Thesis supervisor: László Tóth
Location of studies (in Hungarian): Semmelweis Egyetem Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
A mozgásfejlődés és- szabályozás szempontjából megkülönböztetetten érzékeny, ebből kifolyólag rendkívül fontos a 7-15 éves kor közötti időszak. Ebben az életkori szakaszban nagyszámú és jelentős változás következik be a gyermek motoros képességének struktúrájában. Az időszak első felére, mely a 7-10 éves kor közé tehető, a mozgás magas motiváltsága mellett annak teljesítménykényszer nélküli végrehajtása jellemző. Az ezt követő időszak, megközelítőleg 12-13 éves korig, az eredményességet (teljesítményt) tekintve már egy más minőségű szakasz, hiszen az ontogenezis során az egyik legkedvezőbb mozgástanulási időszaknak tekinthetjük. Az ezt követő időszak szinte ellentéte a korábbinak, ekkor a mozgással töltött idő jelentősen lecsökken. Megjelenik a testmozgással, sportolással kapcsolatos negatív attitűd. Ezzel párhuzamosan az életkor növekedésével csökken a sportolási intenzitás. A serdülőkor végére, a fiatal felnőttkorra alakul ki az egyénre jellemző mozgásstabilitás és sportolási szokásrendszer. E néhány év alatt bekövetkező változások döntő hatással bírnak a későbbi fizikai aktivitásra és a sporttal kapcsolatos attitűdre.
A magyar serdülők nemzetközi viszonylatban is nagyon keveset mozognak, melynek következtében állóképességük is romló tendenciát mutat. Ennek elsősorban szociokulturális okai vannak. Míg korábban a sport „konkurenciája” csupán a továbbtanulás volt, mára a számtalan szabadidős tevékenység miatt mozognak kevesebbet a diákok. Az iskolák belső fegyelmi állapota, azaz a fokozott sérülésveszély, illetve a szülői elvárásoknak való egyre erősebb megfelelési kényszer – ti. a gyermek érezze jól magát az iskolában, ne terheljék túl – sem kedvez az elégséges napi fizikai aktivitás megteremtéséhez. Az igazolt sportoló fiatalok fizikai állapota is romlott az elmúlt években. Ezt a szakemberek a korai sportági specializációnak tulajdonítják, mely felváltotta az általános fizikai alapozást.
A fejlődés biológiai jellemzői (testmagasság, testtömeg) is gyors változásnak indulnak a serdülőkor kezdetével. A kamasz a megváltozott biomechanikai viszonyokhoz nem képes gyorsan alkalmazkodni, ezért a mozgása sutává, esetlenné válik. A mozgás koordináltsága felborul, az alapvető mozgásminták (pl. a járás is) szinte újratanulásra szorulnak. Motoros disszonancia jön létre, mely a kognitív folyamatok fejlett szintje miatt az önértékelésre és az emocionális folyamatokra is hatással van. Az egyensúly helyreállítása érdekében a korábban szerzett mozgástapasztalatok, kialakult mozgássémák korrigálására van szükség. A tapasztalatok szerint a rendszeresen sportoló tanulók magasabb szintű mozgásszabályozással bírnak, így esetükben a serdülőkori mozgásos egyensúly zavara kisebb mértékű, olykor nem is észlelhető. A sportolást, rendszeres testmozgást a serdülőkorban a mozgásfejlődés katalizátoraiként tekinthetjük.
