témavezető: Kullmann Lajos
helyszín (magyar oldal): Eötvös Loránd Tudományegyetem helyszín rövidítés: ELTE
A kutatási téma leírása:
A különböző mozgásszervi károsodások függetlenül attól, hogy azokat fejlődési rendellenesség, baleseti sérülés, gyulladásos, degeneratív vagy daganatos betegség okozta, gyakran vezetnek másodlagos károsodásokhoz, az ember tevékenykedő képességének akadályozottságához, valamint a mozgáskárosodott ember társadalmi életben való részt vételének, szerepei betöltésének, élethelyzetekben való megfelelésének korlátozottságához. Mindezek együttesen kedvezőtlenül befolyásolják az érintett személy életminőségét, családjának funkcióképességét és jelentős anyagi terhet rónak a társadalomra. Utóbbinak egyik ismert megnyilvánulása a mozgásszervi betegségek jelentős szerepe a táppénzes napok, valamint a rokkantnyugdíjas személyek magas számának alakulásában.
A rehabilitáció jelentősége tehát messze túlmutat az érintett ember állapotának, helyzetének javításán. Ennek ellenére sikere elsősorban a fogyatékos ember rehabilitációs módszereinek fejlesztésétől függ. A rehabilitációs szükségleteket csak megfelelően alkalmazott funkcionális felmérés alapján lehet felismerni. A speciális diagnosztikus módszerek és terápiás–rehabilitációs módszerek egymással kölcsönhatásban fejlődnek.
A rehabilitációs osztályra történő felvételkor az állapot felmérés során sok esetben a primer károsodással közvetlen okozati összefüggésben nem lévő szekunder károsodások is észlelhetők. Ezek a fogyatékosságot is súlyosbíthatják, és életminőség romláshoz is vezethetnek. Egy részük iatrogén ártalomként értékelhető. A leggyakoribb szekunder károsodások a decubitus, a kontraktúra, légúti károsodások (trachea stenosis, aspirációs pneumónia), tracheo-oesophagealis sipoly, uroinfekció ill. az immobilizációs szindróma. Mindezek az eredeti károsodással együtt súlyos lelki károsodások kialakulást is előidézhetik, kockáztatva a fogyatékos ember aktív részvételét a rehabilitáció folyamatában. Ezért a másodlagos károsodások kialakulási mechanizmusának, korai diagnosztikájának, kezelésük módszereinek a rehabilitációra, illetve a hosszú távú egészségi állapotra és az életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata indokolt. A keletkező eredmények elősegíthetik a prevenciót, javíthatják a rehabilitáció eredményességét, valamint az érintett emberek életminőségét.
Bejelentkezés
