Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
ALLERGIÁS BŐRBETEGSÉGEK

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
klinikai orvostudományok
Klinikai orvostudományok Doktori Iskola

témavezető: Temesvári Erzsébet
helyszín: Semmelweis Egyetem
helyszín rövidítés: SE


A kutatási téma leírása:

1. Felnőttkori atopiás dermatitis immunreakciókat provokáló faktorai


Az atopiás dermatitis ősidők óta ismert kórkép, melynek – az immunológiai és genetikai fejlődésével – az elmúlt évtizedekben a pathomechanizmusa és a genetikai háttere részben feltérképezett.
E témakörben az ez ideig végzett kutatási vizsgálatok elsősorban a kórkép gyermekkori megnyilvánulásait, valamint az utóbbi években az instrinsic és extrinsic megjelenési formák klinikai és immunológiai hátterét célozták. A klinikai tünetek között ez ideig nem kellő figyelmet kapott /többnyire eltérő diagnózisokkal nyilvántartott és kezelt/ felnőttkori bőrtünetek még nem kellően ismertek, pathomechanizmusuk, provokáló faktoraik, továbbá az immunreakciók és kapcsolódó keresztreaktivitások részleteiben nem feltártak. Kutatási területként, így e betegcsoport típusos klinikai tüneteit /pl. arc dermatitis, kéz dermatitis/, a bőrtünetek extrinsic és intrinsic provokáló faktorait /genetikai háttér, aerogen inhalatív és cutan provokációk, pollenszenzibilizációhoz kapcsolódó élelmiszer allergiák/ és a kiváltó mechanizmus megismerését céloztuk meg. A fenti pathomechanizmusok vizsgálata kapcsán a kontakt urticaria, valamint a protein kontakt dermatitis kialakulásának lehetőségeit is követjük az orális allergia szindróma, valamint az allergiás és irritatív kontakt dermatitis mellett.
A fenti programterv alapján intézetünkben Atopiás Dermatitis speciális ambulancia kialakítását végeztük el, mely feladatként a betegellátásban megjelenő felnőttkori atopiás dermatitises betegek kivizsgálását, speciális anamnesztikus adatokkal történő követését ill. in vivo és in vitro vizsgálatait végzi. A betegek gondozása során a bizonyított provokáló faktorok elhagyásával a jellegzetes tünetek változását a rendszeres betegkövetés segítségével regisztráljuk.
A kutatási terv alapján az atopiás dermatitis e felnőttkori megjelenésének diagnosztikai kritériumait, valamint a differenciáldiagnosztikai adatait állítottuk fel.

Kutatási terv kivitelezése

Az atopiás dermatitis krónikus gyulladásos bőrbetegség, pathomechanizmusa komplex. Kialakulásában genetikai, környezeti faktorok illetve a bőr és az autonóm idegrendszer funkcionális zavarai játszanak szerepet. Jellegzetesek az immunrendszer eltérései.

1) Célunk az atopiás betegek kivizsgálása, gondozása az „atopiás menetelés” vizsgálata, a provokáló faktorok részletes felderítése a terápia és a prevenció sikere érdekében.
• A Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán vizsgált és gondozott betegek anamnesztikus adatai, klinikai tünetei, rutin laboratóriumi paraméterei adatbázisba rögzítése, fotodokumentációja. Az egyes életkori sajátságok (csecsemő-, gyermek- és felnőttkor) és az egyes klinikai megjelenési formák (flexuralis, nem-flexuralis, nummuláris ekzema-, prurigo- illetve seborrhoeás dermatitis-típusú, kézekzema) összehasonlítása, különös tekintettel a felnőttkori atopiás dermatitisre.
• Bőrtünetek aktivitásának mérése objektív aktivitási indexekkel: SCORAD (Scoring atopic dermatitis), SASSAD (Six area six sign atopic dermatitis), EASI (Eczema area severity index). Szérum faktorok (IgE, ECP, sIL-2R, sCD30, triptáz, sE-selectin, CCL27, IP-10, CCL-18, substance P) összefüggése a klinikai tünetek aktivitásával.

