Login
 Forum
 
 
Constitution (in Hungarian)

Országos Doktori Tanács

ALAPSZABÁLY

 

Az alapítók, az egyesülési jogról , a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban egyesületet hoznak létre az alábbiak szerint:

 

I.       ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

Az egyesület neve: Országos Doktori Tanács.

Az egyesület neve röviden: ODT (a továbbiakban ODT).

Az egyesület neve angolul: Hungarian Doctoral Council

Székhelye: 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

 

II.      AZ ODT CÉLKITŰZÉSEI ÉS TEVÉKENYSÉGE

 

1.       A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénnyel (továbbiakban: Nftv.) és az ehhez kapcsolódó 387/2012. (XII. 19.) kormányrendelettel összhangban az ODT tagintézményei egyesületének tanácsaként látja el feladatait. Az egyesület tanácsa a felsőoktatási intézmények doktori tanácsai elnökeiből álló testület, amely állást foglal a doktori képzéssel, tudományos fokozatadással kapcsolatos kérdésekben. Javaslati, véleményezési és elemzési tevékenységének tárgya egyebek mellett:

a)       a doktori képzés tartalmi, (az oktatás-kutatás) elvi kérdései,

b)      a jelentkezés, a felvétel, a képzés általános és eljárási kérdései,

c)       a doktori képzésre biztosított államilag támogatott hallgatói létszámkeret felsőoktatási intézmények közötti elosztásának elve (Nftv. 72. § (5) bek. szerint kizárólagos hatáskör),

d)      a doktori képzés általános személyi, pénzügyi és tárgyi feltételrendszere,

e)       a doktori szabályzatok véleményezése,

f)       doktori képzésben résztvevők hazai és nemzetközi mobilitása, a teljesítmények kölcsönös elismerése,

g)       intézmények együttműködése a doktori képzésben és fokozatszerzési eljárásokban,

h)       a fokozatszerzés általános elvi, és eljárási kérdései,

i)        az eljárások és értekezések nyilvántartásának ügye,

j)       a doktori képzés és fokozatszerzés hatékonyságának elemzése

k)      a doktori fokozattal és a képzéssel szemben támasztott igények elemzése,

l)        a fokozatot szerzettek életpálya-követésének elemzése,

m)      a doktori fokozat hazai és nemzetközi ekvivalenciájának kérdései,

n)       a habilitáció általános elvi, és eljárási kérdései,

o)      a habilitációs irányelvek meghatározása, intézményi szabályzatok és gyakorlatok véleményezése, valamint azok ODT ekvivalenciájának megállapítása,

p)      intézmények kooperációja habilitációs eljárásokban,

q)      bármely, a felsőoktatási intézmények, szakmai szervezetek, vagy a kormányzat részéről felvetődő, a doktori képzést vagy fokozatszerzést érintő kérdés.

2.       Az ODT tevékenysége

2.1.    Az ODT a következő közhasznú tevékenységeket folytatja Magyarország egész területén:

a)  tudományos tevékenység, kutatás, ezen belül: a doktori képzés és fokozatszerzés empirikus vizsgálata, az egyetemek gyakorlatának elemzése, a kutatási tevékenység működési feltételeinek elősegítése pályázatok útján és egyéb módon;

b)  oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, ezen belül: szakmai tudományos fórumok, illetve tudományos közélet szervezése; szakmai kiadványok megjelentetése, a tudományos fokozat megfelelő szintű elismertségének biztosítása, információk terjesztése, PR tevékenység ellátása;

c)  közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások.

2.2.    A fentiek érdekében a magyarországi doktori képzés és a képzést folytató intézmények, szervezeti egységek és a doktori képzésben résztvevő oktatók, témavezetők adatainak nyilvántartására az ODT létrehozza, működteti és karbantartja az Országos Doktori Adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis). Az ODT biztosítja az Adatbázis interneten történő elérhetőségét, így a felsőoktatási intézmények tudományos eredményeiket és kutatói, tudományos humánerőforrásukat teljesen egységes és jól kereshető rendszerben tudják abban megjeleníteni a nyilvánosság számára. Az ODT egyszersmind - külön megállapodás alapján - lehetővé teszi a MAB számára, hogy felhasználja az adatbázis nyújtotta lehetőségeket a hazai doktori képzés vizsgálata és értékelése során.

