Login
 Forum
 
 
Thesis topic proposal
 
A vázizom regenerációjának és mechanikai működésének sejtbiológiai és genetikai háttere

THESIS TOPIC PROPOSAL

Institute: Semmelweis University, Budapest
sport sciences
Doctoral School of Sport Sciences

Thesis supervisor: Rudolf Mihalik
Location of studies (in Hungarian): Testnevelési Egyetem
Abbreviation of location of studies: TF


Description of the research topic:

A téma keretében konkrétabban az izomszövet eredetű mikrovezikulumok keletkezését, összetételét, in vivo terjedését vizsgáljuk, valamint hatásukat a mozgás által kiváltott fiziológiás és patológiás folyamatokban.
Az általánosan elterjedt elnevezés szerint a mikrovezikulumok sejthártyával határolt, sejteredetű részecskék, melyeket méretük és forrásuk alapján két (esetleg három) csoportba szokták sorolni: 1). exoszómák (az endoszómában keletkező multivezikuláris testekből felszabaduló, általában 100 nm-nél kisebb átmérőjű vezikulumok, -ezért néha nano-partikulumoknak is nevezik őket) és 2). sarjadzó vezikulumok (amelyek a citoplazmamembránról fűződnek le közvetlenül az extracelluláris térbe, általában mikrométernél kisebb átmérővel). Néha az apoptózis során keletkező több mikronos apoptotikus testeket is a mikrovezikulumok családjába sorolják.
Bár az exoszómákat (illetve a forrásukat jelentő multivezikuláris endoszómákat) 30 éve fedezték fel, az elmúlt évtized hozta meg csupán az áttörést az immunreakcióban betöltött szerepük részleges megértésével. Néhány éve viszont már azt is tudjuk, hogy az izomszövetek sejtjei is (szív és szkeletális izomsejtek egyaránt) termelnek exoszómákat. Szívizom esetében már funkcionális szerepükre is van példa (a regenerációs sejtterápia fontos mediátorai).
Az exoszómák új jelközvetítő entitásként működnek, túlmutatva a közvetlen sejt-sejt interakción és a szolubilis, szekretált makromolekulák adta lehetőségeken. A vezikulumok belsejébe csomagoltan makromolekulák, elsősorban mi-RNS-ek és m-RNS-ek találhatóak, amelyek igazoltan megőrzik a funkciójukat, miközben más sejtekbe kerülnek.
A perfuzátumban vagy intersticiális folyadéktérben keletkező mikrovezikulumok nem csupán az adott szövetben fejtik ki parakrin hatásukat, de bejuthatnak a vérkeringésbe is, ezen keresztül a vizeletbe, és ami még fontosabb lehet, hogy az agyba is (az si-RNS tartalmú mesterséges exoszómákat, szisztémásan, infúzióban bejuttatva, már ki tudták mutatni az agyban).
A exoszómák (illetve sarjadzó vezikulumok) jellemzését végezzük el különböző testnedvekből az in vitro izomsejt-kultúrák alkalmazásával bevezetett specifikus tisztítási eljárásokat alkalmazva.
Az izomszövetből származó exoszómák (illetve a bennük foglalt mi-RNS-ek) termelődésben és perifériára jutásában vélhetően egyedi eltéréseket fogunk tapasztalni. Komoly kihívást jelent majd felderíteni az egyediség hátterében meghúzódó (epi)genetikai jellemzőket és ezek kapcsolatát a sportteljesítménnyel.

Number of students who can be accepted: 3

Deadline for application: 2014-12-31


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
All rights reserved © 2007, Hungarian Doctoral Council. Doctoral Council registration number at commissioner for data protection: 02003/0001. Program version: 2.2358 ( 2017. X. 31. )