2) Az EAACI legújabb nomenklatúrája atopiás ekzema / dermatitis szindróma (AEDS) néven foglalja össze a klinikailag és pathomechanizmus tekintetében különböző alcsoportokat, Az úgynevezett instrinsic, nem allergiás (NAAEDS) és az allergiás, IgE-asszociált (AAEDS) csoportok szétválasztásának a terápiás konzekvencián túlmenően a szekunder allergia prevencióban is szerepe van, mert az „atopiás menetelés” rizikója szignifikánsan alacsonyabb a nem IgE-asszociált típusban. Az antihisztamin és probiotikum alkalmazás hatásának pontos szerepe az allergia szekunder prevenciójában jelen pillanatban nem zárható le. E témakörben tervezett vizsgálatok:
• Inhalatív (indoor, outdoor) és nutritív allergének provokáló hatásának vizsgálata. Asthma, rhinoconjunctivitis, ételallergia, urticaria, oralis allergia szindróma társulása a vizsgált atopiás dermatitisben szenvedő betegcsoportban. Epicutan szenzitizáció szerepének bizonyítása asthma és rhinitis allergica kialakulásában.
• Atopy patch teszt, Prick teszt, in vitro allergia tesztek. Spontán és atopy patch teszt léziókból származó bőrminták citokin-, kemokin-expressziójának vizsgálata. Dendrikus és gyulladásos dendrikus sejtek pathogenetikai szerepe az intrinsic és extrinsic formákban.
• Élelmiszerallergének szisztémás és helyi provokatív szerepének vizsgálata (orális allergia szindróma, kontakt pollen és élelmiszer allergia), specifikus IgE vizsgálat és epicutan tesztek. Atopy patch teszt.
• Gén polimorfizmus vizsgálatok (citokin, kemokin gének, jelátviteli utak).

3) A környezeti irritánsok és kontakt allergének az atopiás dermatitis trigger faktorai. A
fokozott irritáció kialakulásának oka a bőrszárazság, a bőr csökkent víz és lipidtartalma, a
károsodott barrierfunkció. Az irritatív reakciók kialakulásának pontos mechanizmusa nem
ismert. Ezen eltérés vizsgálatára tervezett:
• bőrfiziológiai paraméterek (pH, transzepidermális vízvesztés, hidratáció és bőrfelületi sebum) mérése spontán atopiás dermatitises léziókban, könyezeti kontakt allergének kiváltotta késői típusú hiperszenzitivitási bőrreakciókban, irritatív reakciókban és atopy patch teszt során kialakult léziókban. Emolliens, lokális kortikoszteroid és immunmoduláns kezelés, UVA, NBUVB terápia, klimatikus tényezők hatása s bőrfiziológiai paraméterekre.


A téma célkitűzései összefoglalva

A felnőttkori atopiás dermatitis provokáló faktorainak feltérképezésére tervezett kutatási terv a betegcsoport bőrtüneteinek pathofiziológiai és immunológiai okait célozza feldolgozni. A provokáló faktorok exogen irritáló és szenzibilizáló hatásai (aerogen, per oralis, parenteralis és cutan) mellett a genetikai háttér további vizsgálata is tervezett.
A specifikus bőrreakciók hisztológiai és immunszerológiai vizsgálatai a kórképben társult immunmechanizmusok, immunológiai kórképek (kontakt urticaria, protein kontakt dermatitis, cutan lymphomak) identifikálására is lehetőséget ad.


2. Kontakt urticaria – protein kontakt dermatitis


A kontakt urticaria kórkép az 1970-es évektől ismert. A cutan kontakt expozició provokálta urticaria reakciója, a korábbi immunológiai kutatások által deklarált és élesen elhatárolt humoralis és cellularis immunitás együttes előfordulásaként szakmai körökben nagy feltűnést keltett. Az első évtizedben elsősorban a provokáló allergénekre koncentráló klinikum után a tünetek hátterében lezajló immunmechanizmusok tisztázása került előtérbe.

A klinikai tüneteket provokáló allergének feltérképezésében munkacsoportunk is részt vett. Elsőként közöltük a perubalzsam, tojás, paraphenylendiamin kiváltotta kontakt urticariát, majd országos szintű felmérés során az illatanyag provokálta kontakt urticaria adatait nagyobb betegcsoporton. A pollen szenzibilizáció kapcsán jelentkező élelmiszer allergia követésében gyümölcs provokálta kontakt urticaria tüneteit kazuisztikaként, majd nagyobb beteganyag felmérésével követtük és közöltük. Pollen szenzibilizált betegcsoporton a növények pollenére jellemző illóanyagok szenzibilizáló hatásának kiemelkedő gyakoriságát nagy beteganyagon bizonyítottuk.

A klinikai tünetek mechanizmusát vizsgálva a kontakt urticariás beteganyagon követtük a szérum proteinek és immunglobulinok jellegzetes megjelenését, a hőhatás jelentőségét e betegcsoportban. Fény és elektronmikroszkóp felhasználásával regisztráltuk a kontakt urticaria bőrreakcióit. Továbbá vizsgálatokat kezdeményeztünk e betegek tumormarker vizsgálatához is.

