardiovaszkuláris reflextesztet használjuk. A parasympathicus
funkció jellemzésére a mélylégzést, a Valsalva-manővert és a felállást követő szívfrekvenciaváltozásokat,
a sympathicus funkció megítélésére pedig a felállást és a tartós kézizomfeszítést
követő vérnyomásváltozásokat regisztráló teszteket alkalmazzuk. A reflextesztek eredményei
alapján pontrendszert (CAN score) állítunk fel. Amennyiben az összesített (két határérték,
vagy egy kóros teszt) score értéke 2 vagy annál nagyobb, a beteget CAN-ban szenvedőnek
tekintetjük. A spontán BRS-t 10 perc fekvő és 10 perc álló testhelyzetben határozzuk meg,
egy kiértékelő szoftver segítségével, szekvenciális módon (Nevrokard BRS 5.1.3; Medistar).
A számításhoz szükséges vérnyomás és EKG adatokat egy EKG-val összekötött beat-to-beat
fotopletizmográfiás ujjvérnyomásmérő (Finometer, TPD Biomedical Instruments) rendszerrel
rögzítjük, 200 Hz-es mintavételi gyakorisággal. A carotis-femoralis és carotis-radialis
pulzushullám terjedési sebességet a PulsePen (DiaTecne s.r.l.) applanációs tonométerrel
mérjük meg. Az

előírt nyelvtudás: angol
ajánlott nyelvtudás: angol
további elvárások: 
TDK munka

felvehető hallgatók száma: 1

Jelentkezési határidő: 2017-03-15

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 1.2318 ( 2016. XI. 26. )