Thesis supervisor: Attila Szabó
Location of studies (in Hungarian): Eötvös Loránd Tudományegyetem Abbreviation of location of studies: ELTE
Description of the research topic:
A szakirodalom kimutatja, hogy akár 20 perc közepes erőfeszítést igénylő testedzés is pozitív hatással van a hangulatra. A tanulmányok nagy része az aerobikus edzés akut hatását tanulmányozta, de egy korlátolt mennyiségű kutatásban más edzésformák hangulatjavító hatását is felmérték. A kutatók egy része úgy véli, hogy az edzésforma, időtartama és intenzitása, avagy erősége, kapcsolatban vannak az edzés-okozta hangulatváltozással. Ez a dózis-válasz kapcsolat azonban nem egyértelmű. Rendi és mtsai. (2008) kimutatták, hogy alacsonyabb erőfeszítéssel végzett szobabiciklizés azonos hangulatváltozást vált ki, mint azonos időtartamú, de magasabb erőfeszítést követelő futószalagfutás. Az irodalom kimondottan hiányos a legoptimálisabb edzésformának, annak az időtartamának és intenzitásának a beazonosításában, amely maximális hangulatjavulást okoz az emberek többségében. Ennek a tanulmányozása orvosi és lélektani szempontból nagyon fontos, mert a rendszeres edzést elfogadó és követni hajlandó hangulatzavarban szenvedő betegek vagy teljes, vagy gyógyszeres kezelést kiegészítő terápiában vehetnének részt egy optimális hangulatjavító felügyelet mellett végzett edzésprogramon keresztül. Az egészséges populációnak pedig prevenció, illetve stressz okozta hangulatingadozás szempontjából lenne előnyös egy lélektanilag hatékony edzésprogram ismerete.
A tanulmányt egészséges önkéntesekkel végezhetjük. Az önkéntesen választott időtartamot és edzésintenzitást összehasonlítanánk az irodalomba kimutatott hangulatváltozást okozó időtartamokkal és intenzitással, öt elérhetően, költséggazdaságosan és időbeosztás szempontjából rugalmasan végezhető edzésformákkal, mint például a futás/kocogás, gyors séta/gyaloglás, úszás, kerékpározás és nyújtás/flexibilitás fejlesztő gyakorlatok. A tanulmány alanyok-közt (within subjects) ismételt méréses tanulmány lenne, amelyben minden résztvevő a saját kontrollja. Az öt edzésformán kívül, fizikai erőfeszítést nem igénylő kontroll intervenciókat is bevezetünk, hogy a fizikai komponens szükségletét megvizsgáljuk. Edzéshez mérten azonos időtartamú fizikai cselekvésmentes pihenés és zenehallgatás vagy humoros videók megtekintése megfelelő kontrollt jelenthetnek a szakirodalom alapján.
A tanulmány nemcsak az akut hangulatváltozást, hanem annak időtartamát is megvizsgálná, amelyen keresztül egyrészt a leghatékonyabb hangulatjavító edzést azonosítaná be, másrészt a leghosszabban tartó pozitív hatást. A tanulmányt több fázisban kell elvégezni. A két megkülönböztethető fázis a különböző edzésformák időtartamának és intenzitásának a „felírt” vagy „önkéntesen választott” mértékének a fontossága és ezt követően maga az edzésformák hatékonysága (összehasonlítás) a kontroll beavatkozásokkal szemben.
A tanulmányt laboratóriumi körülmények között lehet elvégezni (kivétel az úszás), de az eredményeket a mindennapi életben is tesztelni kell (külső érvényesség). Ez egy rövid időtartamú utókísérletet igényel. A szigorú kontroll mellett elvégzett tanulmányok tiszta képet fognak nyújtani a hangulatjavítás szempontjából legoptimálisabb edzésformáról az öt közül, annak szükséges időtartamáról és intenzitásáról. A kutatási programot tovább lehet majd fejleszteni, nem egyéni (csoport / csapat), illetve erőnléti sportok tesztelésével, mert a szakirodalomban ezeknek a sportoknak a hangulatjavító hatása eddig ismeretlen.
Number of students who can be accepted: 3
Deadline for application: 2014-12-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