Kutatási terv kivitelezése

A további vizsgálataink során korábbi eredményeink összegzéseként:
 a korábban kontakt urticariás betegcsoport ismételt cutan tesztelését tervezzük /15 év távlatából/;
 e betegek tesztelése során a pozitív bőrreakciók hisztológiai és immunhisztológiai vizsgálatával az immunológiai és nem immunológiai háttér differenciálását célozzuk;
 intézetünk bőrgyógyászati beteganyagában a környezeti kontakt allergének azonnali reakcióit követjük az aktuális allergének feltérképezésére;
 követni kívánjuk a pollen-élelmiszer társult allergiák esetén az azonnali reakciókért felelős allergéneket /cutan tesztek és spec. Immunglobulinok/;
 a kontakt urticaria késői reakciókkal történő társulásában – pl. protein kontakt dermatitis megjelenés -, valamint a provokáló faktorok /pl. foglalkozási allergének, latex szenzibilizáció, protein túlérzékenység/ bizonyítása mellett a hatásmechanizmus vizsgálatában immunhisztokémiai vizsgálatokat tervezünk.

A téma célkitűzései összefoglalva

Kontakt urticaria és protein kontakt dermatitis provokáló faktorainak feltérképezése a kialakult korábban bizonyított allergének hatásának követése, valamint a patológiás háttér vizsgálata.
Kutatási terveink eredménye egy kevésbé ismert, de igen nagy gyakorlati jelentőséggel bíró, a felnőtt munkaképes populációt érintő kórkép mechanizmusának megismeréséhez, terápiás ellátásához, valamint a tünetek prevenciójához adhat gyakorlati hasznosításra érdemes adatokat.

3. Ekzema kórképek

Témavezető: Dr. Temesvári Erzsébet

A bőrgyógyászatnak a környezeti orvostudományban játszó szerepét legmarkánsabban bizonyító kórképcsoport, a bőrgyógyászati betegellátás több mint egynegyedét adja. A klinikai tünetek számos variánsából az utóbbi években a kontakt szenzibilizáció provokálta típusos tünetek, valamint a szekunder Köbner reakciók mellett a szakma gyakorlati és tudományos érdeklődése az irritatív környezeti hatások kiváltotta bőrreakciókra irányult.
A kontakt szenzibilizáció provokálta ekzema etiológiai faktorainak feltérképezése, a változó allergének követése a nemzetközi kutatócsoportok tudományos programja. Ezen epidemiológiai vizsgálathoz kapcsolódóan, a korábbi hagyományoknak megfelelően munkacsoportunk hazánkban multicentrikus vizsgálatokat végzett és értékelt az elmúlt években. E vizsgálatok az illatanyagok, valamint a szteroid externák hatóanyagainak szenzibilizáló tulajdonságainak, a hajlamosító és kiváltó faktorok, valamint a jellemző klinikai megjelenések felmérésére irányultak. Eredményeinket nemzetközi fórumon is elfogadták, idézik. E témakörhöz kapcsolódóan a növényi anyagok szenzibilizáló hatását is követtük, eredményeinkről részben összefoglaló, részben kazuisztika jellegű közleményekben beszámolva.
Az újonnan megjelenő környezeti allergének feltérképezéséhez kapcsolódóan munkacsoportunk a fogászati beavatkozások során várható kontakt allergének tesztsorát felállítva vizsgálatokat indít e betegcsoport kontakt allergénjeinek vizsgálatára.
A korcsoportonként változó kontakt szenzibilizáció felmérésére, a gyermekkor leggyakoribb kontakt allergenjeiből, a nemzetközi előírásokat és a hazai externákat is figyelembe véve, ún. Gyermek kontakt allergén sor tesztelését indítottuk.

Kutatási terv kivitelezése

1. Allergiás kontakt dermatitis
 kialakulásának korcsoportonkénti jellemzői és allergén változásainak követése;
 speciális környezeti kontakt allergének szenzibilizáló hatásának felmérése (kor, nem, foglalkozás);
 a szenzibilizációs kontakt reakciók Köbner szerepének bőrgyógyászati beteganyagon történő követése (pl. psoriasis, hólyagos betegségek, stb.) hisztológiai és immunhisztológiai vizsgálatok.

2. Irritatív kontakt dermatitis
 kialakulására genetikailag és élettani szempontból is hajlamos betegcsoport – atopia – vizsgálata (irritatív bőrtünetek követése, kor, nem függvénye);
 az irritációra hajlamos patofiziológiai háttér követése, provokáló ágensek feltérképezése – elsősorban időskori atopiások bőrén (atopy patch test, ec sorok);
 irritatív dermatitis foglalkozási betegségekre hajlamosító hatásának követése (felnőttkori atopiás betegcsoport vizsgálata).

A téma célkitűzéseinek összefoglalva

Az irritatív és allergiás kontakt dermatitis kialakulásának új provokáló faktorainak követése jelenleg is új adatokat ad e nagy betegcsoport egészségügyi ellátásához, valamint a prevenció megtervezéséhez.

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2016-10-31

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 1.2318 ( 2016. XI. 26. )