Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Gál János
Ér- és szívsebészeti betegek kardiopulmonális perioperatív kockázatának felmérése, monitorozása és kezelési lehetőségeinek vizsgálata

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
klinikai orvostudományok
Klinikai orvostudományok Doktori Iskola

témavezető: Gál János
helyszín: Semmelweis Egyetem ÁOK AITK
helyszín rövidítés: SE


A kutatási téma leírása:

Az érbetegségek és iszkémiás szívbetegségek következményeként fellépő szövődmények, halálozások a statisztikák vezető helyét foglalják el hazánkban. Ezen betegségek következményeként műtétre kerülő betegek perioperatív kardiopulmonális rizikófaktorainak felmérése, monitorozása, a jelentkező szövődmények mielőbbi felismerése és megfelelő kezelése nagymértékben befolyásolja a betegek műtét utáni felépülését, a szövődmények kialakulásának mennyiségét és milyenségét. Vizsgálataink során három egymástól különböző, de mégis egységes célt szolgáló kutatási vonalon indulunk el.
I. Kiterjesztett ér- és szívsebészeti műtétre kerülő betegek perioperatív kardiális kockázatának felmérése.
II. Ér- és szívműtétek során a betegek kardiopulmonális állapotának klinikai és biokémiai monitorozása, a műtét okozta megterhelés következtében fellépő károsodások kardiopulmonális hatásának vizsgálata.
III. Terápiás lehetőségeink klinikai, érfiziológiai és állatkísérletes modelleken való vizsgálata.

I. Kiterjesztett ér- és szívsebészeti műtétre kerülő betegek perioperatív kardiális kockázatának felmérése

Előzmények: Az ér- és szívsebészeti műtétre kerülő betegeknél a perioperatív morbiditás és mortalitás leggyakrabban kardiális okokra vezethetők vissza. A perioperatív kardiális szövődmények nagy gyakorisága összefüggésbe hozható a kiváltó okként meglévő szívkoszorúér betegséggel. A perioperatív kardiális kockázat felmérésének célja, hogy megállapítsuk a szívkoszorúér betegség meglétét, és megbecsüljük a betegség súlyosságának fokát, valamint más kockázati tényezők meglétét, úgy mint: cerebrovaszkuláris betegség, veseelégtelenség, cukorbetegség. Az elmúlt évtizedekben számtalan kockázati mutatót fejlesztettek ki (Goldman-féle kardiális, Lee-féle módosított kardiális kockázati mutatók). Azonban, ezek a kockázati mutatók csak a preoperatív prognosztikai tényezőket és az esetleges műtét típusára vonatkozó információk figyelembevételét teszik csak lehetővé. Ugyanakkor számtalan intraoperatív és posztoperatív tényező, úgy mint hemodinamikai tényezők, alkalmazott gyógyszerek, laboratóriumi paraméterek és diagnosztikai módszerek eredményei szintén jelentősen befolyásolhatják a csak preoperatív tényezők alapján számított teljes perioperatív időszakra vonatkozó kardiális kockázatot.
Célkitűzéseink: Egy olyan, a perioperatív kardiális szövődmények kockázatának számítására alkalmas klinikai modell készítése, amely a szignifikáns preoperatív tényezők mellett lehetőséget biztosít az intraoperatív és a posztoperatív kockázati tényezők figyelembevételére.

II. Ér és szívműtétek során a betegek kardipulmonális állapotának klinikai és biokémiai monitorozása, a műtét okozta megterhelés következtében fellépő károsodások kardiopulmonális hatásának vizsgálata.