2.3.    Az ODT fenti közhasznú tevékenységei a felsőoktatás - oktatás, tudományos kutatás - közfeladathoz kapcsolódnak, mely közfeladatot a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 2. § (2) bekezdése az állam feladataként határozza meg, amikor kimondja, hogy a felsőoktatás rendszerének működtetése az állam feladata. A felsőoktatás rendszerén belül folyik a doktori képzés a Nftv, 53. §-a szerint.

2.4.    Az ODT vállalkozási tevékenységet csak kiegészítő jelleggel, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.

2.5.    Az ODT szolgáltatásait bárki igénybe veheti. E szolgáltatások igénybevételének módját, az egyesület működésének módját, beszámolóit és a határozatait az ODT a honlapján teszi közzé.

2.6.    Ugyanezen a honlapon teszi közzé az ODT döntéseit, határozatait és állásfoglalásait.

2.7.    Az ODT ellátja a Magyar Rektori konferencia (MRK) doktori bizottságának feladatait is. Ezzel összhangban az ODT elnöke évente legalább egy alkalommal beszámol az MRK plénumának.

2.8.    Az ODT működése során keletkezett iratokba, az elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban, a Tanács bármely tagja betekinthet.

2.9.    Az ODT politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete politikai pártoktól független, tőlük sem közvetve, sem közvetlenül anyagi támogatásban nem részesülhet. Az ODT politikai pártokat sem közvetlenül, sem közvetve támogatásban nem részesíthet. Országgyűlési és önkormányzati képviselőválasztáson jelöltet nem állít, tevékenységét, megválasztását nem támogatja.

 

III.    TAGSÁG

 

1.       Az ODT tagja az a Magyarországon akkreditált, doktori képzést is folytató felsőoktatási intézmény (továbbiakban: egyetem), amely kéri felvételét az ODT-ba, és elfogadja jelen alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek.

2.       A tagok jogai

2.1.    Az ODT tagjai képviselőjük útján gyakorolják jogaikat.

2.2.    A tagok képviselőjük útján vesznek részt az ODT döntéseinek meghozatalában és azok végrehajtásának ellenőrzésében; vezető tisztségviselőnek választhatóak.

2.3.    Az ODT tagja írásbeli kérdést intézhet a tanácshoz, az elnökséghez, a felügyelő bizottsághoz és az ODT bármely választott tisztségviselőjéhez, aki 15 napon belül, illetőleg a tanács soron következő ülésén a választ megadni, és amennyiben a kérdező szükségesnek találta, a tagokhoz eljuttatni köteles.

3.       A tagok kötelezettségei

3.1.    Az ODT tagja köteles az ODT alapszabályát betartani, részt venni az ODT alapvető döntéseinek meghozatalában és céljainak megvalósításában.

3.2.    Az ODT tagja köteles a tanács által rá megállapított éves tagdíjat befizetni. Az éves tagdíj összege 30.000,- Ft plusz a tagnál működő doktori iskolánként további 25.000,- Ft. A tagdíjat a tárgyév február 28-ig kell befizetni/átutalni az ODT számlájára.

3.3.    Az ODT tagja köteles az ODT által rábízott és elvállalt feladat teljesítése érdekében gondosan eljárni.

4.       A Tagság megszűnése

4.1.   A tagság megszűnik:

a)       tag kilépésével,

c)       tag megszűnésével,

d)      tagdíjfizetési kötelezettség egy éven túli elmulasztása esetén - írásbeli felszólítást követően - törléssel.

