Különböző baromfifajok tojásösszetételének meghatározására irányuló vizsgálatok komputer tomográfia (CT) alkalmazásával a struktúrát érintő beavatkozás nélkül
Thesis supervisor: Gábor Milisits
co-supervisor: Tamás Donkó
Location of studies (in Hungarian): Kaposvári Egyetem-Agrár-és Környezttudiományi Kar Abbreviation of location of studies: KEAKK
Description of the research topic:
A baromfitenyésztésben régóta jól ismert tény, hogy a keltetőtojások mérete jelentősen befolyásolhatja a belőlük kikelő madarak élősúlyát és későbbi növekedését. Az esetek többségében a nagyobb tojások egyben értékesebbnek is tekinthetők a kisebb tojásoknál, mivel általában abszolút és relatív értelemben is magasabb szárazanyag-, illetve energiatartalommal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a fajok többségénél a tojás mérete relatíve jó jellemzője a tojás minőségének. Ez a megállapítás azonban csak azoknál a fajoknál igaz, amelyeknél a tojás főbb összetevői – a tojásfehérje és a tojássárgája – egyenes arányban változik a tojás méretével, mivel más fajoknál az egyes tojásösszetevők tojássúlyhoz viszonyított aránya semmilyen összefüggésben nincs a tojás méretével.
A keltetőtojások összetétele és a kikelő madarak fejlődése közötti összefüggések tisztázását sokáig nehezítette, hogy semmilyen olyan műszer nem állt rendelkezésünkre, ami a tojás feltörése nélkül tette volna lehetővé az összetétel meghatározását, és ugyanabban a tojásban az embrió, majd a kikelő madár fejlődésének nyomonkövetését. Az ún. TOBEC (Total Body Electrical Conductivity) módszer alkalmazásával a tyúk fajban már kimutatásra került, hogy a tojások összetételének a keltethetőségre, a csibék kelési súlyára és keléskori testösszetételére, valamint a vágáskori súlyára is statisztikailag is igazolható hatása van. Ugyanakkor a kísérlet eredményei rávilágítottak arra is, hogy ez a módszer csak a jelentősen eltérő összetételű tojások megbízható szétválogatására tűnik alkalmasnak, mivel a tojások elektromos vezetőképessége és az egyes tojásalkotók között mindössze közepes erősségű korrelációk állnak fenn.
A tojásösszetétel pontosabb becsülhetősége, valamint a tojásösszetétel és a kikelő madarak fejlődése közötti összefüggések pontosítása érdekében ezért a továbbiakban egy újabb módszernek – a komputer tomográfiának – ezirányú alkalmazhatóságát vizsgálták. Ennek a módszernek az alkalmazásával a CT felvételek alapján becsült és a tojások feltörése után mért szik arány között már szorosabb korrelációt találtak, mint korábban a TOBEC módszerrel becsült szik arány esetében. Az eddig elért eredmények alapján azonban úgy tűnik, hogy a tojások szik arányának becslési pontossága tovább javítható, ezért a tervezett vizsgálatok lefolytatásával az alábbi kérdések megválaszolásához várunk információkat:
- milyen műszaki beállítások, technikai paraméterek mellett lehet a legjobb képminőséget elérni a tojások szik arányának CT felvételek alapján történő in vivo meghatározásához;
- hogyan befolyásolja a becslés pontosságát a tojások mérete, illetve azon belül a szik aránya;
- befolyásolja-e az elérhető legjobb képminőséget, ezáltal a becslés pontosságát, hogy melyik baromfifaj (tyúk, pulyka, kacsa, gyöngytyúk) tojását vizsgáljuk,
- hogyan befolyásolja a becslés pontosságát az egyszerre vizsgált tojások száma?
Required language skills: angol Number of students who can be accepted: 1
Deadline for application: 2014-06-10
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
