Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Nagy Zoltán Zsolt
A szaruhártya sebgyógyulása különös tekintettel a refraktív sebészeti beavatkozásokra

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
klinikai orvostudományok
Klinikai orvostudományok Doktori Iskola

témavezető: Nagy Zoltán Zsolt
helyszín: Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika
helyszín rövidítés: SE


A kutatási téma leírása:

Összefoglalás
A refraktív sebészeti módszerek széleskörű elfogadottságot nyertek az elmúlt években. A diagnosztikus módszerek fejlődését a kezelési eljárások is követik, azonban a kezelések pontossága nem éri el még a diagnosztikus módszerek pontosságát. Ezt a tényt a szaruhártya sebgyógyulásának jellemzői, illetve genetikai eltérések is magyarázhatják. Célszerű lenne olyan egyszerű diagnosztikus módszerek kidolgozása, amellyel már a műtétet megelőző kivizsgálás során kimutathatók a normálistól eltérő cornealis sebgyógyulási válaszreakcióval rendelkező egyének, akiknek a szaruhártyán történő beavatkozásoktól eltérő módszereket kellene javasolni. A refraktív sebészeti műtétek két fő fatája alakult ki: a felszínes (fotorefraktív keratectomia, Epi-LASIK) és a mély (laser-assisted in situ keratomileusis, femto-LASIK) módszerek. Agresszív sebgyógyulási jellemzőkkel, vagy vékony szaruhártya vastagság esetén alternatív megoldásként műlencse implantáció (phakiás, aphakiás), vagy elegendő szaruhártya vastagság esetén a cornea mélyebb rétegeiben történő eljárások (LASIK, femto-LASIK) állnak rendelkezésre. Kóros sebgyógyulási jellemzők esetén a reoperáció során gyógyszeres módszert (Mitomycin-C) is alkalmazhatunk, ennek hosszútávú cornealis hatásai még tisztázandóak. Az excimer lézer nemcsak a fénytörés megváltoztatására, hanem kóros állapotok kezelésére is alkalmas (recidiváló szaruhártya erozió, felszínes lerakódások, rosszul gyógyuló cornea fekélyek, stb).
A lézerkezelésre nem alkalmas kóros szaruhártya megbetegedésekben a szaruhártya részleges, vagy teljes vastagságú átültetése is rendelkezésre áll. A műtét biztonságának fokozására egyéb módszereket dolgoztak ki: lamellaris keratoplastica, hátsó lamellaris keratoplastica, stb, ezek hossztávú eredményi ma még nem ismertek.
A szem fénytörésének megváltoztatására extrém dioptriák esetén a műlencse beültetés is szóbajön. Az aspherikus, a multifokális és a pseudoakkomodatív műlencsék eredményei igen fontosak a jövő szempontjából, hiszen a presbyopia megoldása egyre több embert érint a fejlett technológiával rendelkező országokban.
Látható, hogy a szem elülső szegmentjének vonatkozásában számos téma vár még kidolgozásra, amellyel a műtétre jelentkező páciensek jobb minőségű látását, azaz jobb életminőségét biztosíthatja a kezelést végző szemorvos.



Kutatható, vagy kutatás alatt lévő témák:

• A szaruhártya normál sebgyógyulása 193 nm excimer lézeres kezelés után fénymikroszkópos és elektronmikroszkópos vizsgálatok segítségével.

• A refraktív sebészeti beavatkozások utáni cornealis sebgyógyulás hisztokémiai vonatkozásai

• Az ultraibolya-B besugárzás szerepe a szaruhártya sebgyógyulásában, ennek fény- és elektronmikroszkópos tanulmányozása

• Az ultraibolya-B káros hatásának kivédési módszerei

• Ismételt refraktív kezelések hatékonyságának növelése, a Mitomycin-C okozta cornealis hatásai rövid- és hosszútávon

• A szaruhártya sebgyógyulásának genetikai vonatkozásai

• A sebgyógyulás során adagolt szteroidok szemnyomás emelő hatásának genetikai háttere

• Refraktív eredmények különböző műtéttípusok alkalmazása mellett: fotorefraktív keratectomia (PRK), laser-assisted in situ keratomileusis (LASIK), laser-assisted subepithelialis keratomileusis (LASEK), Epi-LASIK, femto-LASIK kezelések

• A presbyopia megoldásának lehetőségei különböző módszerekkel (konzervatív- és sebészi eljárások)

• A fototerápiás excimer lézeres kezelések (PTK) jósolhatósága, eredményei

• A refraktív kezelések dioptria határai myopiás, hypermetropiás és asztigmiás kezeléseket követően

• A látásminőség tanulmányozása refraktív sebészeti beavatkozásokat (PRK, LASIK, LASEK, Epi-LASIK, PTK) követően

• Betegelégedettség, életminőség vizsgálatok refraktív sebészeti, illetve egyéb cornealis és intraocularis beavatkozásokat követően

• Az amblyopia kezelésének lehetőségei refraktív sebészeti módszerekkel

• Egyéb módszerek a nagy dioptriájú fénytörési hibák kezelésére (phacoemulsificatio és műlencse beültetés, phakiás műlencsék, intracornealis beavatkozások)

• Új diagnosztikus eljárások: cornea topográf, aberrometer, pachymeter, pupillometer

• A cornealis topográfia és az aberrometria eredményei, a módszerek összehasonlíthatósága

• A hullámfront analizátor diagnosztikus pontossága milyen módon biztosítható a refraktív kezelések során?

• Az aspherikus műlencsék hatásai a posztoperatív visusra és a hullámfront analízis eredményére

• A pseudoakkomodatív műlencsék szerepe a presbyopia kezelésében, illetve a hályog műtéteket követő visus rehabilitációban és a posztoperatív életminőség javításában

• A keratoplastica utáni irregularis asztigmia kezelésének lehetőségei (PTK, PRK, egyéb)

• A keratoconus konzervatív kezelése riboflavin szemcseppel és dióda lézerrel

• A riboflavin és a lézer expozíció okozta ultrastruktúrális elváltozások tanulmányozása a szaruhártyában

• A szaruhártya átültetés kimenetele különböző sebészi technikák alkalmazása mellett (penetráló keratoplastica, lamellaris keratoplastica, femto-laseres keratoplastica)

• A hátsó lamellaris keratoplastica (endothel transplantatio) eredményei

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2016-10-31

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 1.2318 ( 2016. XI. 26. )