témavezető: Nagy Zoltán Zsolt
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Összefoglalás
A refraktív sebészeti módszerek széleskörű elfogadottságot nyertek az elmúlt években. A diagnosztikus módszerek fejlődését a kezelési eljárások is követik, azonban a kezelések pontossága nem éri el még a diagnosztikus módszerek pontosságát. Ezt a tényt a szaruhártya sebgyógyulásának jellemzői, illetve genetikai eltérések is magyarázhatják. Célszerű lenne olyan egyszerű diagnosztikus módszerek kidolgozása, amellyel már a műtétet megelőző kivizsgálás során kimutathatók a normálistól eltérő cornealis sebgyógyulási válaszreakcióval rendelkező egyének, akiknek a szaruhártyán történő beavatkozásoktól eltérő módszereket kellene javasolni. A refraktív sebészeti műtétek két fő fatája alakult ki: a felszínes (fotorefraktív keratectomia, Epi-LASIK) és a mély (laser-assisted in situ keratomileusis, femto-LASIK) módszerek. Agresszív sebgyógyulási jellemzőkkel, vagy vékony szaruhártya vastagság esetén alternatív megoldásként műlencse implantáció (phakiás, aphakiás), vagy elegendő szaruhártya vastagság esetén a cornea mélyebb rétegeiben történő eljárások (LASIK, femto-LASIK) állnak rendelkezésre. Kóros sebgyógyulási jellemzők esetén a reoperáció során gyógyszeres módszert (Mitomycin-C) is alkalmazhatunk, ennek hosszútávú cornealis hatásai még tisztázandóak. Az excimer lézer nemcsak a fénytörés megváltoztatására, hanem kóros állapotok kezelésére is alkalmas (recidiváló szaruhártya erozió, felszínes lerakódások, rosszul gyógyuló cornea fekélyek, stb).
A lézerkezelésre nem alkalmas kóros szaruhártya megbetegedésekben a szaruhártya részleges, vagy teljes vastagságú átültetése is rendelkezésre áll. A műtét biztonságának fokozására egyéb módszereket dolgoztak ki: lamellaris keratoplastica, hátsó lamellaris keratoplastica, stb, ezek hossztávú eredményi ma még nem ismertek.
A szem fénytörésének megváltoztatására extrém dioptriák esetén a műlencse beültetés is szóbajön. Az aspherikus, a multifokális és a pseudoakkomodatív műlencsék eredményei igen fontosak a jövő szempontjából, hiszen a presbyopia megoldása egyre több embert érint a fejlett technológiával rendelkező országokban.
Látható, hogy a szem elülső szegmentjének vonatkozásában számos téma vár még kidolgozásra, amellyel a műtétre jelentkező páciensek jobb minőségű látását, azaz jobb életminőségét biztosíthatja a kezelést végző szemorvos.
Kutatható, vagy kutatás alatt lévő témák:
• A szaruhártya normál sebgyógyulása 193 nm excimer lézeres kezelés után fénymikroszkópos és elektronmikroszkópos vizsgálatok segítségével.
• A refraktív sebészeti beavatkozások utáni cornealis sebgyógyulás hisztokémiai vonatkozásai
• Az ultraibolya-B besugárzás szerepe a szaruhártya sebgyógyulásában, ennek fény- és elektronmikroszkópos tanulmányozása
• Az ultraibolya-B káros hatásának kivédési módszerei
• Ismételt refraktív kezelések hatékonyságának növelése, a Mitomycin-C okozta cornealis hatásai rövid- és hosszútávon
• A szaruhártya sebgyógyulásának genetikai vonatkozásai
• A sebgyógyulás során adagolt szteroidok szemnyomás emelő hatásának genetikai háttere
• A presbyopia megoldásának lehetőségei különböző módszerekkel (konzervatív- és sebészi eljárások)
• A fototerápiás excimer lézeres kezelések (PTK) jósolhatósága, eredményei
• A refraktív kezelések dioptria határai myopiás, hypermetropiás és asztigmiás kezeléseket követően
• A látásminőség tanulmányozása refraktív sebészeti beavatkozásokat (PRK, LASIK, LASEK, Epi-LASIK, PTK) követően
• Betegelégedettség, életminőség vizsgálatok refraktív sebészeti, illetve egyéb cornealis és intraocularis beavatkozásokat követően
• Az amblyopia kezelésének lehetőségei refraktív sebészeti módszerekkel
• Egyéb módszerek a nagy dioptriájú fénytörési hibák kezelésére (phacoemulsificatio és műlencse beültetés, phakiás műlencsék, intracornealis beavatkozások)
• Új diagnosztikus eljárások: cornea topográf, aberrometer, pachymeter, pupillometer
• A cornealis topográfia és az aberrometria eredményei, a módszerek összehasonlíthatósága
• A hullámfront analizátor diagnosztikus pontossága milyen módon biztosítható a refraktív kezelések során?
• Az aspherikus műlencsék hatásai a posztoperatív visusra és a hullámfront analízis eredményére
• A pseudoakkomodatív műlencsék szerepe a presbyopia kezelésében, illetve a hályog műtéteket követő visus rehabilitációban és a posztoperatív életminőség javításában
• A keratoplastica utáni irregularis asztigmia kezelésének lehetőségei (PTK, PRK, egyéb)
• A keratoconus konzervatív kezelése riboflavin szemcseppel és dióda lézerrel
• A riboflavin és a lézer expozíció okozta ultrastruktúrális elváltozások tanulmányozása a szaruhártyában
• A szaruhártya átültetés kimenetele különböző sebészi technikák alkalmazása mellett (penetráló keratoplastica, lamellaris keratoplastica, femto-laseres keratoplastica)
• A hátsó lamellaris keratoplastica (endothel transplantatio) eredményei
Bejelentkezés
