Thesis supervisor: Sándor Szakály
Location of studies (in Hungarian): Károli Gáspár Református Egyetem Abbreviation of location of studies: KGRE
Description of the research topic:
Az első világháborús osztrák-magyar összeomlást követően létrejött önálló magyar állam megszületésének pillanatában már különböző egyesületek, bajtársi szövetségek jelentek meg, amelyek céljaik megfogalmazása során az ország védelmét, a területi revízió elengedhetetlenségét hangoztatták. Ehhez azonban megfelelő katonai erőre lett volna szükség, melyet a trianoni békediktátum (1920. június 4.) előírásai nem tettek lehetővé. Nem fogalmazódott meg azonban tilalom a különböző félkatonai, paramilitáris szervezetek létrehozásával szemben.
Ennek következtében azok gyorsan és nagy számban jöttek létre, részben már 1918 késő őszétől.
Ilyen szervezetnek tekinthető az 1918 őszén létrejött MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület). Célja a haderő leszerelt hivatásos tisztjeinek és altisztjeinek összefogása, a haderőn kívüli „haderő” létrehozása, illetve az érdekvédelem volt. A szervezet az 1920-as évek elejétől kezdve igyekezett megfelelő politikai bázist és támogatást szerezni, de jelentős szerepet vállalt a sportmozgalomban is. Sorra-rendre létesültek a különböző MOVE sportegyesületek, melyek főleg, az un. „katonai sportok” gyakorlására fektették a hangsúlyt. Ezek elsősorban a céllövészetet, úszást, atlétikát jelentették, de számos labdarugó egyesület is létesült a MOVE égisze alatt.
A ki nem mondott cél a katonai előképzés megteremtése volt, ami az esetleges változások esetében biztosíthatta volna a magyar királyi honvédség létszámának a növelése mellett a már nem teljesen kiképzetlen élőerőt.
A MOVE mellett nagy szerepet szánt az ország politikai és katonai vezetése a levente mozgalomnak, amely az 1921. évi LIII. törvénycikk elfogadását követően jöhetett létre. Ez az un. „testnevelési törvény” az iskolán kívüli testnevelés kötelezettséget írta elő, amely a 21. életév betöltéséig volt kötelező a magyar ifjak számára.
A levente mozgalom az idők folyamán egyre inkább fejlődött. Levente sport-egyesületek jöttek létre, megindult a technikai sportok fejlődése és egyre többek előtt nyílott meg azok elsajátításának a lehetősége. Idővel a fiúk mellett a lányok is bekapcsolódtak a levente mozgalomba.
Mint a korban számos hasonló intézménynek, ennek is alapvető feladata volt a katonai előképzés biztosítása, amely egy majdan fejlesztendő haderő számára megfelelő előképzett-séggel bíró fiatalokat biztosíthat.
A leventemozgalom és a sportegyesületek, illetve a MOVE sportkörök is egyúttal a sport elterjedését, tömegesítését is biztosították és olyan településeken is, meghonosították azt, ahol az korábban nem volt elterjedt.
A testnevelési törvény hozta létre az Országos Testnevelési Tanácsot, amely alapvetően a magyar sportélet irányító szerve lett, de e tanács felügyelte a haderőn kívüli kiképzést is.
A sport és a honvédelem összekapcsolása különös helyzetet és lehetőséget biztosított a hivatásos katonák számára, akik a sportvezetésben és a sportolók között egyaránt jelentős szerepet vívtak ki maguknak.
A sport, illetve a sikeres sportolói tevékenység a társadalmi hierarchiában való felemelkedésnek is egy sajátos útját jelentette.
Ezeknek, a jelenségeknek, a különböző társadalmi csoportok szerepének, a sport és a katonai kiképzés kapcsolatának, az egyes sportolói életutak bemutatásának fontos szerepe lehet az 1919 és 1945 közötti magyar társadalom történetének feltárása során.
Valamennyi e témához kapcsolódó munka elkészítése a történettudomány módszereinek alkalmazásával lehetséges. Alapvetően magyarországi levéltári kutatásokra (Magyar Országos Levéltár, Hadtörténelmi Levéltár, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) lehet és kell építeni. Elengedhetetlen természetesen a korabeli sajtóanyag, illetve az egykori és az újabb szakirodalom megismerése (Országos Széchényi Könyvtár, Országgyűlési Könyvtár, Hadtörténeti Könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Könyvtára). A célok eléréséhez, egyes témák esetében szükséges lehet – de ajánlott is -- a történetírás által az utóbbi évtizedekben előszeretettel alkalmazott „oral history” módszerének a hasznosítása.
Number of students who can be accepted: 3
Deadline for application: 2014-05-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