 

IV.    SZERVEZET

 

Az ODT szervezete:

1.       tanács

2.       elnökség

3.       elnök

4.       társelnök

5.       tiszteletbeli elnök

6.       titkár

7.       adatbázis koordinátor

8.       adatbázis adminisztrátor

9.       felügyelő bizottság

 

1.       Tanács

1.1.    Az ODT legfőbb szerve a tanács, mely dönthet minden más szerv hatáskörébe tartozó kérdésben is.

1.2.    A tanács kizárólagos hatáskörei:

a)  az alapszabály módosítása,

b)  döntés megszűnés, egyesülés, szétválás kérdésében,

c)  az ODT költségvetésének megállapítása és módosítása, az előző évi költségvetési beszámoló elfogadása,

d)  az elnök, az elnökségi tagok, a felügyelő bizottsági tagok megválasztása és visszahívása (visszahívásra a tagok alapszabállyal, vagy az ODT céljaival ellentétes tevékenysége esetén kerülhet sor), díjazásának megállapítása,

e)  az elnökség éves beszámolójának - ezen belül az elnökségnek az ODT vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása az általános szabályok szerint,

f)   bizottságainak létrehozása,

g)  döntés gazdasági társaságok, alapítványok és más szervezetek alapítása és azokhoz történő csatlakozás, részesedés szerzése tárgyában,

h)  az ODT közhasznúsági mellékletének megvitatása és annak elfogadása.

1.3.    A tanács résztvevői:

1.3.1.       A tanács ülésén szavazati joggal a tagok, javaslattételi és tanácskozási joggal a meghívottak vehetnek részt. A tanács ülései nyilvánosak.

1.3.2.       A tanács állandó meghívottjai az alábbi szervezetek képviselője, vagy annak meghatalmazottja:

a) Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság

b) Magyar Rektori Konferencia - Egyetemi Tagozat

c) Emberi Erőforrások Minisztériuma

d) Magyar Tudományos Akadémia

e) Doktoranduszok Országos Szövetsége

Állandó meghívott továbbá az Emberi Erőforrások Minisztériuma doktori képzéssel foglalkozó munkatársa.

1.4.    A tanács szükség szerint, de legalább félévente egyszer ülésezik. A tanácsot a részletes napirend kiküldésével az elnök hívja össze a tanács székhelyére vagy az egyesület valamely tagintézményének székhelyére vagy telephelyére. A meghívónak tartalmaznia kell a tanács nevét és székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét valamint napirendjét, melyet olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Ha a tanácsot nem szabályszerűen hívták össze, akkor lehet az ülést megtartani, ha valamennyi tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

Az elnökség köteles a tanácsot összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a)  az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,

c)  az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fenti okokból összehívott tanács ülésén a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedéseket tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A tagok egyötöde, az elnökség vagy a felügyelő bizottság az indok, az időpont s a napirend megjelölésével írásban bármikor kérhetik a tanács összehívását. Ha az elnök a kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül nem hívja össze a tanácsot, a felügyelő bizottság jogosult ezt megtenni. Amennyiben további nyolc nap telik el eredménytelenül, a kezdeményezők maguk hívhatják össze a tanácsot.

1.5.    Az ülés helyéről, idejéről és napirendjéről az ülést megelőzően legalább 14 nappal postai vagy elektronikus levél útján értesíteni kell a tagokat és a meghívottakat.

1.6.    A tanácsi meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kérelem indokolásával. A kérelemről az elnök jogosult dönteni. Ha az elnök a tanács ülésének időpontjáig nem dönt vagy a kérelmet elutasítja, a tanács ülése a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

1.7.    A tanács akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni, és az ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Határozatképesség hiányában a tanácsot 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni. Az ugyanazon napirenddel meghirdetett második ülés a jelenlevő tagok számától függetlenül határozatképes, amennyiben a távolmaradás jogkövetkezményére a tagok figyelmét előzetesen felhívták. Ha a határozatképtelenség miatt megismételt ülés nem az eredeti ülés időpontjával egyező napon kerül megtartásra, a tagok részére új meghívót kell küldeni, melyben ismét tájékoztatni kell őket a távolmaradásuk következményeiről.

A jelenlévőkről jelenléti ívet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell a tag nevét, székhelyét, a képviseletében megjelent személy nevét, lakóhelyét, aláírását.

1.8.    A tanács döntéseiben minden tagnak egy szavazata van.

1.9. A tanács - ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű szótöbbséggel határoz. A tanács az alapszabály módosításáról a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával dönthet, míg az ODT céljának módosításához és az ODT megszüntetéséről szóló döntéséhez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A határozathozatalnál kizárólag az   igen   és   nem   szavazatokat kell figyelembe venni, kivéve, ha ezen szavazatok száma kevesebb, mint a leadott szavazatok fele. Ez utóbbi esetet úgy kell tekinteni, hogy a tanács az adott kérdésben nem foglalt állást. A tanács minden tagja egyenlő szavazattal rendelkezik.

