Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Policisztás petefészek szindróma endokrinológiai jellemzőinek, kezelési lehetőségeinek és patomechanizmusának vizsgálata

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
klinikai orvostudományok
Klinikai orvostudományok Doktori Iskola

témavezető: Várbíró Szabolcs
helyszín: Semmelweis Egyetem, II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
helyszín rövidítés: SE


A kutatási téma leírása:

Korábbi kutatások eredményei igazolják, hogy az inzulinreszisztencia-hyperinzulinémia már a folliculogenezis időszakában károsan befolyásolhatja a petesejt minőséget.
Eddig leginkább az ovariális, illetve perifollicularis keringési rendellenességek következményes follicularis hypoxiát okozó hatását igazolták.
Kutatásunkban olyan faktorok (pl.: adiponectin, leptin, ghrelin, TNFα, LIF, RBP4, IGFBP1, GLUT4, D-vitamin receptor) jelenlétét és szerepét kívánjuk vizsgálni, melyek kóroki, illetve prognosztikai jelentőségéről még hiányosak ismereteink.

Forgács Intézet Asszisztált Reprodukciós Központban kivizsgált, igazoltan hyperinzulinaemiás-inzulinrezisztenciás meddő nők vizsgálatát tervezzük. Szénhidrát anyagcseréjük metforminnal történt megfelelő beállítását követően in vitro fertilizációs program kapcsán nyert folliculus folyadék vizsgálatát tervezzük. A biológiai mintákban adiponectin, leptin, ghrelin, TNF, LIF, RBP4 jelenlétét és mennyiségét kívánjuk meghatározni és összevetni petevezeték eredetű meddő, illetve nem inzulinrezisztens PCOS betegek mintáival.
Az inzulinrezisztens páciensek mintáit BMI szerint 3 csoportba kívánjuk osztani (25 alatti, 25 és 35 közötti és 35 feletti).
Irodalmi adatok és klinikai tapasztalatok is mutatnak arra, hogy a D hypovitaminózisnak negatív szerepe van a fertilitásra és az inzulinrezisztenciára is. Ennek rendezésével ezek a faktorok kivédhetők. Ezt vizsgálandó meg kívánjuk határozni a kutatásban résztvevő páciensek D-vitamin szintjét és ennek alapján két csoportot kívánunk képezni. A 30 ng/ml alatti D-vitamin szintű pácienseket két csoportba osztjuk, felét nem kezeljük D-vitaminnal, csak az Intézetben szokásos IVF (hormon- és kiegészítő) protokollt kapják, ahogyan ez jelenleg is zajlik minden betegnél az intézetben, a betegek másik felét pedig addig kezeljük, míg 50 ng/ml feletti értéket nem kapunk. A kutatás kapcsán mért biológiai paraméterek és klinikai eredmények elemzésével összevetjük a két csoport adatait és értékeljük a vizsgált betegcsoportban a D3 vitamin adjuváns kezelés hatásosságát és eredményességét.

A mérési eredményeket össze kívánjuk vetni a petesejtminőséget leginkább jelző fertilizációs rátával. A termékenyülési eredmények összevethetősége érdekében a súlyos férfi oldali meddőségi eseteket a kutatásból kizárjuk.
Külön elemezzük a konvencionális és az ICSI révén végzett termékenyítés eredményeit.

Kutatásunkat a páciensek előzetes teljes körű felvilágosítását követően, írásbeli hozzájárulásukat megszerezve végezzük.
A kutatás kapcsán a pácienseket semmiféle többlet megterhelés nem éri, tekintettel arra, hogy a rutin eljárás kapcsán aspirált, biológiai megsemmisítésre ítélt folliculus folyadékot használjuk fel a petesejtek kinyerését követően.

A kutatási tevékenységet az Egészségügyi Tudományos Tanács eseti engedélye alapján folytatjuk.

A méréseket a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. számú Belgyógyászati Klinikáján működő, dr. Lakatos Péter professzor által vezetett, Klinikai Kutató és Izotópdiagnosztikai Laboratóriumában tervezzük elvégezni, dr. Speer Gáborral együttműködésben.


Az eredmények várható haszna:
I. Megismerhetjük a kutatásba bevont molekulák előfordulását a stimulált petefészkekből nyert folliculus folyadékban és esetleges prognosztikai jelentőségüket a petesejt minőségében.
II. A Forgách Intézetben már a meddőségi kivizsgálás részeként igyekszünk azonosítani az inzulinrezisztenciát-hiperinzulinémiát. Ennek sikeres rendezéséig asszisztált reprodukciós programot nem indítunk. Kutatásunkban ezért csak a petevezető eredetű meddő kontrollcsoportnál, illetve a kezelt inzulinrezisztenseknél gyűjtött mintákat tudjuk összevetni (kezeletlen hyperinzulinémiásokét nem). Munkahipotézisünk az, hogy az adequatan beállított szénhidrát anyagcseréjű inzulinrezisztens pácienseknél a vizsgált molekulák előfordulása, mennyisége és biológiai jelentősége szignifikánsan nem térhet el a kontroll csoportétól.
III. A vizsgálat révén megállapítható, hogy a D3-vitamin hiány befolyásolja-e a petesejt minőséget, illetve megfelelő kezelése révén a feltételezett kedvezőtlen hatás kivédhető-e.
IV. A kutatásból megismerhető, hogy az inzulin-rezisztens betegek metformin melletti D3-vitamin kezelése segíti-e a szénhidrát anyagcsere helyreállását, változtat-e a folliculus folyadékban vizsgált biológiai markerek mennyiségén.

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2016-10-31

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 1.2318 ( 2016. XI. 26. )