Login
 Forum
 
 
Thesis topic proposal
 
János Weiss
A Frankfurti Iskola, Habermas

THESIS TOPIC PROPOSAL

Institute: University of Pécs
philosophy
Doctoral School of Philosophy

Thesis supervisor: János Weiss
Location of studies: B141
Abbreviation of location of studies: B141


Description of the research topic:

A Frankfurti Iskola a XX. század egyik legjelentõsebb filozófiai - esztétikai - társadalomelméleti irányzata. S mint ilyen nem csak az európai, de az amerikai szellemi életben is igen jelentõs szerepet játszik. Ez az aktualitás megtiltja, hogy az iskolában csak egy történeti konstellációt lássunk; sokkal inkább egy élõ és eleven tradíciót kell benne tisztelnünk.
Érdekes módon az iskola történetére vonatkozó kutatások csak a 70-es évek végén kezdõdtek, M. Jay és H. Dubiel munkáival. Ez a hullám a nyolcvanas évek közepéig tartott, ekkor jelent meg R. Wiggershaus - rengeteg archivumi anyagot is feldolgozó - hatalmas monográfiája. E történeti kutatással együtt egyre erõteljesebben elõtérbe léptek az iskola útkeresései, zsákutcái stb. A kutatást mindenekelõtt az a kérdés foglalkoztatta, hogy hogyan és miért jelent meg a totálisan integrált társadalom képe. Az általános beállítottság szerint a fiatal Horkheimer (elsõsorban a székfoglaló elõadásban és A tradicionális és a kritikai elmélet címû tanulmányban) még egy nyitott, önmagát konstruáló társadalommal számolt. Mivel a totálisan integrált társadalom képe - igazán pregnáns formában - elõször A felvilágosodás dialektikájában lépett fel, ezért felmerült a gyanú, hogy az erre vonatkozó impulzusok Adornótól származnak. Ebben az értelemben A felvilágosodás dialektikája törést képvisel a korai programhoz képest. Ennek a konszenzuserejû képnek azonban van néhány problémája: 1. A totálisan integrált társadalom eszméjéhez Horkheimer önállóan is eljutott a 30-as évek második felében. (Igy új megvilágításba kerül “A tradicionális és a kritikai elmélet” címû tanulmány is) 2. A Frankfurti Iskola néhány - egyébként jelentõsnek, vagy igen jelentõsnek tekinthetõ - gondolkodója marginalizálódik. Ezért javasolta A. Honneth, hogy különítsünk el egy “külsõ” és egy “belsõ” kört. S a megkülönböztetésnek éppen az az alapja, hogy hogyan viszonyultak az egyes gondolkodók a totális integráció eszméjéhez. 3. A Frankfurti Iskolából elsõsorban a társadalomelméleti koncepció válik fontossá.
Sem Adornónak a 60-as években született nagy mûvei, sem Habermas és Apel munkássága, sem pedig a Habermas-tanítványok kísérletei nem kapnak igazi súlyt. E deficitek korrigálására természetesen születtek kisérletek, de ezek még nem álltak össze egységes egésszé.
A tervezett program a fentiekben vázolt kép korrekciójához szeretne hozzájárulni, az alábbi felépítésben.
1. Az iskola korai korszaka: Horkheimer programja, és ennek alternatívái (Adorno, Benjamin, Kracauer) 2. A felvilágosodás dialektikája, a) elõzmények: Benjamin Történetfilozófiai tézisei, vita a nemzeti szocializmusról, Adorno Schönberg-tanulmánya, Horkheimer fordulata, b) a mû rekonstrukciója: a társadalomelmélet mellett az esztétikai és a metafizikai szempontok kidolgozása, c) a mû “folytatása” 3) Adorno koncepciója a 60-as években - a negatív dialaketika, az esztétikai elmélet és a Beethoven-könyv alapján. 4) A pozitivizmus-vita: Adorno és Popper összecsapása. Kisérlet a következmények kidolgozására Habermas és Apel mûveiben. 5) Habermas kommunikációelmélete és ennek recepciója. A diskurzus mint etikai és társadalomelméleti fogalom Habermasnál és Apelnél. 6) A Habermas-tanítványok munkásságának rövid áttekintése. A program megvalósítása során támaszkodni kívánunk a Frankfurti Egyetemmel kialakított kapcsolatainkra.

Number of students who can be accepted: 3

Deadline for application: 2017-03-15

 
All rights reserved © 2007, Hungarian Doctoral Council. Doctoral Council registration number at commissioner for data protection: 02003/0001. Program version: 1.2318 ( 2016. XI. 26. )