1.10. A tanácsot levezető elnökként az elnök vagy az általa megbízott más személy nyitja meg, vezeti le és zárja be. A tanács ülésének kezdetén a tagok közül meg kell választani a jegyzőkönyvvezetőt és a két jegyzőkönyv-hitelesítőt, valamint a három tagú szavazatszámláló bizottságot, amelynek a megbízása az adott ülésre szól.

1.11. A tanács nyílt szavazással hozza meg határozatait, kivéve a tisztségviselők megválasztását, illetőleg amikor a tanács bármely tagja kezdeményezésére többségi döntéssel titkos szavazást rendel el. A megjelent tagok legalább egyharmadának indítványára név szerinti szavazást kell elrendelni.

1.12. A tanács határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a ) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)  bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az ODT cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az ODT által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem szavazhat az a tag sem,

a)  akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy az ODT terhére másfajta előnyben részesít,

b)  akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,

c)  aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,

d)  akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az ODT-nek nem tagja vagy alapítója,

e)  aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)   aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A szavazásra nem jogosult tagot az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

1.13.  A tanács üléséről a IV. 6.2. figyelembevételével jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az ülés lefolyásának lényegesebb mozzanatait, döntéseit és határozatait azok időpontjának, hatályának és - amennyiben lehetséges - az azt támogatók és ellenzők feltüntetésével. A tanács határozatait és állásfoglalásait az ülést követő hét napon belül az ODT honlapján közzé kell tenni. A tanács előterjesztései és jegyzőkönyvei a tagok számára nyilvánosak. A jegyzőkönyvi kivonatokat az ODT a honlapján közzéteszi.

 2.       Elnökség

2.1.    Az elnökség az ODT végrehajtó szerve, amely az elnök irányítása alatt működik. A tanácsülések között dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amely nem tartozik kizárólag a tanács hatáskörébe.

Feladatai különösen:

a)  előkészíti a tanács üléseit,

b)  elkészíti az éves közhasznúsági mellékletet és azt a tanács elé terjeszti,

c)  munkájáról köteles beszámolni a tanácsnak, a felügyelő bizottságnak,

d)  javaslatot tesz a költségvetésre, elkészíti az előző évi elszámolást, és éves munkatervet készít.

2.2.    Az elnökség létszáma öt   fő. Tagjai: az elnök   , társelnök, és két alelnök, valamint a tiszteletbeli elnök. Az elnökség tagjainak megválasztásánál törekedni kell arra, hogy a négy nagy terület (1. társadalomtudományok és bölcsészettudományok; 2. természettudományok és műszaki tudományok; 3. orvostudományok és agrártudományok; 4. hittudomány és művészetek) képviselve legyen. A tagok kötelesek a tanács ülésein részt venni, és ott az ODT-vel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az ODT tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

2.3.    Az elnökség tagjai folyamatosan egyeztetnek egymással az ODT működését érintő kérdésekről, szükség esetén bármelyikük kezdeményezheti az elnökségi ülés összehívását, a tervezett napirend közlésével egyidejűleg, az ülés előtt legalább 15 nappal. Az elnökség döntéseiről, állásfoglalásairól emlékeztető készül. Az elnökség állásfoglalásairól és döntéseiről tájékoztatja az ODT tagjait.

2.4.    Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)  bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az ODT cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az ODT által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

2.5.    Nem lehet az Elnökség tagja, akit

a)  bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,

b)  a vezető tisztségviselői foglalkozástól jogerősen eltiltottak,

c)  valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője,

d) a vezető tisztségviselői tevékenységtől eltiltottak.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -

a)  amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó-és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b)  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c)  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságoz szabott ki,

d)  amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

2.6.    A vezető tisztségviselő, illetve vezető posztra pályázó személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

2.7.    Az elnökség ügyrendjét az elnök állapítja meg, ennek hiányában a tanács működésére vonatkozó szabályok az irányadók.

