Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Klinikai és pathophysiologiai vizsgálatok nőgyógyászati és reproduktív endokrin kórképekben és experimentális modelleken

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
klinikai orvostudományok
Klinikai orvostudományok Doktori Iskola

témavezető: Rigó János
helyszín: Semmelweis Egyetem, I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
helyszín rövidítés: SE


A kutatási téma leírása:

1./ A lizofoszfatidilsav (LPA) és a lipid-foszfát foszfohidroláz (LPP) szerepének vizsgálata petefészekrákban szenvedő betegekben
Az LPA emelkedett koncentrációban mutatható ki petefészekrákos nők ascitesében. Az LPA ascitesben levő koncentrációban a tumorsejtek növekedését stimulálja, továbbá fokozza egyes növekedési és neovaszkuláris faktorok termelődését (pl. IL-8, VEGF). Ezen kívűl különböző proteázok aktivitását fokozza, mellyel elősegíti az invátió lehetőségét és az áttétképződés folyamatát. Az LPP gátolja az LPA receptorhoz kötődését és megakadályozza az LPA által stimulált receptorok szignal transzdukciós útvonalak aktiválódását. Az LPP az LPA sejten kívűli lebontását, hidrolízisét is befolyásolja. E mellett az LPP enzimek képesek direkt módon is megbénítani az LPA szenzitív G-protein coupled receptorok funkcióját.
A tumorsejtbe juttatott LPP enzimek fokozott aktivitásának a hatását sejt kolonia képzési teszttelés az aopoptózis mértékének változásával kívánjuk követni.
A kísérletek bizonyíthatják, hogy az LPA szignál kaszkád egy potenciális terápiás célpont az ovarium carcinomás betegek kezelsében.

2./ Az ösztradiolnak a táplálékfelvétel és az alvás-ébrenlét ritmus hypothalamikus szabályozására kifejtett hatásának vizsgálata
A hypothalamusban található arcuált magcsoport a táplálékfelvétel, a suprachiasmatikus magcsoport az alvás-ébrenlét (circadian) ritmus szabályozásában játszik meghatározó szerepet. Irodalmi adatok alapján a női nemi hormonok befolyásolják ezen szabályozó folyamatokat. Kasztrált nőstény egereken és patkányokon kívánjuk vizsgálni, hogy az ösztriol mely intracelluláris mechanizmusokon keresztül befolyásolja a fenti magcsoportok működését. Az állati agyakat elektrofiziológiai technikával, immunhisztokémiai és elektronmikroszkópos vizsgálattal tanulmányozzuk. A vizsgálati eredmények lehetőséget nyújthatnak arra, hogy az obesitas kezelésének újabb alternatívájára, továbbá elősegítheti, a „hormonhiányos” (pl. menopausa) állapotokra jellemző rendellenes alvás-ébrenlét ciklusok pontosabb megértését és hatékonyabb kezelését.
3./ A praeeclampsia kialakulását és és klinikai megjelenését befolyásoló hormonális és egyéb tényezők vizsgálata
A praeeclampsia napjainkban is az egyik legsúlyosabb terhesség alatti szövődmény, mely a terhes nők 5-7%-át érinti. A kórkép egyaránt veszélyezteti az anya és a magzat egészségét.
A betegség pontos pathophysiologiai háttere nem ismert, ezért sem az előrejelzése, sem az oki kezelése nem megoldott. A praeeclampsia pathogenesisében központi szerepet játszik a placenta és az endothelsejt diszfunkció, mely során egyes fehérjék kóros mennyiségben képződnek és feltehetően szerepet játszanak betegség kifejlődésében.
A praeeclampsia kialakulását előrjelező biomarkerek hatékonyságát kívánjuk vizsgálni, összevetve a 24 órás vérnyomás monitorizálás és az arteria uterina véráramlása során nyert eredményekkel. Tanulmányozni szeretnénk egyes génpolimorfizmusok szerepét ahhoz társuló RNS- és fehérjeexpressziót valamint anyagcsereváltozásokat (szénhidrát és zsíranbyagcsere). Elsősorban a leptin, a IGF-1, a PIGF, a sFlt-1, a PAPP-A, a hCG és a PP13 szérum prediktív szerepének vizsgálatát tervezzük.
A praeeclampsia és a cardiovascularis kórképek (szívinfarctus, stroke, hypertonia stb.) kialakulásában számos közös tényező játszik fontos szerepet, ezért praeeclampsiás nők terhessége után követéses vizsgálat során kívánjuk részben biokémiai markerek, részben non-invazív hemodinamikai módszerek (arteriográf, echocardiographia, ejectios szög meghatározás) segítségével követni az endothelsejt funkció változását.

4./ Gestatios diabetes kockázati tényezőinek vizsgálata
A gestatios diabetes a terhes nők közel 6%-át érinti. A kórkép befolyásolja a magzat fejlődését, a neonatalis morbiditást. Jelenleg a 24-28. hét között végzett 75 g-os cukorterheléses vizsgálattal szűrjük a gravidákat. Fontos rizikótényezőt jelent az idősebb anyai életkor, ezért a 35. év felett genetikai okból végzendő amniocentesis során nyert magzatvízből kívánjuk meghatározni az inzulin, IGF-1, az adiponectin, a grellin, a leptin esetleges prediktív szerepét.

5./ Fertilitast és terhességet befolyásoló anyai endokrin kórképek vizsgálata
A PCO, az endometriosis, az endocrin szervek hypo- és hyperfunctiojával járó kórképek terhesség lefolyására, a perinatalis eredmények alakulására kifejtett hatását kívánjuk tanulmányozni, mivel a kórképek, valamint a kezelés során alkalmazott gyógyszeres terápia befolyásolhatja az anya állapotát, a magzat fejlődését. Klinikai, epidemiológiai jellegű tanulmányokat a SE II. sz. Belgyógyászati Klinika Endocrin Laboratóriumának hátterével tervezzük.

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2016-10-31

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 1.2318 ( 2016. XI. 26. )