témavezető: Tamási Lilla
helyszín (magyar oldal): SE Pulmonológiai Klinika helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Az asztma az egyik leggyakoribb terhességben előforduló krónikus megbetegedés, a terhes asszonyok 4-8%-át érinti [1], és emeli számos súlyos anyai és magzati szövődmény előfordulási gyakoriságát (pl. preeclampsia, koraszülés, intrauterin növekedési retardáció, szisztémás kortikoszteroid szükséglet és asztmás rohamok kialakulása, illetve újszülöttkori perinatális mortalitás) [2,3]. Megfelelő terhesség alatti kezelése csökkenti az anyai és magzati szövődmények kialakulásának esélyét [4]. Az asztma és terhesség kölcsönhatása kétirányú, maga a graviditás is befolyásolja az asztma súlyosságát. A betegség az esetek 1/3-ában javul, 1/3-ában nem változik, és 1/3-ában romlik a terhesség alatt [5], ismeretlen azonban a betegség terhesség alatti változásának immunológiai mechanizmusa. Nem ismertek továbbá olyan non-invazív módon mérhető biomarkerek vagy sejt-immunológiai változások, amelyek az asztma terhesség alatti súlyosbodásával kapcsolatba hozhatóak lennének.
Asztmás betegek esetében a kilélegzett levegő nitrogén-monoxid szintje a légúti gyulladás súlyosságának jó mutatója, korábbi eredményeink alapján az asztma monitorozására a terhesség során is alkalmas [6]. Nem áll azonban rendelkezésre olyan mérhető biomarker, amely asztmás terhesség esetén a betegség terhesség alatti súlyosbodását előre jelezné, és ezzel a szorosabb gondozást igénylő, magasabb rizikójú gravid betegek kiemelésének alapja lehetne.
A magzat szemi-allograft az anyai immunrendszer számára, ezért a fiziológiás terhesség nélkülözhetetlen eleme az aktív immuntolerancia, amelyet számos mérhető immunológiai változás jellemez (pl. emelkedő regulatorikus- és naiv-, csökkenő effektor T lymphocyta számok) [7, 8]. A terhesség fenntartásához nélkülözhetetlen immunológiai változások elmaradása patológiás terhesség kialakulásához vezethet [9].
Az asztmát szintén a perifériás vérben kimutatható immunológiai változások jellemzik; a tünetek oka az aktív, T sejtek irányította légúti gyulladás [10]. Az asztmás terhességre jellemző immunfolyamatok azonban még jórészt ismeretlenek. Korábbi vizsgálataink T-lymphocytosis jelenlétét igazolták asztmás terhes asszonyok perifériás vérében, és a sejt-immunológiai változások összefüggést mutattak a terhesség kimenetelével - negatív korreláció volt igazolható a különböző T lymphocyta sejtszámok nagysága és az újszülöttkori születési súly között [11]. További vizsgálataink az egészséges terhességre jellemző regulatorikus T sejtszám emelkedés elmaradását igazolták asztmás terhességben [12]. A gyulladás és a magzati fejlődés kapcsolatát igazolta a korábbi vizsgálatunkban észlelt magasabb keringő hősokk-fehérje-70 szint és alacsonyabb újszülöttkori születési súly asztmával szövődött graviditásban [13].
A fentiek alapján az asztma és terhesség kutatásának legfontosabb céljai:
• az asztmás terhességre jellemző immunfolyamatok feltérképezése, különös tekintettel a T lymphocyta szubpopulációkra, T lymphocyta profilra;
• az asztmás terhességre jellemző immunpathomechanizmus sejtes és fehérjeszintű összetevőinek kutatása;
• az immunológiai változások és az asztma klinikai lefolyása közötti összefüggések keresése
• az immunológiai változások és a magzati fejlődés közötti összefüggés kutatása
• a betegség tünetességének prospektív, hosszanti követése a graviditás során és post-partalisan
• az asztma klinikai jellemzőnek és non-invazív biomarkereinek (kilélegzett levegő összetevők, légzésfunkciós eredmények, tüneti pontszámok) longitudinális követése és olyan jellemzők keresése, amelyek az asztma terhesség alatt történő követésére alkalmasak, illetve amelyek a betegség lefolyásának megváltozásával összefüggenek
• az asztma súlyosbodását előrejelző klinikai vagy immunológiai jellemzők feltérképezése és e jellemzők összesítésével a fokozott rizikóval rendelkező asztmás terhes asszonyok korai kiemelésének és graviditás alatti szorosabb kontrolljának elősegítése
• a légúti kórfolyamatok és terhességi patológiás elváltozások közötti kétirányú kölcsönhatás jobb megismerése érdekében további cél a patológiás humán terhesség légutak működésére gyakorolt hatásának felmérése.
Bejelentkezés