3.       Elnök

3.1.    Képviseli az ODT-t, összehangolja az ODT szerveinek működését, vezeti az elnökséget, és irányítja a titkár tevékenységét, gyakorolja az ODT-t megillető tulajdonosi és munkáltatói jogokat.

3.2.    Az elnököt a tanács évente választja, egymást követően legfeljebb 3 ciklusra.

3.3.    Az elnök beszámolással tartozik a tanácsnak és a felügyelő bizottságnak

3.4.    Az elnököt akadályoztatása esetén az általa felkért és a feladatra megbízott   társelnök, vagy   alelnök szükség esetén tag helyettesíti.

4.       „ Társelnök ”:

A „Társelnököt”, aki a következő ciklusban elnökként működik a tanács évente választja, az elnökválasztással egy időben. A Társelnök az elnökség tagja.

5.       Tiszteletbeli elnök:

A tiszteletbeli elnök címet mindig a leköszönő elnök kapja meg és egy éven keresztül továbbra is az elnökség tagja.

6.       Titkár

6.1.    Irányítja az ODT igazgatási tevékenységét, segítséget nyújt az elnökségnek az ODT testületei és tisztségviselői tevékenységének összehangolásában, az ODT törvényes működésében.

6.2.    Ellátja az ODT szervező, ügyviteli és adminisztratív munkáját.

6.3.    A titkár gondoskodik többek között az irattárazás végzéséről, az ODT honlapjának üzemeltetéséről és frissítéséről. Gondoskodik az ODT bármely szervezeti egységének ülésén a jegyzőkönyvek, emlékeztetők, illetve feljegyzések készítéséről, hitelesítéséről és azoknak az ODT honlapján történő közzétételéről, s az ODT bármely szerve által hozott döntésnek az érintettekkel való bizonyítható közléséről, s az ODT honlapján történő nyilvánosságra hozatalról.

6.4.    A tanács és az elnökség határozatairól évenkénti bontásban nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak a döntések tartalmán, időpontján, hatályán kívül tartalmaznia kell a döntést támogatók és ellenzők számarányát is.

6.5.    A titkár személyére az elnök tesz javaslatot, akit a tanács véleménynyilvánító szavazással minősít. A titkár megbízatása az elnökével azonos időszakra, vagy annak visszavonásáig, illetve lemondásáig szól. A visszavonás, illetve a lemondás szándékát mindkét félnek legalább 30 nappal előre jeleznie kell. A leköszönő titkár mandátuma lejártát, vagy felmentését követő 7 napon belül köteles teljes körűen elszámolni, és az ügyeket átadni.

7.       Az ODT adatbázis koordinátora

7.1.    Felelős a doktori adatbázis folyamatos üzemeltetéséért.

7.2.    Koordinálja az adatbázis üzemeltetőinek, karbantartóinak és fejlesztőinek munkáját.

7.3.    Minden év elején javaslatot terjeszt elő az adatbázis továbbfejlesztési tervére és megszervezi a Tanács által jóváhagyott terv megvalósítását.

7.4.    Együttműködik és segíti az adatbázis adminisztrátorát feladatainak ellátásában.

7.5.    Gondoskodik arról, hogy az adatbázis módosításával illetve a kezelőprogramok fejlesztésével kapcsolatos technikai részleteket folyamatosan dokumentálja és átadja a titkárnak.

7.6.    Az adatbázis koordinátor személyére az elnökség tesz javaslatot, akit a tanács véleménynyilvánító szavazással minősít. Megbízatása az elnökség általi visszavonásig, vagy a megbízott lemondásáig tart. E szándékát mindkét félnek legalább 30 nappal előre jeleznie kell. A leköszönő adatbázis koordinátor mandátuma lejártát vagy felmentését követő 7 napon belül köteles teljes körűen elszámolni, és az ügyeket átadni.

8.       Adatbázis adminisztrátor

8.1.    Segíti az adatbázis koordinátor munkáját.

8.2.    Elvégzi az adatbázis frissítését, átvezeti a szükséges változásokat (új felvitel, módosítás, törlés).

8.2.    A fejlesztők által kiadott leírás alapján elvégzi a rendszer frissítését vagy változtatását.

9.       Felügyelőbizottság

9.1.    A felügyelőbizottság az ODT jogszabályoknak megfelelő működését, az alapszabály betartását, valamint az ODT gazdálkodását ellenőrző testület.