Előzmények: A kardiális állapotot érő bárminemű inzultus hatása sejtszinten az iszkémia-reperfúziós folyamatok képében jelenik meg. Az iszkémiás-reperfúziós állapotok okozta sejtkárosodások az érintett szervek, szervrendszerek funkcionális károsodásához, majd működésképtelenségéhez vezetnek. A hypoxiás környezetbe kerülő miokardium és endothelsejtekben rövid időn belül megindul a nagy energia tartalmú molekulák lebomlása, mely nukleotid degradációs termékek megjelenéséhez, felszaporodásához vezetnek intracellulárisan. A hypoxia megszűnte után, oxigén jelenlétében az épen maradt sejtekben a lebomláshoz hasonló gyorsasággal megindul ismét az ATP újraképzése, és a degradációs termékek mennyiségi csökkenése. Elemezve a sinus coronariusban megjelenő purin-, pirimidin-metabolitok mennyiségi, minőségi összetételét és ezek változásának dinamikáját, fontos felvilágosítást nyerhetünk a sejteket ért hypoxiás inzultus következtében kialakuló károsodások és a meginduló regenerációs folyamatok mértékéről, kinetikájáról. A pulmonális rendszer epithelialis és endothelialis sejtjei talán még érzékenyebben reagálnak ugyanezen „külső” hatásokra, mely klinikailag vérgáz, lélegeztetési paraméterek megváltozása, MRTG, oedema képződés, ARDS stb. eltérések képében jelentkezik.
Célkitűzéseink: Vizsgálataink során a klinikumban már rutinszerűen alkalmazott, a kardiopulmonális rendszer állapotáról felvilágosítást adó vizsgálatokat hasonlítjuk össze egyéb, rutinszerűen nem használt biokémiai mérési eljárásokból származó eredményekkel. Ezek célja újabb és minnél érzékenyebb biokémiai monitorozási eljárások megismerése, a már alkalmazott klinikai monitorozási értékek pontosabb és korrektebb elemzése és értelmezése. Klinikai vizsgálatok: a kardiális rendszer nyomon követésére a klinikumban már elfogadott és használatos rutin vizsgálatakon kívül más rutinban nem használt eljárásokat is alkalmazzunk (Holter-EKG-monitor, Swan-Ganz katétert, Picco, transzoesofageális echo). Továbbá a tüdőt ért károsodások felmérésére specifikus vizsgálatokat is végeznénk, úgymint a kilélegzett levegő és levegőkondenzátum analizisét (kilégzett NO, CO). Biokémiai vizsgálatok: az alkalmazott rutin laboranalízisen kívül a legújabb specifikus vizsgálatokat végeznénk el a megfelelő kritériumok szerint kiválasztott betegeknél (heparinkötő fehérje, myeloperoxidase, procalcitonin, heat shock protein). Az in vitro vizsgálataink további lépésében szívműtétekre kerülő betegeknél a sinus coronariusból nyert vér - HPLC - nukleotid metabolizmusának elemzésével felvilágosítást nyerhetünk, a szívben zajló energiaképzés folyamatáról.

III. Terápiás lehetőségeink klinikai, érfiziológiai és állatkísérletes modelleken való vizsgálata

Előzmények: A jelenlegi terápiás beavatkozások célja, a nagyérműtétek és a szívsebészeti beavatkozások során a szív felborult energia szükséglet és ellátás egyensúlyának visszaállítása, illetve ezen eltérés csökkentése. A műtéti technikák fejlesztése és új módszerek bevezetése mellett, párhuzamosan történnek gyógyszeres próbálkozások a szív és tüdő hypoxiás-reperfúziós károsodásának csökkentése érdekében. Önmagában a műtétekhez szükséges anesztézia során alkalmazott altató, inotróp és egyéb gyógyszerek is rendelkeznek mind pozitív, mind negatív kardiopulmonális hatásokkal, melyek nem mindig ismertek és pontosan tudottak.
Célkitűzéseink: A műtéti beavatkozások során alkalmazott kardiopulmonális rendszerre ható, károsodásokat csökkentő és a sebészi beavatkozások elvégzéséhez nélkülözhetetlen egyes aneszteziológiai gyógyszerek hatásának vizsgálata érfiziológiás és állatkísérletes módszerekkel.

Összefoglalva: a fent leírt kutatási terv elképzelésünk szerint lehetőséget ad egy új, pontosabb perioperatív rizikó felmérésre, a betegek korrektebb, specifikusabb intra és posztoperatív monitorozásra. Ennek klinikai jelentősége a minnél korábbi és legmegfelelőbb terápia elkezdése, ami a beteg posztoperatív szövődményeinek kivédését és teljesebb felépülését szolgálja. A témában résztvevők jártasságot szerezhetnek az alapkutatási módszerek alkalmazásában, miközben a témával kapcsolatos széleskörű klinikai tapasztalatok birtokába is juthatnak.

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2016-10-31

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 1.2318 ( 2016. XI. 26. )