Thesis supervisor: Gábor Pavlik
Location of studies (in Hungarian): Testnevelési Egyetem Abbreviation of location of studies: TF
Description of the research topic:
A szív-keringési rendszer jelentősége mind általános, népegészségügyi szempontból, mind sportélettani szempontból alapvető jelentőségű. Népegészségügyi jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a mozgásszegény életmód éppen a kardiovaszkuláris betegségeken keresztül szedi leginkább áldozatait (coronaria betegségek, szívinfarktus, hipertónia, stb.). Sportélettani jelentősége azon a felismerésen alapul, amely szerint az állóképességi teljesítmény limitáló tényezői között vezető helyen áll az edzett szív és az edzett vérkeringés.
Rendkívül fontos tehát a szív-vérkeringési rendszer állapotának, edzettségi jeleinek vizsgálata különböző versenyzőkben, szabadidő sportolókban. Érdekesnek látszik megállapítani, hogy látszik-e az edzés hatása, összhangban állnak-e az edzettségi jelek a sportteljesítménnyel, várhatunk-e mérhető javulást a további edzésektől. A vizsgálatok útmutatást nyújthatnak az edzés minőségére, jellegére, intenzitására vonatkozóan is.
Munkacsoportunk jelenleg a különböző non-invazív módszerek közül az echokardiográfiát és az arteriográfiát használja, az eredményeket összevethetjük a spiroergometriás mérések eredményeivel. Mindezek mellett különböző terheléses tesztekre adott szív-keringési válaszok, elsősorban a pulzusszám emelkedésének és megnyugvásának vizsgálata nyújt segítséget a kondicionális állapot meghatározásában.
Az echokardiográfiás vizsgálatok kétdimenzionálisan irányított M-mód és Doppler méréseket jelentenek 1994. óta. Eddigi vizsgálataink szerint echokardiográfiával a szívnek morfológiai, funkcionális és regulációs edzettségi jeleit tudjuk megállapítani.
A morfológiai edzettségi jelek közül a balkamra hipertrófiája a legszembetűnőbb. Az edzettségi hipertrófiára jellemző, hogy a falvastagság valamivel nagyobb mértékben növekszik, mint a balkamra belső átmérője. A funkcionális tulajdonságok közül szembetűnő, hogy a hipertrófia ellenére a kamra tágulékonysága, rugalmassága nem romlik.
Az edzett szív szabályozására az emelkedett paraszimpatikus és a csökkent szimpatikus nyugalmi tónus jellemző. Ennek kardiális megnyilvánulása az alacsony nyugalmi pulzusszám, a valamivel alacsonyabb perctérfogat és circumferentialis roströvidülési sebesség. Az edzett emberek valamivel alacsonyabb vérnyomása az alacsonyabb perctérfogattal és nem a teljes perifériás rezisztencia csökkenésével magyarázható. Hipertóniás szülők gyermekeiben nem fedezhetők fel a balkamra hipertrófia jelei, de a balkamra tágulékonysága mérsékeltebb, rendszeres sportolással ez a különbség kivédhető.
Eddigi eredményeink szerint a balkamra hipertrófia csak fiatal életkorban tekinthető edzettségi jelnek, a 40-50 éves vagy annál idősebb korosztályban már a nem-edzettekben is fellép, ebben a korcsoportban csak a kamra tágulékonysága mutatja az edzettséget. Az alacsonyabb nyugalmi pulzusszám gyakorlatilag minden korosztályban megfigyelhető.
A szív edzettségi jelei annál kifejezettebbek, minél nagyobb a sportolók edzés- és versenyprogramjában az állóképességi munka aránya. Leginkább tehát az állóképességi versenyzőkben láthatók, követik őket a labdajátékosok, majd a művészi sportolók, sprinter-ugró típusú versenyzők, végül az erősportolók. Az edzettséget tükröző szív mutatók csak az állóképes versenyzőkben korrelálnak a relatív aerob kapacitással.
Az arteriográfiás vizsgálatok néhány évvel ezelőtt kerültek laboratóriumunk vizsgálati arzenáljába. A felkar mandzsettája nemcsak a szívből kiinduló pulzushullámot regisztrálja, hanem az alsó testfélről visszaverődő hullámot is, a gyors visszatérés, a pulzushullám emelkedett vezetési sebessége, a két egymásra rakódása, az ún. augmentációs index az artériák falának csökkent rugalmasságát mutatja.
A téma kutatási eredményeiből eddig egy MTA Doktora és 7 sikeresen megvédett PhD értekezés került ki, a munkacsoportban jelenleg 3 egyetemi oktató és több PhD hallgató dolgozik.
Vizsgálataink tárgyát további kérdések képezik, amelyek kutatása jelenleg különböző fázisban van, ezek tehát vagy részben bizonyított állítások vagy kérdések, tervek formájában fogalmazhatók meg.
Nőkben a szív valamivel kisebb, mint férfiakban, a különbség a sportoló hölgyekben is megmarad. A szív tágulékonysága ugyanakkor általában nőkben jobb, mint férfiakban, az edzés hatása ezért ebben a tekintetben kevésbé mutatkozik. Idősebb korosztályban ugyanakkor a vérnyomás és az arteriográfiás indexek érzékenyebben reagálnak nőkben a szervezett, rendszeres edzésmunkára, mint férfiakban.
Az állóképességi sportolók vérnyomása általában alacsonyabb, mint a nem edzetteké, ez a különbség azonban kevésbé mutatkozik kerékpárosokban és kajak-kenu versenyzőkben. A vízi sportolók vérnyomása általában valamivel magasabb, mint a szárazföldi sportolóké.
A rendszeres edzés hirtelen abbahagyása (pl. sérülés, szabadság miatt) először a szív szabályozására hat és csak jóval később a méretekre. A hatás azonban függeni látszik az abbahagyást megelőző edzettségi állapottól.
Vizsgálni kívánjuk, hogy a különböző – elsősorban mentális kihívást jelentő – keleti sportok, edzések (jóga, tajcsi, stb.) jelentenek-e változást a szív-vérkeringési rendszerben.
Vannak-e különbségek egyes különböző művészi sportok (torna, ritmikus gimnasztika, aerobik, verseny aerobik, műkorcsolya, tánc, szinkronúszás) hatásaiban.
Mennyire hatásos a szív-vérkeringési rendszerre a rendszeres testedzés, ha azt nem ifjúkorban, hanem később kezdjük?
Milyen edzettségi hatásokat figyelhetünk meg a különböző színvonalon sportolókban, azaz, kell-e élsportolónak lenni ahhoz, hogy az edzés kedvező hatásai érvényesüljenek?
Number of students who can be accepted: 3
Deadline for application: 2014-12-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