A felügyelő bizottság feladatai különösen:

a)       ellenőrzi az ODT tisztségviselőinek és testületeinek tevékenységét és ennek eredményéről folyamatosan beszámol az ellenőrzöttek felügyeletét gyakorló szerveknek, így mindenekelőtt évente a tanácsnak,

b)      felügyeli az ODT választások tisztaságát,

c)       véleményt nyilvánít az elnökségi programról és beszámolóról,

d)      folyamatosan figyelemmel kíséri az ODT közhasznú tevékenységét,

e)       a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet, az ODT könyveibe és egyéb irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja,

f)       tagjai révén tanácskozási joggal részt vehet az elnökség ülésén,

g)       az elnökséget tájékoztatja, és annak összehívását kezdeményezi, ha arról szerez tudomást, hogy az ODT működése során olyan jogszabálysértés történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség döntését teszi szükségessé,

h)       maga is összehívhatja az elnökséget, ha erre indítványa alapján a törvényben megszabott időn belül (az indítvány megtételétől számított 30 nap alatt) nem kerül sor,

i)        haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet gyakorló szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

9.2.    A felügyelőbizottság három tagból áll, elnökét és további két tagját a tanács három évre választja meg.

9.3.    A felügyelőbizottság elnöke a felügyelő bizottságot legalább évente, a napirend legalább 15 nappal korábbi kiküldésével egyidejűleg, összehívja. A felügyelő bizottság határozatképes, ha ülésén tagjainak legalább kétharmada részt vesz. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel - személyi kérdések kivételével - nyílt szavazással hozza. A felügyelő bizottság ülései nyilvánosak, döntéseinek közzététele az ODT honlapján keresztül történik.

9.4.    A felügyelő bizottság tevékenységéről a tanácsnak beszámolással tartozik.

9.5.    A felügyelő bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, ennek hiányában a tanács működésére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

 

V.      TISZTSÉGVISELŐK VÁLASZTÁSA

 

1.       Az ODT vezető tisztségviselői:

a)       elnök,

b)      két alelnök,

c)       társelnök

d)      tiszteletbeli elnök

e)         felügyelőbizottsági tagok.

2.       A felügyelőbizottsági tagság a tanács tagságával összeférhetetlen: az intézményi képviselők nem lehetnek tagjai a felügyelőbizottságnak.     

Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akit

a)  bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,

b)  a vezető tisztségviselői foglalkozástól jogerősen eltiltottak,

c)  valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője,

d)  a vezető tisztségviselői tevékenységtől eltiltottak.

Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)  a tanács vagy az elnökség tagja, ide nem értve a tanács azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be,

b) az ODT-vel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) az ODT cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

3.       A vezető tisztségviselői megbízatás összeférhetetlen bármely politikai pártban vagy szervezetben viselt vezető tisztséggel, képviselői státusszal.

4.       Az elnöki,   a társelnöki   és   az   alelnöki tisztségekre - a tisztségválasztó tanács ülése előtt legalább 14 nappal - az elnökség pályázatot ír ki, amelyre az ODT azon tagjai nyújthatnak be írásos pályázatot, legkésőbb a tanács ülését megelőző hetedik napig, akik várhatóan   a   következő időszakban is tagok maradnak. Az adott tisztségeket aktuálisan betöltő személyek, amennyiben a következő időszakra is vállalják a tisztség betöltését, pályázati anyag benyújtása nélkül, csupán erre irányuló szándékuk írásbeli kinyilvánításával pályázóknak számítanak. A pályázók közül a tanács választja meg az ODT tisztségviselőit.

Elnökké az választható meg, aki a jelen lévő tagok szavazatainak több mint felét megszerezte. Amennyiben - több pályázó esetén - egyik pályázó sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot, a szavazást oly módon kell folytatni, hogy az előző fordulóban legkevesebb szavazatot kapott pályázó az újabb fordulókban már nem vehet részt. Amennyiben az ily módon kettőre csökkent pályázók közül egyik sem kapja meg a jelen lévő tagok szavazatának több mint felét, 7 napon belül újabb pályázatot kell kiírni, és 30 napon belül újabb ülést kell összehívni.

