Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Fogmegtartó sebészeti kezelések klinikai összehasonlító vizsgálata

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
klinikai orvostudományok
Klinikai orvostudományok Doktori Iskola

témavezető: Joób-Fancsaly Árpád
helyszín: SE Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika
helyszín rövidítés: SE


A kutatási téma leírása:

Fogmegtartó kezelések sebészi formája gyakran az utolsó lehetőség a fogak megmentésére és a rágófunkció korlátolt visszaállítására. A sebészi beavatkozásokat megelőzik a konzervatív helyreállítások (gyökérkezelés) és amennyiben ennek eredménye nem kielégítő, akkor szükség lehet az operatív beavatkozásokra. Ide soroljuk a gyökércsúcsnak az amputációját és a gyökércsúcsnak a retrográd úton történő gyökértömését is.
Tény, hogy ezeknek a sebészi beavatkozásoknak a száma az utóbbi évtizedben erőteljesen csökken, részben azért, mert az endodontiai kezelések professzionálisabbak és instrumentálisan fejlettebbek lettek, részben az esetek nagy részét implantológiai beavatkozásokkal biztosabb és eredményesebb módon ki lehet váltani.
A vizsgálatnak a célja részben az lenne, hogy az irodalomban fellelhető meglehetősen gyér és idejemúlt klasszifikációt - arra vonatkozóan, hogy a műtét eredményes volt-e félév, egy év távlatában – újraértékeljük, esetleg egy modernebb és a mindennapi életben használhatóbbat ajánljunk. Részben vizsgálnánk azt, hogy a korszerű technológiai eszközökkel (lupe, sebészi mikroszkóp) történő sebészi beavatkozások eredményessége szignifikánsan javul-e a hagyományosan, szabad szemmel történt beavatkozásokhoz képest és ezzel párhuzamosan vizsgálnánk a felhasznált retrográd gyökértömő anyagok és az amputált gyökérfelszín kondicionálásának sikerességi rátáját is.
A műtétet csak két orvos végzi hasonló feltételekkel, ugyanolyan módszerekkel. Gyökércsúcs amputációt végzünk szabadszemmel, lupé segítségével és mikroszkóp alatt. A beavatkozásokat fél és egy év múlva kontrolláljuk minden esetben párhuzamos technikával készült periapicalis röntgen felvételek segítségével. Készítünk pre-, postoperatív (rögtön a beavatkozást követően) illetve kontroll felvételt, majd ezeken az elváltozás nagyságát milliméterben mérjük és a kapott eredményeket összevetjük.
Ezzel egy időben indokolt esetekben a gyökércsúcs rezekció során retrográd gyökértömés is készül. Az erre használatos anyagok közül az MTA (mineral-trioxi-aggregat) és a Ketac üvegionomer cement kerül felhasználásra. Jelen pillanatban az MTA-t tartják a legkorszerűbb anyagnak. Feltételezik, hogy ennek az anyagnak is van osteogenetikus hatása, így használatával a retrográd gyökértömések műtéti sikeressége 90% felé emelhető. Kutatásunk során párhuzamot vonnánk az MTA és a Ketac üvegionomer cement, gyógyulást befolyásoló hatása kötött. A kontroll csoportban nem készül retrográd gyökértömés.
Mind in vitro, in vivo és ezzel párhuzamosan a klinikumban is vizsgálnánk a irodalomban ajánlott kondicionálószereket, melyek feltehetően felelősek lehetnek az osteoblastok korai migrációjáért. Vizsgálnánk, hogy az ajánlott anyagok közül (citromsav, EDTA), melyik a leghatékonyabb és valóban van-e osteogenetikus hatásuk. Az in virto vizsgálatok, valamint az állatkísérletek elvégzésére az MTA-SE Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoport, ezen belül Dr. Fekete Andrea nyújt számunkra lehetőséget. A kapott szövettani eredmények az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet együttműködésével kerülnek kiértékelésre.
Mivel hasonló kérdések merülnek fel a retrográd gyökértömő anyagokkal kapcsolatban is, ezek osteogenetikus hatását, amennyiben létezik, szeretnék in vitro vizsgálatokkal alátámasztani.
A fogmegtartó kezeléseknek az irodalma bőséges, de meglehetősen elavult. Éppen ezért fontos a témával foglalkozni és minnél széleskörűbb vizsgálatokkal igazolni az egyes anyagok hatását a gyógyulás szempontjából.

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2016-10-31

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 1.2318 ( 2016. XI. 26. )