témavezető: Kertész István
helyszín (magyar oldal): Debreceni Egyetem, Orvosi Képalkotó Intézet, Nukleáris Medicina helyszín rövidítés: NM
A kutatási téma leírása:
A pozitron emissziós tomográfia (PET) az egyik legmodernebb funkcionális képalkotó eljárás, melynek lényege, hogy a vizsgált szervezetbe pozitron kibocsátással bomló radioaktív izotópot tartalmazó molekulát juttatnak és a nyomjelző anyag szöveti eloszlását a PET kamera segítségével detektálják a pozitron-kibocsátást kísérő sugárzás észlelésén keresztül. Ugyanakkor a PET-felvételek elkészítéséhez használt, a rutin diagnosztikában mindennaposan alkalmazott radiogyógyszerek jelentős része nem kizárólag az egyes kórképre specifikus kölcsönhatások alapján dúsulnak a tumoros szövetekben és ennek minden hátrányos tulajdonságát magában hordozza a diagnosztikai eljárás is. A személyre szabott orvoslás pedig elképzelhetetlen specifikus diagnosztika nélkül. A daganatoknak (illetve egyéb kórfolyamatok) pontos, a környező normális szövetektől történő elkülönítésére és felismerésére elméletileg lehetőséget ad a malignusan transzformált sejtek egyedi fehérjestruktúráinak megjelenése, vagy az egészséges sejtekben csak kis mennyiségben található proteinek megemelkedett expressziója. Mivel az élő szervezetben előforduló receptorok nagy részének létezik peptid-alapú liganduma, ezek mint hordozó vektor jó kiindulási pontként szolgálhatnak szelektív radiogyógyszerek kifejlesztéséhez.
Munkánkhoz két PET-izotópot tervezünk felhasználni. Egyikük, a 68Ga egy generátor izotóp 68 perces felezési idővel. E radionuklid hosszú távon megoldást jelenthet a biomolekulák jelölésére ciklotronnal nem rendelkező centrumok számára is. Felhasználását megkönnyíti, hogy számos, kereskedelmi forgalomban is kapható kelátorral képez termodinamikailag stabil komplexet, amelyek könnyen funkcionalizálhatóak és kapcsolhatóak a biológiai vektorokhoz. Az általában hidrofil-jellegű ligandumok gyorsan ürülnek ki a véráramból, ezért magas jel/zaj viszonyt lehet elérni felhasználásukkal.
A 18F alkalmazásának is megvan a maga létjogosultsága. Számos olyan prosztetikus csoportba építhető be az izotóp kovalens kémiai kötéssel, amely később kemoszelektív módon kapcsolódhat a peptid-származékhoz. A legújabb technikák közül is kiemelkednek a bioortogonális reakciók, amelyek közül néhány már az élő szervezeten belüli radiojelölést is lehetővé teszi. Ennek a megközelítésnek akkor van hatalmas jelentősége, ha a biomolekula biológiai felezési ideje jelentősen meghaladná az izotóp felezési idejét, mert a pre-targetáláson alapuló nyomjelzés „érdektelenné” teszi a fizikai felezési időt.
Munkánk célja olyan, angiogenetikus markerként felhasználható receptor-szelektív peptid analógok előállítása és jelölése PET izotópokkal, amelyek élő rendszerben sikeresen meg tudják jeleníteni az adott receptor sűrűségét a szervezeten belül, ezáltal információt szolgáltatnak az új erek képződéséről.
előírt nyelvtudás: angol felvehető hallgatók száma: 1
Bejelentkezés