Több pályázó esetén a legtöbb szavazatot kapott pályázó nyeri el a   társelnöki és   alelnöki tisztségeket.

5.       Ha a tisztségviselői hely betöltetlen, a soron következő 30 napon belüli tanácsülés - vagy ennek hiányában 30 napon belül összehívott rendkívüli tanácsülés - a betöltetlen tisztségviselői helyre a folyamatban lévő ciklus végéig szóló időre új tisztségviselőt választ.   Az így megválasztott új tisztségviselők megválasztásuk napján hivatalba lépnek.

6.       Az ODT vezető tisztségviselőinek választását minden év december 15-ig meg kell tartani. A tisztségviselők megválasztásukat követő év január 1-i hatállyal hivatalba lépnek. A leköszönő tisztségviselők mandátumuk lejártát, vagy felmentésüket követő 7 napon belül kötelesek teljes körűen elszámolni, és az ügyeket átadni.

7.       A vezető tisztségviselő visszahívását bármely tanácstag kezdeményezheti. A tanács többségének (50%-nál nagyobb arány) szavazata elégséges a visszahíváshoz.

 

VI.    AZ ODT GAZDÁLKODÁSA

 

1.       Az ODT önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját bevételeivel és vagyonával felel, a tagok - a tagdíj befizetésén túlmenően - az ODT tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

2.       A IV.2.1.b) pont szerinti közhasznúsági melléklet tartalmazza:

a)  a számviteli beszámolót;

b)  a költségvetési támogatás felhasználását;

c)  a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d)  a cél szerinti juttatások kimutatását;

e)  a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f)   a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g)  a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

3.       A közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet s arról - saját költségére - másolatot készíthet.

4.       A közhasznúsági mellékletet a tárgyévet követő évben - legkésőbb június 30-ig - az ODT köteles saját honlapján közzétenni.

5.       Az ODT megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyont az ODT célkitűzéseihez hasonló célok érdekében tevékenykedő más szervezetnek kell felajánlani. Megszűnés, vagy a közhasznúsági jogállás megszűnésekor az egyesület köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

Az alapszabályt az ODT 2007. január 24-i tanácsülése alkotta meg, jelen módosított változatát az ODT 2014. március 7-i és a 2014. május 23-i tanácsülése hagyta jóvá.

 

 

Budapest, 2014. május 23.

 

 

 

                                                                                    Dr. Csernoch László József

                                                                                                     elnök

 

 

 

Dr. Csernoch László József, az ODT elnöke igazolom, hogy ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt okirat megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

Az egységes szerkezetű Alapító Okirat elkészítésére az Alapító Okirat

 

-             bevezető részének,

-             I. fejezete,

-             II. fejezet 1. pontjának,

-             II. fejezet 2.1., 2.3. pontjának,

-             III. fejezetének 3.2. pontjának,

-             IV. fejezete bevezető felsorolásának,

-             IV fejezete 1.2/b, 1.2/d, 1.2/e, 1.2/h pontjának,

-             IV. fejezete 1.3.2., 1.4., 1.6., 1.7., 1.9., 1.10., 1.12. pontjának,

-             IV. fejezete 2.1/b., 2.2., 2.4., 2.5. pontjának,

-             IV. fejezete 6.3., 7.4., 8., 9., pontjának,

-             V. fejezete 1/b., 2., 4. pontjának,

-             VI. fejezete 2., 3., 4. pontjának

 

módosítása adott okot.

 

 

Budapest, 2014. május 23.

 

 

                                                                                    Dr. Csernoch László József

                                                                                                     elnök

 



2014. VII. 28.
The Hungarian Doctoral Council and the Hungarian Doctoral Data Base
Overview

 
print last modified: 2014. VII. 28. 10:46:21
All rights reserved © 2007, Hungarian Doctoral Council. Doctoral Council registration number at commissioner for data protection: 02003/0001. Program version: 1.1478 ( 2014. X. 01. )