A konfliktusokkal terhelt társas élet problémáinak megoldása a korábban megszerzett kompetenciák alkalmazásának hatékonyságán múlik. Az a személy, aki optimális szorongási szinttel, kedvező önértékeléssel és megfelelő aktivitással bír, kompetensnek érzi magát és a problémákat nagyobb hatékonysággal tudja leküzdeni. Az egységes identitásérzés eléréséhez vezető út Erikson szerint a felnőttkort megelőző utolsó fejlődési krízis. A biztonságos önazonosság érzésének kialakításához a serdülőknek mind az egyéni, mind a társadalmi szférában "helyre kell tenni" identitásukat. Azoknak a serdülőknek, akik viszonylag gyorsan elérnek egy biztonságos identitásérzést, nagyobb esélyük van arra, hogy különösebb pszichológiai probléma nélkül alakul a további életük. A felnőttséghez vezető bio-pszicho-szociológiai átmenet diszharmonikus állapotokkal terhelt, azonban a legtöbb esetben ezek a serdülők könnyedén veszik az akadályokat, és a folyamatos „küzdelem” során kikristályosodnak az életcélok, kialakulnak az életvezetési stratégiák és a fiatal felnőtt az önmegvalósítás útjára lép.
A kognitív folyamatok, különösen az absztrakciós képesség fejlődésével a pszichés folyamatok között összefüggés jön létre a gyermek tudatában, mely a megerősítések során személyiségjellemzőkké alakulnak. Feltételezhető, hogy az alacsony én-hatékonyság mögött egyfajta akadályoztatás érzés (frusztráció) húzódik meg, mely a 10-11 éveseknél inkább fizikai (testi) jellegű, a későbbi életkorokban mentális színezetet kap (szociális szorongás?). Érthető ez, hiszen az alak megváltozása, annak észlelése és értékelése közötti idő kritikus időszak. Ekkor az énkép látens alakulása zajlik. A pillanatnyi (állapot) szorongás emelkedése jellemző erre az időszakra. A pillanatnyi szorongás személyiségbe integrálódása a gyermek egyik azon képességétől függ, hogy a megváltozott külső és belső tulajdonságait mennyire képes hatékonyan elfogadtatni a környezetével, mennyire tudja a belső folyamatok és a megváltozott követelmények okozta bizonytalan én-állapotot egyensúlyba hozni, milyen gyorsan és sikeresen tud alkalmazkodni. Az igazán hatékony gyermekek képesek az osztály egy részét befolyásolni, mintegy az osztály természetes vezérévé válnak. Szavuk döntő, véleményüket elfogadják a többiek és ez további megerősítést jelent arra vonatkozóan, hogy képesek az adott helyzetben a legjobbat nyújtani, és sikerrel megoldani a problémákat. A sport közvetlenül és közvetetten is pozitív hatással bír mind a fiatalok tanulási képességére, lelki egészségére, mind a foglalkoztatottak termelékenységére. Az aktív korúak produktivitásának növelését, valamint a munkaerő-kiesés arányának csökkenését eredményezheti a sportolásnak köszönhető jobb testi, lelki és szellemi állapot.
A kisiskolás és serdülőkorban történő sportolási szokások és a sportolási attitűd kedvező kialakítása különösen fontos számunkra, hiszen azok a gyermekek, akik felnőttkorukban nem végeznek rendszeres testmozgást, de a sport iránti pozitív attitűdük megmarad, szülőként a szocializációs folyamatokon keresztül közvetítik a gyermekeik felé a mozgás fontosságát.
A téma célkitűzései
Vizsgálatainkban a hallgatók komplexen elemeznék a serdülőkori testi és lelki változások folyamatát. Életkori határokat jelölnének meg a szenzitív perióduson belül, amikor a serdülő attitűdje a sport iránt kritikus szakaszba kerül. A sport felé vagy a sporttól való elfordulás magatartása ugyanis ebben az életkori szakaszban alakul ki.
A hallgatók vizsgálóeszközök kifejlesztését valósítják meg, a serdülők megküzdési stratégiájának és sport iránti attitűdjének alaposabb vizsgálatára.
Az antropometriai vizsgálatok mellett a mozgásképességek szintjét is megvizsgálnák.
További célként fogalmazzuk meg egy olyan adekvát multidiszciplináris tesztbattéria kifejlesztését, mely a vizsgált attitűdöket és motoros képességeket komplexen vizsgálná.
Number of students who can be accepted: 3
Deadline for application: 2014-05-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
